oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2020. október 30. 06:30,  Amerika és Európa: a szabadság különbségei 22 komment

2020. október 30. 06:30 Határátkelő

Amerika és Európa: a szabadság különbségei

Amerika és Európa sok különbözősége közül az egyik legfontosabb, hogy az állam erejét vagy az egyén szabadságát tartják az emberek előrébb valónak. A válasz túlmutat önmagán – derül ki Steve összefoglalójából, mely napokkal az amerikai elnökválasztás előtt különösen aktuális lehet.

usa_europa.jpg

„Néhány éve a Pew közvélemény-kutató nemzetközi felmérést végzett, melynek keretében amerikaiakat és európaiakat kérdeztek arról, nekik mi a fontosabb: „a szabadság, hogy célodat akadály nélkül elérhesd” vagy „állami garancia arra, hogy senki sem fog szükségben élni?”

Az Egyesült Államokban a megkérdezettek 58 százaléka a szabadságot választotta és csak 35 százaléka azt, hogy az állam megígéri a szükség megszüntetését. Az Egyesült Királyságban a válasz ennek fordítottja volt, 55 százalék választotta az állami garanciát és 38 százalék a szabadságot.

Az európai kontinensen – Német-, Francia- és Spanyolországban - azoknak aránya, akik az állami garanciát fontosabbnak vélték a szabadságnál, már 62 százalék volt.

Az egyén ereje és a társadalmi szolidaritás

Az eredmény az Atlanti-óceán két partja közti különbség lényegét ragadja meg. A hatalmas, európai szemmel nézve ritkán lakott országban élő amerikaiak vakon hisznek az egyén erejében.

Az európaiak, két XX. századi világégéssel a hátuk mögött, kötődnek a társadalmi szolidaritáshoz, garanciának tekintve azt a civilizált emberi viselkedés megőrzésében. A franciák az államot az emberi jogok megtestesítőjének tartják, miközben az amerikaiak a mindig újat kereső vállalkozóra néznek fel.

Európából Amerikába érkezve az ember megrökönyödik az omladozó középületeken, a közterek szegényességén, az élelem és energia nyilvánvaló pazarlásán, a városok piszkán és a szegénység látványán.

Ugyanakkor eláraszt az ordító amerikai életerő, az amerikaiak minden fajtájának összekavarodása és együttműködése, ugyanakkor a szigorú individualizmus. Európa jobban van megszervezve, Amerika ténylegesen él. Európa motorja simán siklik, még nehézségei is visszafogottnak tűnnek, Amerika bőgeti a motorját. A különbség szembeötlő.

Környezetszennyezés és elhízás

A Harvard egyetem és a Wellesley College tanára, Robert Paarlberg „A pazarlás Egyesült Állama” című könyvében a kulturális különbségeket vizsgálva, feltéve azt a kérdést, miért emelkedik ki ennyire az Egyesült Államok a környezetszennyezésben vagy éppen az elhízásban és vajon mit tesz majd (ha tesz valamit) ezen a téren.

A fejenkénti károsanyag-kibocsátás az Egyesült Államokban duplája a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD - Organization for Economic Cooperation and Development) más tagországaiban mértnek.

Az amerikai túlsúlyosság (az amerikai felnőtteknek több mint egyharmada kövérnek minősíthető) kétszerese az európai átlagnak, és hatszorosa a japánénak.

Robert Paarlberg azt állítja (meggyőzően), hogy a kettő között kapcsolat van. Szerinte az okok a demográfiára, kulturális és politikai tényezőkre vezethetők vissza. A gazdag, nagy ország gyanakodva tekint a hatóságokra, a közösség helyett az egyén felelősségében hisz, bízik a tudomány és technológia erejében.

Az amerikaiak többsége nem akar magasabb adókat az üzemanyagra és a cukorral teli üdítőitalokra, mert azt beavatkozásnak látnák az emberi szabadságba - abba, hogy ne kedvedre való autót vezess, vagy azt igyál, amit akarsz.

Az amerikaiak nem fognak a német utat járva megújuló energiaforrásokat támogatni befektetésekkel, mert az drágább elektromos áramot eredményezne. Legyen szó az étkezésről, vagy az üzemanyagról, nem akarnak olyan intézkedéseket, melyek „a választókorú felnőtteket életmódjuk változtatására kényszerítené”.

Az individualizmus, ami mindent visz

Az individualizmus überel mindent, és hitük szerint a felfedezések megvédik országukat ennek túlkapásaitól. Mint Robert Paarlberg megjegyzi: „az amerikaiak magukban esznek munka közben, esznek, miközben a munkába mennek egyedül a kocsijaikban, vásárlás közben a vásárlóközpont gyorséttermeiben, miközben otthon nézik a TV-t, a hűtőszekrény előtt, úgy a normális étkezési idő előtt, mint azután”.

És ha mindezen evés folyamatosan túlsúlyra vezet – mert az teszi – az amerikaiak „fejlettebb gyomor/bél és kozmetikus sebészetben, valamint új sikeres fogyókúrás pirulákban” hisznek majd, mert mindezen kihívások megoldását az amerikai magánpiac és a magánintézmények nagyon is üdvözlik.

Ahelyett, hogy visszafognák magukat, inkább még többet fogyasztanak – üzemanyagban vagy étkezésnél – és utólag keresnek utat a túlkapások következményeinek megoldására.

Robert Paarlberg következtetései pesszimisták. A világ nem várhat arra, hogy Amerika majd megváltozik, az ország túlfogyasztás megakadályozására adott válaszai elégtelenek.

A nagy kérdés az, hogy az ország erényei velejárói-e a bűneinek? A pesszimista következtetés az, hogy valószínűleg igen.”

A poszt alapjául szolgáló cikk a New York Timesban jelent meg.

Utazd be a világot a Határátkelővel!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�New York �: @ildika #newyork #newyorkcity

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Európa Egyesült Államok

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr3616263464

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

arncht 2020.10.30. 07:03:32

Epp ennek koszonhetik, hogy az utobbi evszazadban szinte minden jelentos ujitas amerikabol jon. Amerika fekete vagy feher, europa vhol a ketto kozott, de ott konnyebben lesz vki szuper sikeres, nem csak jomodu. ennek az az ara, hogy nincs mogotted a szocialis halo, ha atmenetileg bajban vagy, konnyebb lecsuszni is.

Arthamyr 2020.10.30. 08:41:21

Az üzemanyag és az egészségtelen étel nem ugyanaz sport. Az üzemanyagfogyasztással mindenkinek kárt okoz az egyén, az egészségtelen étkezéssel (ha nincsen közpénzből finanszírozott egészségügy) elsősorban magának, sőt, szigorúan nézve még jót is tesz másokkal, mert rövidebb ideig él, és életének nagyobb részében "hasznos". Az egészségtelen vs. nagyobb mennyiségű ételfogyasztás sem ugyanaz, mert az utóbbi nagyobb fogyasztás. Igazából a legjobb lenne, ha olcsón, kis környezeti terheléssel előállítható dolgot ennének, és ettől időben elhullanának, előtte meg gyalog járnának vagy maradnának a seggükön. :)

2020.10.30. 10:51:16

A múltkori amerikás poszt alatt érintőlegesen szóba került ez a "szabadság" dolog, és hogy nekem az az érzésem, hogy az, hogy amerika a szabadság földje, egy lózung, nem jelent semmit, legalábbis semmi konkrétat.

Jól hangzik egyébként, "a szabadság országa, a bátrak hona", de ez csak egy szlogen, mint a "magyarország jobban teljesít". Bizonyos emberek szeretik mondogatni mind a kettőt, de ha megvizsgáljuk, vagy van mögötte tartalom, vagy nincs.

Ez a "szabadság országa" egyébként a himnuszukból / egy versből jön, eredetileg teljesen szó szerint volt értve, mármint hogy "szabadok" a britekhez való viszonyukban. És helló, tru dat, amerika azóta sem brit gyarmat, ergo szabad, ergo hurrá. Csak hát mo meg sose nem is volt brit gyarmat, nem vagyunk-e mi originálisan sokkal szabadabbak akkor, testvérek, sőt, a brit birodalom végképp sosem volt brit gyarmat, szóval meg is van a szabadság-piramis teteje akkor, nem?

De oké, a "szabadság" mára átlényegült valami gumifogalommá, például hogy (mint a poszt írja), ne adóztassuk meg a csipszet, mert nekem jogom van halálra zabálni magam. Vagy nem lehet kötelezni a maszkhordásra, mert szabad vagyok.

Van egy ismerősöm, akinek szokása, hogy fingik meg dohányzik a liftben. Nem véletlenül csinálja, hanem szándékosan, ez neki a kis mini szabadságharca nap mint nap, és igen, töki, elismerem, "szabad" vagy. Más jelzők is eszembe jutnak a viselkedésről, és nem is a "szabad", ami elsőre eszembe jut, de jogos, valahol a lista végén ott van a szabad is.

Most az amerikai maszkviták kapcsán merült fel bennem, hogy nyitnom kéne egy troll twitter-fiókot, hátha sikerül bedobni a köztudatba, hogy az út jobb oldalán hajtani az autóval meg a lámpánál megállni a személyes szabadság rút megkurtítása az állam által, hovatovább zsarnokság, sőt, wait for it, kommunizmus.

Közben a valóságban amerika egy baromi agyonszabályozott, agyontörvényezett társadalom, amely több tagját tartja börtönben, mint jelenleg bármely másik ország. Lehet, hogy ha őszintén akarnánk megvizsgálni ezt a kérdést, mindezeknek volna valami köze a "szabadság"-hoz, de inkább ne gondoljunk rá, gyertek, együnk csipszet, menjünk lövöldözni. Aki nem jön, az meg büdös kommunista. Ez ennyi.

Na így.

--

Kicsit komolyabbra véve, vannak listák, amik az államok szabadságát vizsgálják, úgy az egyénekét, mint a sajtóét vagy a gazdaságét, és most csak néhány ilyet gyűjtök ide:
demokrácia index: az usa a 25.
sajtószabadság index: az usa a 45(!).
economic freedom: az usa a 12.
freedom in the world index: az usa az 53(!).
human rigths: az usa a 23.

A listák elején nem csak európai országok vannak, de európai országok mindegyik elején vannak.

Szóval: az usa-e a világ legszabadabb országa? Nem. (Az idén az 53. a listában.)
Szabadabb-e az usa, mint európa? Vannak olyan európai országok, amelyeknél igen (például mo-nál, bár jellemzően itt sem az egyén szabadságjogai vannak jobban korlátozva, hanem a sajtó meg a demokrácia), de általában nem.

Ez egy politikai szlogen, egy lózung, valami, amit jól esik mondogatni asztaltársaságnál meg lefekvés előtt.

Vesd össze még:
a keletnémet országot úgy hívták, hogy német "demokratikus" köztársaság
a pol pot-féle kommunista, népirtó ország neve "demokratikus" kambodzsa volt
az iszlám a "béke" vallása
a kereszténység a "szereteté"
a fidesz-kormány "nemzeti"
a magyar nők meg a legszebbek

Ezek csak jelszavak, jobb esetben nem jelentenek semmit, rosszabb esetben az ellentétét jelentik a leírtaknak.
az "amerikai szabadság" ugyanez.
nem. jelent. semmmit.

Csodabogár 2020.10.30. 12:26:50

Az amerikai demokrácia egy nagy semmi. Most a választásokkal kapcsolataban sokat olvasok és hallok a hogyanról. Ugye az előző alkalommal Clintonnak 3 millióval több szavazata volt mint Trumpnak és mégse ő lett az elnök. Na itt már jól látszik, hogy milyen náluk a demokrácia. Mindegy mit akar a nép a lényeg, hogy a 270 elector majd mit süt ki egymás közt januárban.
Na meg a választó körzetek szabdalása. Ezzel még a 45 évig ott élt Emberemet is meg tudtam lepni.

fhdgy 2020.10.30. 12:47:35

@Nagy kámpics: Én nem csípem a jenkiket, de egyfajta szabadság, ami náluk van, nekem is jól jönne.

Nem szoktam TV-t nézni, de néha, társaságban láttam filmeket az "Alaszka gyermekei" sorozatból ( ha jól emlékszem a címre ).

Megdöbbentem és irigykedtem, no, nem a hidegre!

Az egyik családnak volt, ha jól emlékszem, 400 hektár területe.

Olyan dolgokat csináltak, amikért nekem itt szétrúgnák a seggemet.

Faházat építünk? Rendben, vágjunk ki annyi fát, hisz a miénk, amennyi kell.

Kell egy fahíd a patak fölé? Vágjunk ki fákat, hisz a miénk, és uccu, csináljuk meg.

Farkasok veszélyeztetik az állatainkat? Lőjük le őket. hisz a mi állatainkat veszélyeztetik!

Kéne egy kis hús ebédre? Lőjünk le egy vadat, hisz a miénk!

És így tovább!

Nekem a birtokomon van egy hét hektáros szántó. Van benne három mélyedés, amiben pangó víz szokott lenni.

Jó, csináljunk belőle három kis víztározót, nem lesz nagy terület, ami víznyomásos, sőt még ha kell, öntözni is tudok belőle.

Csináljuk meg, hisz az enyém!

Hát a nagy frászt. Annyi engedély, szakvélemény, meg még ki tudja mi kellene hozzá, hogy ugyan még egy kapavágást sem csináltam, de már több időmbe, pénzembe kerülne, mint maga a megvalósítás!!!

Örömhernyó 2020.10.30. 14:30:21

Amerikában a szabadságra hivatkozva nem vállal felelősséget az állam a polgárai (kisemberek) jólétéért. Itt nem csak az ablakon kidobott segélyekre kell gondolni, hanem arra is, hogy nincs teljeskörű állami egészségügy, a felsőoktatás is jobbára horror árakkal operáló magánegyetemeket jelent.

Európát egy kommunista GULAG-nak látják. A szocializmus, szociáldemokrácia szitokszó. De ha Németországban járnak, akkor eleesik az álluk a fejlett úthálózattól, ha Angliában kórházba kerülnek bokaficammal és nem kell sok ezer dollárt kifizetni a kezelésért, azt életük végéig emlegetik a baráti körükben, mint hatalmas élményt.
Ellenzik a túl éhes állam (government) terjeszkedését, mert az maga a szocializmus. Közben a világ legszocialistább intézménye az amerikai haderő, ingyen diplomát adnak a leszerelt katonáknak, élethossziglan ellátások stb. Ezzel vonzzák be a nincstelen fiatalokat.
A nagy cégek és bankok mindig kapnak állami segítséget, hogy ne menjenek tönkre. A piac kemény viszonyai sose a top menedzserek bónuszait nullázzál le.
Az is vicc, hogy mindenféle adósságból magáncsődbe menekülhetnek az emberek, kivéve a tandíjadósságot. Tehát a hallgató magánegyetem felé fennálló adósság élethossziglani behajthatóságát az állam garantálja. Ez teljesen ellentétes a szabad piac viszonyaival. Ja és pont emiatt az egekig tudják növelni a tandíjakat, mert úgysincs a törlesztés elől menekvés.

Minden válság idején a középosztály egy része csúszik le, a felső osztály pedig csak gazdagodik.

Az amerikai szabadságnak vannak szimpatikus aspektusai, de valójában inkább az egyén magára hagyottságát jelenti.

Én beszéltem egyszer az amerikai hadseregből elszerelt fickóval, szerinte az amerikaiak sokkal inkább hívei a self-reliance-nek, mint máshol a világon. Közben ő a hadseregtől kapta a nyugdíjat, kapta az ingyen diplomáját leszerelés után. Ez maga a szocializmus. De a "gotta support the troops!" miatt ezt nem látják át.

Örömhernyó 2020.10.30. 14:30:25

"Az amerikaiak nem fognak a német utat járva megújuló energiaforrásokat támogatni befektetésekkel, mert az drágább elektromos áramot eredményezne."

Nem mondom, hogy a németek normális dolgot csinálnak és nem lövik magukat tökön ezzel a megújulós őrülettel, de Amerikában rettegnek a picit drágább áramtól, közben meg a világ legdrágább magánegészségügyi rendszerét tartják fenn a saját pénzükből. Persze az is mekkora szabadság, hogy egy lábtörés kezelési költsége miatt elárverezik egy család házát.

MarYsol 2020.10.30. 14:30:36

Szerintem Steve az emberek értékrendjéről írt. Hogy alapvetően fontosabbnak gondolják a személyes szabadságukat, lehetőségeiket, független döntéseiket, mint az államtól való függést. Az más kérdés, hogy államuk mára mennyire vált a lehetőségek hazájából a szolidarítás hiányának jelképévé.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.10.30. 19:13:39

Az eredeti cikket (New York Times) nem olvastam el, mert nem akarok elofizetni az ujsagra ;) Valoban pesszimista, es kicsit elfogult (szvsz). Az amerikaiakban - ez megint altalanositas persze, mert egyre inkabb kezd beszivarogni egy progressziv (?) nezet, ami az allami beavatkozast preferalja - azert meg elenken el az a nezet, hogy az egyen szabadsaga a legfontosabb, es nem akarjak, hogy az allam akarmilyen formaban korlatozza/befolyasolja azt. Ez a nezet feltetelezni, hogy egy felnott ember kepes onallo dontesekre - barmi legyen is annak a kovetkezmenye - es nem kell, hogy az allam lepjen fel "szuloi" szerepben.
Az allamnak nem ez (volt/lenne) az elsodleges funkcioja. Persze tudjuk, hogy egyre inkabb ebbe a szocialis/gondoskodo szerepbe csuszott bele, es sok ember szamara szinte termeszetes, es elvarja, hogy az allam gondoskodjon rola (kvazi "jogainak" tekinti az egyen ezt). Az allami gondoskodas ara viszont a szabadsag fokozatos elvesztese.
Hogy az egyeni szabadsag eloterbe helyezese a szolidaritas hianya lenne? Lehet...de inkabb azt latom, hogy a szolidaritas es allami gondoskodas koze tesznek egyenloseg jelet. Ez helytelen (szvsz). Vannak/voltak egyeb szervezetek, amelyek gondoskodnak a raszorulokrol. Ezt kevesbe propagaljak, mivel semmi (politikai) elonnyel nem jar.

marczy 2020.10.30. 22:23:32

@Zsuzsi65: Ezt nem mondanám, hogy az állami gondoskodásból következik az, hogy nem vagy szabad. Igen, a norvégok rengeteg adót fizetnek, de nagyon nem mindegy, hogy ha munkanélkülivé válsz norvégként, másnap is tudsz-e a gyerekednek enni adni vagy nem. A betegség sem válogat, ember!
Amerikában lehet, hogy leszarnád, ha kirúgnak az állásodból, de azért azt nem gondolhatod komolyan, hogy másnap már fogsz tudni máshol dolgozni. Ahhoz meg, hogy az emberi jogokat garantálni tudják, Amerikában is, Európában is szükség van az államra. E jogokat védeni kell, különben a másik ember fogja elvitatni ezeket tőled, mert ő még esetleg olyan viszonyok között szocializálódott, amikor ezek a jogok még nem voltak magától értetődőek.
Szerintem ez járvány igenis megmutatta, hogy meztelen a király, Amerika valójában mára egy kasztrendszerré vált ugyanúgy, mint nálunk a Horthy-korszak merev társadalma.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.10.30. 23:46:03

@marczy: en sem azt allitom, hogy nem vagy szabad. De naivitas lenne azt hinni, hogy az allam csak ugy felebarati szeretetbol vallalja fel az allampolgarokrol valo gondoskodast.
Nem azt mondom, hogy el kell torolni mindenfele szocialis gondoskodasi format, de azzal nem ertek egyet, hogy sokan mar-mar alapveto jognak tartjak, hogy az allam mindenben segitse oket. Ez egy olyan ordogi kort alakit ki, amibol nagyon nehez kikerulni.

A skandinav modell (kiterjedt szocialis halo es tarsadalmi gondoskodas) Amerikaban nem mukodik, hiaba probalja ezt a progressziv oldal nyomatni. Azert nem mukodik, mert a ket tarsadalom alapvetoen kulonbozik mentalitasban, azt pedig nem lehet csak ugy egyik naprol a masikra megvaltoztatni.

Hogyan definialod az emberi jogokat? Az ENsz altal osszefoglalt emberi jogokkal egyetertek, de pl sokan egy csomo mast is most mar _alapveto_emberi jognak titulalnak, holott azok nem feltetlnul "jogok", max. egy fejletteb tarsadalomban elerheto juttatasok.

opseu.org/wp-content/uploads/2018/12/30_basic_human_rights_list_english.pdf

Azt is tudjuk, hogy az allam altal biztositott juttatasoknak ara van: nemcsak ado formajaban, hanem politikai szinten is...de ez mar egy masik poszt temaja lehetne...:)

littke 2020.10.31. 03:04:12

@Zsuzsi65:
Ja a "right to privacy" és az "innocent until proven guilty" valahogy furcsán hangzik a mai világban....

kék madár 2020.10.31. 05:22:14

Amerikaban az agymosas az ami sokkal jobban mukodik, mint mashol, a zemberek 42%-a elhiszi, hogy attol jo neki, hogy sajat fegyverraktara lehet, mikozben a gyogyszereit nem tudja kifizetni es most mar a szavazatat se biztos, hogy megszamoljak

Örömhernyó 2020.10.31. 07:37:59

@Csodabogár: Mondjuk pont az electorial college a legkisebb baj az amerikai demokráciával. Mert a szabályokat mindenki ismeri, a demokraták néha előnyhöz jutottak ezzel, máskor hátrányba kerültek, de nyilván most mindenki arra emlékszik, hogy Trump így verte el Hillary Clintont. De a demokraták előtt nem akarták megváltoztatni a rendszert.
Amúgy az USA egy szövetségi állam. A tagállamok közti egyensúly fontos. Ha nem lenne electoral college, akkor a kisebb tagállamok súlya még kisebb lenne.

swfla 2020.10.31. 07:38:54

A cikk nagyon jo, de hadd szurjak ide valamit gondolatebresztonek, mielott (11 hozzaszolas utan, vagy megelozve valakit aki okostelefonos kepet kerne, pedig rogyasig van vele az internet) nagyon mellekvaganyra kerulne a dolog:

Amerika vs. Europa jobban osszehasonlithato egy USA vs. EU viszonylatban, de az is csak mertekkel. Amerika nem egy orszag, es ezt sokszor elfelejtik. Ez vonatkozik az emberek politikai preferenciaira, etkezesi / autovasarlasi szokasaira, satobbi.

Szoval az olyan megjegyzesek, hogy "az amerikai felnőtteknek több mint egyharmada kövérnek minősíthető" vagy pl. a "felsőoktatás is jobbára horror árakkal operáló magánegyetemeket jelent" ertelmezhetetlen, es raadasul csak bizonyos feltetelek eseten / bizonyos regiokban jellemzo.

Meg valami nagyon fontos: mivel itt a szocialis halo csak halvany nyomokban letezik (osszehasonlitva Europaval) ezert a tarsadalomban osszehasonlithatatlanul nagyobb szerep jut az onkentes munkanak, adomanyozasnak, es hasonloknak. Magyaran ha bajban vagy, a kozvetlen kornyezeted nagyobb valoszinuseggel es vehemenciaval segit, mint teszemazt Ludwigshafenben.

Ugyhogy kinek a pap, kinek a paplan.

Par orszagban laktam mar odaat is, de legalabb annyi a negativ tapasztalat onnan is, csak mas termeszetu... ahogy az emberek a masok eletebe kenyszeresen bele akarnak ugatni (Hopp, Schwiiz... ugyebar. Vagy a klisenek sem utolso francia burokracia, stb) az pl neha egeszen erthetetlen. Ez a viztarozo tortenet fhdgy-tol csak +1 frappans pelda ra...

Hari Seldon 2 2020.10.31. 08:04:36

@Zsuzsi65:
"De naivitas lenne azt hinni, hogy az allam csak ugy felebarati szeretetbol vallalja fel az allampolgarokrol valo gondoskodast."
Az államnak érdeke, hogy az emberek szabadnak érezze magát, és így megmaradjon a kreatívitása.
Plusz az állam "mi vagyunk", hogy a királyt idézzem. Azaz, az olyan állam ideális, amit a polgárok saját közös értékrendje alakít ki.

P1sty 2020.11.01. 08:38:24

@fhdgy:
Azért alaszka az még amerikában is egy külön dolog.
Egy kibaszott nagy vadon az egész, alig laknak ott. Ott a föld se különösebben értékes, mivel azon kívül, hogy fák vannak rajta, tulajdonképpen semmire se jó: ugye földet művelni a klíma miatt nem lehet, 8-9 hónapos mínusz 40 fokos télben a semmi közepén élni se akarnak sokan, szóval teleknek se jó. Mindent "külföldről" kell hozni, mert ipar a gyér népesség miatt nem nagyon van, a szállítás sokba kerül.
Az ottani állami kormányzat örül, ha valami félőrült odamegy, vagy ha odaszületik, akkor ottmarad, szóval nyilván nem nagyon szabályoznak semmit.
Igazából az tényleg ilyen "kiköltözni a pusztába remetének" fíling. Itt európában nem lehet megcsinálni, mert nincsen egy németországnyi vadonunk kb.harmad budapestnyi lakossággal.

P1sty 2020.11.01. 08:38:24

@Zsuzsi65:
Az elesetteken való segítés és a társadalmi szolidaritás az nem csak egy ilyen emberjogi passió, nagyon is van társadalmi haszna.
Többek között csökkenti a szélsőséges társadalmi különbségeket és ezáltal a társadalmi feszültségeket, szélsőségességet, és javítja az öszetartást. Gondolj csak bele, hogy pl. Dél-Afrikában sem olyan jó gazdagnak lenni, ha áramos szögesdrótkerítéssel körbevett gazdaggettóban kell élni, és meg ha csak autóval is kimész, fel kell fegyverkezni... Például konkrétan most gyilkolják halomra ott a niggerek a fehér farmereket. Vagy Rio de Janeiroban, vagy mexikóvárosban testőrrel kell mászkálni...
Plusz ha kisebb a leszakadó réteg, akkor nagyobb a társadalmilag hasznos emberek aránya, ha van lehetőseg kitörni a nyomorból a minimum a tisztességes szegénységbe.
Az se nagyon hasznos társadalmilag, hogy ha egy társadalmilag hasznos egyén valami egyéni szerencsétlenség (betegség, baleset, munkahelyvesztés) miatt nyomorba jut, és ezzel mondjuk a gyerekei is elvesztik minden reményüket a becsületes életvitelhez.

droid_ · http://matyiszuro.blog.hu/ 2020.11.01. 12:44:13

azert alaszkaban is csak van valami szabaly. nem tul autentikus forras, egy idoben neztem a gold rush in alaska sorozatot, ott sokszor azon izgultak hogy mit csinalhatnak a patakkal es mit nem. ha nem volt eleg szabalyos, es kijott a felugyelet akkor eloszor is bezartak a banyat, aztan utana mehettek a hoffmanek a hivatalba fizetni es kidumalni. ebben semmi valosag nem volt?

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.11.01. 20:35:56

@swfla: Igen,ezt mar szamtalanszor leirtuk itt elok - vagyis az USA nem hasonlithato ossze az europai nemzetallamokkal, mert teljesen mas kategoria. Foldrajzilag, tarsadalmilag teljesen mas.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2020.11.01. 20:48:55

@P1sty: az elesetteken valo segites termeszetesen letezik, rengeteg peldat talalsz ra a joleti allamokban, es ezzel semmi gond nincs. A problema abbol szokott adodni, amikor valaki ezt a fajta segitseget "jognak" tartja, es/vagy eletvitelszeruen arra rendezkedik be, hogy az allam tartsa el ot. A (sajnos egyre jobban terjedo) narrativa pedig raerosit az aldozat magatartasra azzal, hogy ez a reteg (aki raszorul ilyen v. olyan formaban a segelyre) az soha nem is lesz kepes ebbol a szerepkorbol, es a fuggo helyzetbol kilabalni.

szerencsere latko azert ellenpeldakat is, akik visszautasitjak ezt az aldozat szerepet, es igenis tesznek erte (mert lehet tenni erte), hogy az ordogi kort megtorjek.
Ez eegy elg jo cikk, ramutatva a victim mentality (aldozat mentalitas) vs individual responsibility (egyeni felelossegvallalas) problema korere. Mint mindenhol, a szelsosegek egyik iranyban sem egeszsegesek, de meg kene erteni, hogy a victim mentalitas nem igazan vezet elore...

www.siue.edu/~njohnag/on-individual-responsibility/

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása