Az agyelszívás évek óta komoly gondot jelent az Európai Unión belül (elsősorban persze a 2004-ben csatlakozott országoknak, de másoknak is). Különösen problémás a fiataloké, amire egy, a napokban közreadott kifejezetten érdekes adatsor is rávilágít. Egyetlen ábra, ami nagyon sokat elárul.
Az Eurostat ábrája azt mutatja meg, hogy a 30-34 éves, diplomás korosztályon belül az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen arányban vannak jelen a helyiek, a más uniós országból és az EU-n kívülről bevándoroltak.
Mielőtt megnéznénk, az egyes országokban mi a helyzet (tanulságos lesz), lássuk, az EU egészét. Nos, ott az a helyzet, hogy az unión kívül érkezett 30-34 éves bevándorlók nagyjából pontosan egyharmada (34,2 százaléka) felsőfokú végzettségű.
Ennél valamivel magasabb (38 százalék) a másik uniós tagállamban született és onnan bevándoroltak esetében ez az arány, de nagy átlagban még mindig az országon belül születettek között a legtöbb (41,3 százalék) a diplomás fiatal (ezek mind tavalyi adatok).
Miért fontos a végzettség?
Az Eurostat szerint elsősorban azért, mert ez az egyik legfontosabb jelzője annak, mennyire sikerül beilleszkedni a befogadó országba az érkező fiatal határátkelőknek.
A mindjárt részletesen is bemutatott lista élén álló országok (nyilván a zöld sávot érdemes ebben az esetben nézni) kifejezetten jól használják ki a munkaerő szabad áramlását.
Ők azok, akik leghatékonyabban képesek magukhoz vonzani a diplomás munkaerőt (Dánia, Svédország, Luxembourg, Svájc és némi meglepetésre talán Málta tartozik ide, még ha Svájc ugye nem is uniós tag), a 60 százalékot meghaladó arány azt jelenti, hogy az ezekbe az országokba érkező fiatalok kétharmada diplomás.
A grafikonból fájón hiányzik a 2004-ben és utána csatlakozott országok esetében az unióból érkezett diplomások feltüntetése. Ez már csak azért is kár, mert például Lengyelországban egészen biztos, hogy sok olyan uniós tagállamból érkezett fiatal diplomás él, akik a különböző szolgáltatócégeknél dolgoznak.
Ami még érdekes lehet például magyar szempontból, az az unión kívülről érkezett diplomások kiugróan magas aránya. Aligha tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ez elsősorban a határon túli magyar területekről Magyarországra érkezetteket jelenti (miként az észteknél az orosz kisebbséget). A cseheknél a kiugróan sok uniós fiatal sejtésünk szerint alighanem a mai Szlovákia területén születetteket jelentheti.
A dánok az élen
Az agyelszívás európai bajnokai a dánok, ahol kevés híján tízből hét 30-34 év közötti uniós határátkelőnek van diplomája. Őket a svédek (és a nem EU-tag svájciak) követik nem sokkal lemaradva.
Ezután következik Luxembourg, ami voltaképpen nem olyan meglepő, nyilván még magasabb lenne az arány, ha azokat is ide számolnák, akik ott dolgoznak, de nem ott élnek, hanem naponta ingáznak.
Kicsit meglepő Málta 60 százalék fölötti eredménye, pláne, hogy utána elég nagy szakadék következik. A hollandok, a belgák és a franciák esetében éppen csak átlépi az 50 százalékot ez az arány.
Érdemes egy pillanatra kitérni az Egyesült Királyságra, amely szintén 50 százalék körül van, ami egyrészt azt jelenti, hogy ebben a korosztályban nem feltétlenül tudja a diplomásokat megszólítani.
A magyarokat még érdeklő országok körül érdemes kiemelni Ausztriát és Németországot. Nagyon jól látszik, hogy itt már azért bőven 50 százalék alatt van a diplomás fiatal határátkelők aránya, olyannyira, hogy Németországban inkább csak minden harmadik bevándorló fiatal végzett a felsőoktatásban.
A német adat különösen kiugró és azt jelenti, hogy a legtöbb odaérkező uniós fiatal nem feltétlenül diplomás munkát végez. Persze az is érdekes, hogy a helyiek körében is meglehetősen alacsony a diplomások aránya.
Kik vannak a sor végén?
Tanulságos megnézni azt is, mely országok vonzzák a legkevesebb diplomás fiatalt (mármint ahol vannak adatok, ugye). Ezek jellemzően a mediterrán periféria országai, Portugália, Spanyolország, Görögország és Olaszország (ezekből az országokból inkább elmennek a fiatalok…).
Az olaszoknál például alig haladja meg a 10 százalékot az unión belülről érkező fiatalok között a diplomások aránya, ami messze-messze a legrosszabb szám az egész EU-ban (még a görögöknél is 20 százalék fölött van ez a szám).
A legkevésbé vonzó országok között két kivétel akad, a már említett Németország és (legalább ennyire meglepő módon) Finnország.
Még egy érdekesség: kiugróan magas Írország esetében a nem uniós országban született, bevándorló fiatalok között a diplomások aránya (70 százalék). Csak tipp, de alighanem elég sok lehet közöttük a külföldön született, de hazatérő ír.
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
(Fotó: Unsplash)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek