Amerika Játszótere (azaz Las Vegas) is óvatosan újranyitott, legalábbis a reklámok ezt sugallják. Természetesen komoly kedvezményeket kínálnak, a személyes tapasztalat azonban elsőre inkább megdöbbentő.
Közel három hónap után tehát újranyitott Las Vegas és mivel a Modern Wander szerzője férjével együtt már alig várta, hogy kimozdulhasson, kihasználva a kedvezményeket ellátogattak Amerika Játszóterére. Ahol meglehetősen sokkoló élmények érték őket.
„A $49/éjszaka (+ resort fee) csábításának mi sem tudtunk ellenállni. De az, amit tapasztaltunk, még minket is ledöbbentett. Ha valaki meghallja azt, hogy Las Vegas, akkor szerintem nem túlzok, ha azt mondom, hogy azonnal a fények, a tömeg és a szerencsejáték jut legelőször eszébe. Nos, Las Vegas most üres.
OK, nem teljesen kihaltak az utcák, de egy vegasi forgalomhoz képest kong az ürességtől. Tömeg még így, az olcsó szobák ellenére sem volt a hétvégén. Sőt, péntek és szombat éjjel este 10 óra után már autók és emberek szinte alig voltak kint az utcán.
A kaszinóknak kb. a fele nyitott meg 2 héttel ezelőtt, a másik fele néhány héten belül tervezi a nyitást és abban bíznak, hogy a július 4-i hétvége ismét fellendíti valamennyire a kaszinók bevételét, annak ellenére, hogy egyelőre külföldi turisták nem jöhetnek.
A nagyobb kaszinók közül az MGM, a Caesar, a Bellagio, a Flamingo, a Cosmopolitan vannak nyitva, de ezeken belül is inkább csak az éttermek és a játékos részek. A kaszinókban és hotelekben található üzletek közül jóformán még egyik sem, vagy pedig nagyon limitált nyitvatartással.
Ami nagyon megdöbbentett minket, az a social distancing és a maszk hiánya. Las Vegasban a maszk használata csak a kaszinók alkalmazottainak kötelező, de egyébként csak annak kell hordania, aki úgy érzi. Mi kb. az emberek 5-10%-án láttunk maszkot.
Ami a social distancing-et illeti, az egyáltalán nincs. Bár mindenhol ki van írva, és a földön is felragasztott lapokkal jelzik, de szinte senki és sehol nem tartja be. A játékgépek között nincsenek székek kihagyva, és ha valaki feláll egy géptől, mi szinte sehol nem láttuk, hogy ment volna egy alkalmazott és azt letörölte volna. Plexifalat a legtöbb kaszinóban a rulett- és a kártyaasztaloknál láttunk az osztó és a játékosok között.
Minden kaszinóban kb. 10 méterenként láttunk kézfertőtlenítőt kirakva, de egyedül az MGM kaszinó volt az, ahol külön kézmosót, ingyen maszkokat és ingyen kesztyűt tettek a kaszinó kellős közepére.
A Caesar kaszinóban pedig a WC-ben az egymás melletti csapokat nem lehet használni, amit én pl. személy szerint teljesen értelmetlennek tartok, hiszen a Caesar kaszinó az egyik olyan hely, ahol az éttermekben az asztalok között nincs social distancing és asztal kihagyás, de a WC-ben az egymás melletti csapok le vannak zárva.
Aki már volt Las Vegasban az tudja, hogy micsoda élet szokott itt lenni. És látva a nagy kaszinókat teljesen sötéten, bezárva, nagyon ijesztő látvány volt. Már csak abba szörnyű belegondolni, hogy hány ezer ember maradt teljesen munka nélkül csak ebben a városban, és vajon ki tudja mikor lesz újra minden a régi?”
Ha érdekelnek további részletek, köztük egy találkozás egy magyar taxissal, ide kattints!
Az Ördög lélegzetelállító üstje
Bañost szinte minden Ecuadorba látogató turista felkeresi. A városban bandukolva nehéz megérteni, miért, de ha az ember nyeregbe pattan és végigbiciklizik a Pastaza-folyó völgyén, akkor a sok külföldi jelenléte indokolttá válik – derül ki Endre posztjából.
„A városka nem sokat változott az elmúlt években, csak mintha tisztábbak lennénk az utcák. Lehet, mindez csak az éppen aktuális kampányidőszak eredménye (pár hét múlva választások lesznek az országban), de az ok végülis mindegy. A lényeg, hogy ezúttal nem kell minden sarkon szemeteszsákokat kerülgetni.
Bañosba a helyiek a fürdő és a klíma, a turisták pedig a táj és a vízesések miatt érkeznek. A Pastaza-folyó völgyén már számtalanszor végigutaztam, és biciklivel is megtettem a távot jó párszor, de megunni soha nem tudtam.
A csapattal is kétkeréken tervezzük felfedezni a környéket, de nehéz az indulás, mert a biciklibérlés nem megy könnyen. Bár két ember foglalkozik velünk, képtelenek kilenc működőképes biciklit összeválogatni. Vagy a fék rossz, vagy nincs rajtuk pedál, esetleg a kerék lapos, máskor a váltó hibás. Másfél óra szerencsétlenkedés után végre nekiindulunk. (...)
Mostanra a bicikliutat kivezették az alagutakból, így sokkal biztonságosabban lehet tekerni, bár az egyetlen, kizárólag kétkeréken közlekedőknek fenntartott járat azért így sem veszélytelen.
2013-ban majdnem átrepültem a támfalon, mert a tök sötét alagút egy derékszögű kanyarban végződik, a fény pedig - ha süt a nap - annyira elvakítja az embert, hogy semmit nem lát. Ezúttal szerencsére nem tűz a nap, így senkit nem ér baleset. (...)
Az utolsó vízesés, amit útba ejtünk, a Pailón del Diablo, vagyis az Ördög üstje. Lévén ez a Baños környéki vízesések legismertebbje, rengeteg a turista. Ahhoz, hogy bemásszunk a zuhatag mögé, vagy húsz percet állunk sorba, közben élvezzük a víztömeg által keltett ködszitálást.
A tömeg ellenére el kell ismerni, hogy a Pailón del Diablo valóban lélegzetelállító. Bár nyilván van nála szebb az országban, az egész napos tekerés miatt mégis egyértelmű highlightja az országnak.
És ha már a highlightok... Mindenki, aki ellátogat Bañosba, tiszteletét teszi a Casa de Árbolnál, egy fára épített kilátónál, amiről Ecuador legnagyobb hintája lóg alá. No, a Casa de Árbolt nem a hinta miatt kell felkeresni, hanem a kilátás miatt, ami - ha tiszta az idő - egészen káprázatos.”
A teljes posztot rengeteg csodás képpel itt találod.
Tolódó ír év
A járvány miatt egyelőre az oktatás sem lesz a régi Írországban, ahol pedig Liping már nagyon várja az új tanév kezdetét.
„Az oktatás nem lesz a régi, noha az új tanév kezdetére már elvileg eljutunk a korlátozások gyakorlatilag teljes feloldásáig. Sőt, erre már valamikor augusztus első felében sor kerül.
Az intézmények ennek ellenére még elővigyázatosak, így aztán nem is kezdődnek majd el a felsőoktatási tanulmányaim egészen szeptember 28-ig.
Utána sem a hagyományos oktatás várható, vegyes rendszerrel készülnek: az elméleti tárgyakat távoktatásban, míg a gyakorlatokat személyesen tartják majd meg.
Egyelőre még nem tudni, melyik szakokon milyen arányok várhatóak, de azt elég sanszosnak tartom, hogy az én képzési területemen nem sok személyes megjelenésre kerül majd sor.
Bár ez alapból tulajdonképpen nem lenne olyan rossz hír, inkább örülni kéne neki, az első reakcióm inkább némi csalódottság. Most úgy érzem, szívesen mászkáltam volna a suliba és lettem volna az ottani közegben.
Reálisan nézve persze tudom, hogy valószínűleg elég hamar eljutott volna a dolog abba a fázisba, amikor már lényegesen kisebb bennem a lelkesedés, de fokozottabb a kényelem iránti igény, ennek ellenére most még nem így érzek.
Főleg, hogy az intézmény nagy erőkkel dolgozik azon, hogy a nyitásra jól megvalósíthatóan működjön a falakon belüli social distancing, s valószínűleg még maszkot is kell majd hordani, ha mégis be kell menni. (...)
Valahogy nem pont így képzeltem újdonsült egyetemi éveim nyitányát. Remélem, minél hamarabb jön az a nyomorék oltás.”
A teljes posztot ide kattintva olvashatjátok el.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek