oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2020. június 05. 06:30,  Megérkezéstől a beérkezésig 27 komment

2020. június 05. 06:30 Határátkelő

Megérkezéstől a beérkezésig

Megérkezni valahova nagyon nem ugyanaz, mint beérkezni ugyanott (lám, milyen szép és játékos tud lenni a magyar nyelv…) és ezt pontosan megmutatja egy friss tanulmány, melynek szerzői azt vizsgálták, hogyan illeszkednek be a bevándorlók Nyugat-Európában. Megállapításaik között akadnak kifejezetten meglepők is.

repuloter_no_borond_foto_pexels_com.jpg

A napokban mutatta be From landing to arrival című angol nyelvű tanulmányát Messing Vera és Ságvári Bence. A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontjának két kiváló szakembere az Európai Szociális Felmérés 2002 és 2016/2017 között felvett adatait vizsgálta meg és jutott izgalmas megállapításokra.

A mintában 13 nyugat-európai országba érkezett 20 ezer bevándorló történetét, véleményét vették górcső alá (e hatalmas számnak 40 százaléka Európai Unión belüli határátkelő, a többiek valamilyen EU-n kívüli, harmadik országból érkeztek).

A kutatók a beilleszkedés folyamatára voltak kíváncsiak, arra, hogy az érkezők miként teszik magukévá a befogadó ország társadalmának értékeit, normáit és viselkedését.

A kérdés azért nagyon izgalmas (legalábbis szerintem), mert annak témája kifejezetten szubjektív, hiszen az, hogy valaki mennyire érzi magát egy adott társadalom tagjának, leginkább rajta múlik.

Értékek, normák és viselkedés

A kutatók egyik megállapítása szerint ugyan a határátkelők viselkedésmintája és értékei eltérnek a befogadó társadalométól, általában még mindig közelebb állnak hozzá, mint a szülőhazájukéhoz.

Az értékeket, normákat és viselkedést tekintve ők egyfajta átmenetet jelentenek, hiszen miközben fokozatosan közelednek a befogadó országhoz, ezzel párhuzamosan távolodnak is hazájuk társadalmi szokásaitól és elvárásaitól.

Érdekes kettősség, hogy miközben a bevándorlók a helyiekhez képest pozitívabban és nagyobb bizalommal fordulnak a befogadó ország intézményeihez, sokkal kitaszítottabbnak érzik magukat.

Legalább ilyen érdekes számomra az a megállapítás, mely szerint a bevándorlók általában véve kevésbé toleránsak, ellenben többre értékelik a hagyományt, a biztonságot, a személyes sikert és az emberi értékeket, mint a helyiek.

Ez azt jelenti, hogy (figyelembe véve persze a kulturális gyökereiket is) a bevándorlók a helyiekhez képest sokkal kevésbé toleránsak bizonyos kisebbségekkel szemben, ugyanakkor jóval konzervatívabban őrzik hagyományaikat és vallásosabbak, mint a nyugat-európai átlag.

Ugyanakkor nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a sikert és a függetlenséget elősegítő értékeknek.

Nyilván mindegyik pont magyarázható, noha az alacsonyabb toleranciaszint azért kicsit meglepő, de alighanem a társadalmon belül kivívott (mégoly alacsony) pozíció féltésével függhet össze.

A nyelv elsajátítása

Kifejezetten érdekes kérdés a nyelvtanulás. Az Európai Unión kívüli országokból érkező bevándorlók közül a legkevésbé az Ausztriában (32 százalék), Svájcban (39 százalék) és Svédországban (39 százalék) élők beszélik az adott ország nyelvét.

Nyilván sokat számít az, hogy egy adott ország nyelve világnyelv-e, esetleg hivatalos nyelve a kibocsátó országnak (lásd a brazilokat Portugáliában vagy a Spanyolországba Latin-Amerikából érkezőket).

Csakhogy akadnak furcsaságok. Például az, hogy az Egyesült Királyságban és Írországban kevesebb harmadik országbeli bevándorló beszél otthon angolul (63 és 61 százalék), mint Hollandiában hollandul (69 százalék), noha a hollandra sok mindent lehet mondani, de azt nem, hogy világnyelv lenne.

Érzelmi kapcsolódás

A beilleszkedés egyik fontos kérdése, hogy az adott ember mennyire tud érzelmileg azonosulni a befogadó országgal, annak értékeivel. Ennek híján nyilván nehéz beérkezésről beszélni, legalábbis szerintem.

Nos, a Friedrich-Ebert-Stiftung segítségével bemutatott kutatás egészen érdekes megállapítása, hogy vannak olyan országok (Belgium, Németország, Spanyolország, Franciaország, Hollandia és Portugália), ahol a bevándorlók és a helyiek között ilyen téren minimális az eltérés, sőt, az is előfordul, hogy a külföldről érkezők sokkal inkább magukénak érzik ezeket az értékeket, mint a helyiek.

A skála másik oldalán olyan országok állnak, mint Ausztria, Svájc, Finnország és Norvégia, azaz ezekben az országokban nehezebben veszik át az érkezők a normákat és értékeket.

Alaphelyzetben azt mondhatnánk, hogy minél hosszabb ideje él valaki egy adott országban, jó eséllyel annál jobban beilleszkedett és kevésbé érzi a származási alapú megkülönböztetést.

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb és legizgalmasabb megállapítása éppen az, hogy vannak országok, ahol ez egyáltalán nem igaz. Ha megnézitek az alábbi táblázatot, jól látszik, hogy például az Egyesült Királyságban, Belgiumban, Hollandiában, Németországban és Svédországban is az 5.-10. év között megugrik a kirekesztettség érzése.

tablazat_4.jpg

A kutatók szerint ez azt sugallja, hogy az igazi integrációig legkevesebb tíz évnek kell eltelnie (én pedig annyit tennék hozzá, hogy az első években az újdonság ereje miatt hajlamosabbak alighanem kevésbé észrevenni ezeket a jelenségeket az emberek).

Az legalább ilyen érdekes, hogy a folyamat nem áll meg az első generációnál, hanem folytatódik a másodikkal. A már sokat emlegetett Hollandiában és Egyesült Királyságban például szinte semmi különbség nincs az első és a második generáció beilleszkedéssel kapcsolatos érzései között.

Messing Vera és Ságvári Bence szerint „az elemzés talán legfontosabb tanulsága, hogy a bevándorlók integrációjának nem csak objektív értelemben, de az értékek és viselkedés tekintetében is az egyik legfontosabb előfeltétele egy jól működő intézményrendszer”.

Német és osztrák példa

Különösen érdekes összevetni a német és az osztrák példát, már csak a nyelvi és kulturális hasonlóság miatt is.

Németországban nagy és sokszínű bevándorló közösség él. Ezzel együtt nem csupán a beilleszkedés szubjektív érzékelésének terén teljesít jól, hanem a beilleszkedés folyamata is látványos és az első generáción túl is tart.

Ausztria ennek éppen az ellenkezője: minden mutató szerint az ausztriai bevándorlók beilleszkedése az egyik legrosszabb a vizsgált országok között. Ami némi reményre adhat okot az az, hogy a második generáció esetében már szinte minden területen (kivéve a nyelvhasználat) erősödik az integráció.

A kutatók szerint némileg váratlan és meghökkentő a hollandiai helyzet, amire ők sem nagyon találtak magyarázatot. Hollandiában ugyanis a beilleszkedéssel kapcsolatos összes jelző azt mutatja, hogy egyszerűen nem számít az országban eltöltött idő, azaz a második generáció ugyanolyan (relatív magas) kirekesztettség-érzésről számol be, mint az első.

Összességében az látszik tehát, hogy a beilleszkedés bonyolult és hosszú folyamat, talán bonyolultabb és hosszabb annál is, amit korábban gondoltunk volna róla. Megérkezni egy dolog, beérkezni teljesen más.

Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

�� �: @korosierika

Határátkelő (@hataratkelo) által megosztott bejegyzés,

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: bevándorlás Európai Unió

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr8715741094

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fhdgy 2020.06.05. 08:29:40

Mérni a mérhetetlent?

Szerintem pl. nem mérhető a kirekesztettség.

Tegyük fel, hogy mérhető! Akkor azt is mérni kellene, hogy egy határátkelő mennyire érezte kirekesztettnek magát még otthon.

Vagy azt is mérni kellene, hogy akinek meg sem fordul a fejében a határátkelés, mennyire érzi magát kirekesztettnek.

Állítólag az emberek döntő többsége csendes rezignációban éli le az életét. Hol a határ a rezignáció, a kiábrándultság, a kirekesztettség érzése esetén?

nyuszigonosz 2020.06.05. 09:45:34

Igen a magyar nyelv suép és játékos is, de ez, hogy:

A megérkezéstöl a beérkezésig
- na ez nem játékos, nem szép és kifejezönek sem az, inkább görcsös ragaszkodás egy rossz fordításhoz.
Fokozva a "beérkezni ugyanott" - szerencsétlen kicsavartságáig.

deppate frog 2020.06.05. 10:23:03

@nyuszigonosz: Pont azon gondolkodtam, hogy velem van baj, vagy valaki mas nem tud magyarul. Szerintem a vonat beerkezik a Keletibe, de a szerzö inkabb arra gondol, hogy a megerkezestöl a haza erkezesig.

nyuszigonosz 2020.06.05. 12:28:39

@deppate frog: Igen. Söt, még állomástól is függ, hogy megérkezik vagy beérkezik a vonat :-) a Keletibe beérkezik - mint te is írod, de föleg egy ember nem "beérkezik ugyanott".

Nem megérkezik és beérkezik, hanem mint te is írod: a megérkezéstöl a haza érkezésig, vagy akár az odaérkezéstöl a megérkezésig is még magyarul van, a mai tanulmány poszt címének magyar akarok lenni változata viszont nagyon rossz: magyartalan, kicsavart, rosszabb, mint a táblán csikorgó kréta.

Platonica 2020.06.05. 12:50:49

Azert ne tegyunk ugy, mintha nem letezne a 'beerkezett ember' fogalom. Kicsavartnak sem mondanam. Sikerest, befutottat jelent.

Rejto Jeno: 'Hat idefigyelj! Ha meg harom vagy negy napig sikerul Sir Lajos nevet a lapok elso oldalan tartani, ugy beerkezett ember.'

fhdgy 2020.06.05. 13:12:50

@nyuszigonosz: Én el tudtam volna képzelni címnek, hogy "újrakezdés stációi külföldön".

Igaz, messze került a szó szerinti fordítástól, de az értelme visszatükröződik.

A stációkról pedig könnyű asszociálni arra, hogy nem sétagaloppról van szó, még akkor sem, ha végén a "jutalom" nem a keresztre feszítés!

Wilhelmus80 2020.06.05. 13:21:41

@Platonica: A 'beérkezett' szónak ez egy másik jelentése: (átvitt értelemben) Olyan <művész, író, tudós, közéleti személyiség>, akit már jelentősnek ismernek el. - A bevándorlók zöme esetében azért nem erről van szó.

Platonica 2020.06.05. 13:44:57

@Wilhelmus80: ?
Ki beszelt irokrol, tudosokrol, kozeleti szemelyisegekrol?
Szerintem altalanossagban hasznaltak a szot, sikeres beilleszkedes ertelemben. Nem kell tulkomplikalni.

tnt 2020.06.05. 16:02:00

@Platonica: +1 .... igazad van ... :-) magyarázni sem kell aki nem érti annak kár is ...

fhdgy 2020.06.05. 16:05:05

@Wilhelmus80: @Platonica: @tnt: Lehet, hogy nem jó helyen élek, de én a beérkezett szónak arra a jelentésére, amire ti használjátok, inkább a befutottat hallom, és így használnám is.

Csodabogár 2020.06.05. 16:27:39

@fhdgy: Pont ezt akartam írni korábban, csak el kellett mennem itthonról.

Francis2020 2020.06.05. 16:38:17

Nagyon érdekes kis összefoglaló.

fhdgy 2020.06.05. 18:21:18

@Csodabogár: Igen, sok olyan dolog van, amit ugyan megértünk, mert "magyarul" van, de még sincs igazán magyarul!!!

Nekem, ami nagyon kiveri a biztosítékot, a "legyen szép napod"!

Gondolom, ez a have nice day magyarra otrombítása!

Mi, magyarok jó napot kívánunk egymásnak! Ennyi! Slussz!

Mostanában kezd az is hülye divatba jönni, hogy interneten nem ügyletről, üzletről, megállapodásról írnak, hanem "deal"!

Rohadjanak meg deal-estől együtt! Ha nem tudnak magyarul, akkor nem majomkodjanak!

Pink Petsch 2020.06.05. 20:19:54

Mna, mivelhogymost túl lett elemezve a a magyar nyelv szavainak jelentéstartalma, akkor "ugorgyunk" arra a talán egyeseknek érdekesnek tűnő anomáliára, hogy miért nehezebb Ausztriában beilleszkednie egy aussienek, mint Németországban. Hiszen, mindkét országban hoch-deutsch-al faszául el lehet boldogulni, sőt. Persze, aki alapból nem beszéli a nyelvet, annak mindegy, de aki viszont igen ...
Szóval, mivel mindkét országban éltem/élek éveket, van egy elméletem erről. Mégpedig, a testvér-irigység. És minél kisebb a testvér, annál inkább próbálja meg hangsúlyozni vélt vagy valós egyinésigét, ami odáig tud vezetni, hogy feliratozni kell az osztrák tévében a stájermárki atyafit ;))))

Wilhelmus80 2020.06.05. 21:06:01

@fhdgy: Az idézet a hozzászólásomban az értelmező szótárból volt. Van egy ilyen jelentése a szónak. Fogalmam sincs, hogy ezt manapság mennyire használják, annyi irodalmat és sajtót nem fogyasztok magyarul, hogy ezt meg tudjam ítélni. Én elég szerencsétlennek érzem a használatát, mert a beilleszkedéshez elég annyi, hogy stabil egzisztenciát érezzen maga mögött az ember (valahol, és ez lehet Mo. vagy külföld), illetve érezze, hogy van előtte valami perspektíva (maga és/vagy a családja számára), és ehhez semmi szükség kiemelkedő sikerre. Pont azt érzem gáznak, amikor itt is, másutt is leszólnak embereket, akiknek ez sikerült (megint mondom, akárhol). Pedig, ha ezt maga éri el az ember, akkor az önmagában siker, mégha nem 'befutott' értlemben is.

Csodabogár 2020.06.05. 21:54:20

@Pink Petsch: Osztrák szöveget még nem hallottam felirattal, de svájcit már sokszor. Néha a 3SAT hoz olyan műsort, ahol valódi svájciul beszél valaki. Én persze értem csak nézek, hogy most meg mi ez a felirat. Aztán észbe kapok. Persze nem minden svájcit értek,, de ami a tv-ból jön azt biztos.

fhdgy 2020.06.05. 21:57:33

@Wilhelmus80: Az értelmező szótár helyett én inkább kóstolgatni szoktam a szavakat. Sajnos a fülem egyre rosszabb, már nem hallok tökéletesen, de a rég megtanult szavak, kifejezések élnek bennem.

Pink Petsch 2020.06.05. 22:10:18

@Csodabogár: Az ORF hozta ezt, és tényleg, a stájermárki faszinak minden 20.-ik szavát értettem én felirat nélkül. Az echte osztrákok meg gondolom, minden10.-iket ;) Svájc meg egy másik Zoo a német nyelv kivégzését tekintve ;)))

Csodabogár 2020.06.05. 23:07:01

@Pink Petsch: Állítólag a francia svájciak is valami rémes franciát beszélnek, de én nem tudok egy szót se franciául. A német dialektusuk meg kb. falvanként változik. Nekem a legrosszabb e berni volt, de biztos van más is.

Rodney_2 2020.06.06. 16:19:49

Érdekes hogy a UK-nem az idővel nem javul a Personal Exclusion Index. Van erről valakinek véleménye? Állítólag fél Magyarország ott lakik... Talán összefügg avval hogy a bevándorlók 40%-a otthon is "külföldiül" beszél így még a gyerekek is idegenként nőnek fel? Vagy más oka van?
Amikor én Londonban dolgoztam, nemzetközi team tagja voltam, alig találkoztam angollal még a városban is, így elég beilleszkedettnek éreztem magam :)))

midnightcoder2 2020.06.06. 16:20:07

@fhdgy: A nyelv az olyan, hogy változik, veszünk át szavakat, kifejezéseket, évezredek óta. A mai szavaink nagy része is különféle nyelvekből lett átvéve. És a szóhasználat is változik: ma tényleg inkább azt mondjuk hogy befutott, régebben inkább a beérkezett volt ugyanerre használva. Lásd a Rejtői idézetet. Pedig Rejtő még nincs is olyan messze mint Pl. Jókai, akit a mai gyerek már elég nehezen ért meg. Ezek szerintem nem annyira ördögtől való dolgok.

midnightcoder2 2020.06.06. 16:20:26

Amúgy szerintem a fenti statisztika így kb. lószart sem ér. Igazából akkor lehetne ezt értékelni, ha legalább olyan szinten lenne lebontva, hogy az illető EU-n belülről, EU-n kívülről Észak-Amerikából, Dél-Amerikából, Közel-Keletről, Távol-Keletről, Afrikából jött. Aztán a végzettség is számíthat. Egy Norvégiába szerintem más más eséllyel illeszkedik be egy amerikai mérnök mint egy afrikai kecskepásztor, teljesen más problémái is lesznek.

Aztán a nyelv kérdés sem annyira egyértelmű. Az egy dolog, hogy nem beszéled az adott ország nyelvét, de azon túl nagyon nem mindegy a boldogulás szempontjából, hogy angolul tudsz-e, vagy csak magyarul. Egy perfekt angollal szerintem svájcban jobban el lehet boldogulni mint mondjuk szuahéli nyelven, különösen ha nem tányért mosogatsz.

Shanarey 2020.06.06. 20:47:13

@Platonica:

Rejtő esetében, ez az ismertséget, esetleg a népszerűséget jelentette.

Shanarey 2020.06.06. 21:22:09

@Platonica:

Vagyis, ennek semmi köze a nyelv megtanulásához.

kardio1 2020.06.07. 06:49:07

@Csodabogár: a svájci vagy belgiumi francia csak kicsit furcsa, de teljesen jól érthető. Ellenben a kanadai franciával ! Az nagyon más.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.