Folytatódik a Seldon-család útja Elzász tájain. Rögtön egy „majomheggyel” kezdünk, hogy aztán Strasbourgba jussunk. (Aki az első részt nem olvasta volna, az itt pótolhatja.)
Számunkra a „majomhegy”, a Montagne des Singes az igazi szórakozás. A várhoz vezető úton van, ahogy a „sasvár”, a Volerie des Aigles, is itt található.
Ez a két állatos program is lehet egy napos program, szerintem inkább a „majomheggyel” érdemes kezdeni. Mert a nap elején a majmok még éhesebbek és többen jönnek.
Mert a lényeg itt, hogy a bejáratnál mindenki kap egy marék pattogatott kukoricát, és azt lehet osztogatni a mellénk szegődő majmoknak. El is mondják, hogy egyszerre csak egy darabot rakjuk a tenyerünkre, és majd kiveszik onnan.
Majometetés, Johanna tartja a kukoricát
Majompark, a majom nyugodtan ücsörög a padon, tüntetően hátatfordít a közeledő Mariannának, és tovább nézelődik
A gyakorlatlan látogató reggel szinte az első lépésnél elosztogatja, bár olyankor nehéz az éhes tömeget feltartóztatni.
A másik helyen különféle sasokat, keselyűket, sólymokat, és baglyokat mutatnak be egy régi várrom területén. Minden két órában van bemutató. Aki az első sorban ül, és elég „határozottan” jelentkezik, egy reptetésre tarthatja a madarat.
A ragadozómadarak bemutatója a vár udvarán
Nem árt időnként azért elhúzodni a közeledő keselyű elől...
Strasbourg, Európa (egyik) központja
Strasbourg az ország legkeletibb nagyvárosa. Itt van az Európai Parlament, az Európa Tanács, és az Emberi Jogok Európai Bírósága. A város felkerült a UNESCO világörökségi helyszínei közé is.
A római korban Argentoratumnak hívták, és egy katonai tábor volt itt, amire szükség is volt a germán betörések korában. A hunok elpuszították, majd a középkorban a frankok építették újra már Strasbourg néven.
Itt íródott a Strasbourgi eskü 842-ben. Előzménye: Jámbor Lajos frank császár halála után három fia között osztotta fel a birodalmat. A legidősebb Lothar (a mi tartományunk névadója) lett a császár, az ő birtokai voltak középen, és háborút kezdett testvérei ellen.
Ennek következtében a másik két testvér szerződést kötött egymás megsegítésére. A 900-as évek folyamán lett a Német-Római Birodalom része, és megkapta a szabad birodalmi városi jogokat.
A város egyik látványossága a katedrális, az 1000-es években kezdték építeni, és a 142 méter magas tornyával sokáig a világ legmagasabb épülete volt.
A katedrális oldalról
A város másik nevezetessége a „La Petite France” negyed, ahol az Ill folyó itt több árga oszlik, sokan úgy gondolják, hogy Strasbourg a Rajna partján van, pedig a folyam csak a külvárosokat érinti.
La Petite France negyed a „Le barrage Vauban” (Vauban „erőd-híd”) tetejéről
A reformáció idején a lakosság protestáns lett. Majd a 30 éves háborúban (1618-1648) semleges maradt, ennek köszönhetően ekkor még megmaradt a státusza a birodalmon belül.
Majd csak a guerre des Réunions (1683-84) idején kerül a Francia királysághoz, mert a birodalomi csapatokat engedte átkelni területén a Rajnán. Elzászban nem vonták vissza a Nantes-i Edictumot, így az itteni protestáns közösség nem került hátrányos helyzetbe, viszont a katedrális újra a katolikusok kezébe került.
A város jelentősége ismét növekszik forradalmi háborúk korában. Itt írta Claude Joseph Rouget de Lisle a Marseillaise-t, eredetileg a Chant de guerre pour l'armée du Rhin (A rajnai hadsereg harci dala) volt a neve.
A Párizsba induló 500 marseille-i önkéntes tiszteletére rendezett ünnepség végén énekelték el. Párizsban már „Marseille-i önkéntesek indulója”, röviden „La Marseillaise”-ként vált ismertté. Érdekesség hogy a szerzőt később royalista nézetei miatt be is börtönözték.
A XIX századtól a város a pingponglabda szerepét töltötte be két ország viszályában. Az 1870-71-es Francia-Porosz háborúban a város Németországhoz került, majd 1918-ban ismét vissza, 1940-ben megint a németekhez, aztán 1944-ben megint vissza.
Manapság 400 000 lakosa van, a hozzáépült külvárosokkal 700 000. Ha pedig beleszámítjuk a Rajna túloldalán levő külső agglomerációt, ahova egyébként pár éve villamos megy át, akkor nagyjából egymillió ember él ebben a várostömörülésben.
Strasbourg, a Kehlbe átjáró városi villamos
2016-ban teljesen kiépült a TGV, így Párizsig az út 1 óra 45 perc. Az Európai Uniós intézményeken túl itt van például az Eurocorps központja és az Európai Tudományos Alap székhelye. Annak, aki nem elégszik meg ennyivel, lehetősége van kicsit feljebb jutni, mert itt van a Nemzetközi Űregyetem (International Space University).
Strasbourg szintén híres a karácsonyi vásáráról, pár éve mi is voltunk, de bevallom, nem szeretem ezeket a rendezvényeket. Nekem ez arról szól, hogy hideg van és megyek lassan a tömegben, és közben folyamatosan figyelem a lányokat, ki hol akar éppen elveszni. Szóval nem egy élmény.
Mi akkor jöttünk el ide először, amikor gyerekek még kicsik voltak, így hamar elfáradtak, mi ezt úgy oldottuk meg, hogy felszálltunk a sétahajóra, ami a katedrálishoz közeli rakparttól indul az Európa-negyedhez.
Strasbourgi sétahajó, a katedrális közeléből indul a parlamenthez
Később a lányok már az iskolával elmentek a Le Vaisseau-ba. Ez egy kis interaktív tudományos bemutató gyerekeknek. Azóta minden évben egyszer-kétszer elmegyünk.
Strasbourg Európai Parlament épülete, a folyó felett van egy átjáró, de a nyílt napon vendégek a másik oldalon mehettek be. Amire ezt felfedeztük, megáztunk.
Tavaly el akartunk menni az Európai Parlament nyílt napjára. Strasbourg tőlünk szűk két órányira van, ezért úgy képzeltük, miután nincs messze, kényelmesen megreggelizünk, és elmegyünk megnézni belülről, pont még délelőtt odaérünk, amikor talán nincs tömeg.
Aznap pont esett az eső, de persze ez minket nem szokott zavarni, meg amúgy is belső körbevezetés lesz, akkor meg mit számít az eső? Na persze! Azt hiszem a legismertebb kép a parlamentről a folyó túloldaláról van.
A folyó felett egyébként van is egy zárt átjáró is. Amikor megérkeztünk, keresem a parkolót. Na, az nincs. A túloldalon aztán sikerült találni egyet. Megkerestük a bejáratot. Ott pont nincs nyílt nap, csak a hivatalos meghívóval mehettek be ott. Közben az eső csepergett, úgyhogy eláztunk.
Megpróbáltam a másik oldalon parkolni, de reménytelen volt, aztán amikor fordultam be a főbejárat felé, akkor láttam az esőben ázó kilométeres sort. Örömmel láttam, hogy ennyi ember kíváncsi az Európai Parlamentre.
Akkor eldöntöttük, hogy B programként elmegyünk a Le Vaisseau-ba, ott a lányok el tudnak lenni akármeddig.
„Le Vaisseau-ban”: ez az interaktív tudományos játszóház nagyon népszerű a gyerekek körében. Johanna épp a vizes részlegen kísérletezik
Tudom, még sok mindent lehetne írni a tájegységről, főleg a Vosges (Vogézek) tájairól, de azt hiszem ezek a helyek a legjellemzőbb látnivalói Alsace-nak. Búcsúzóul egy kép Alsace egyik jellegzetességével.
Gólya, az autópálya parkolójában
Kövesd a Határátkelőt az Instagrammon is!
A bejegyzés megtekintése az InstagramonDél-afrikai közlekedés... � �: Kátya #southafrica #délafrika
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek