Sokan szeretnének bejutni valamelyik amerikai csúcsegyetemre, ám ez nyilván nagyon nem könnyű, hiszen az Ivy League intézményei (mint a Harvard, a Yale vagy a Princeton) igazi elitintézmények. Nem tartozik ugyan történelmi szempontból közéjük, de a műszaki tudományok terén legalább ilyen híres az MIT is. Steven egyik fia oda járt, úgyhogy most bepillanthatunk kicsit a falai közé.
"Legemlékezetesebb karácsonyom határátkelőként" - írd meg a történeted a Határátkelő karácsonyi különkiadásába a hataratkelo@hotmail.com címre!
“Az MIT a Massachusett Institute of Technology közismert rövidítése. Az USA leghíresebb műszaki egyeteme. Ám míg Harvardról mindenki hallott, sok ember Európában semmit sem tud az „emájtíí”-ról. Pedig testvéregyetemek.
Mindketten közel egymáshoz, a Károly folyó bal partján, Cambridge városában vannak. Ami ugyan külön város, de szervesen Bostonhoz tartozik úgy, mint Buda Pesthez.
Idősebbik fiam szerencsés volt, az Ottawai egyetem végeztével ösztöndíjat nyert ide. Öt évet itt töltött. Kanadába vissza nem jött, most San Franciscóban él. De tervez visszajönni, 30 év után, jövő nyáron. Kérdeztem miért, mondta elege volt az USA-ból.
(Itt röviden megemlítem kisebbik fiamat, akinek MBA-je van a London School of Economicstól, és aki most Hongkongban él. Nem kérdeztem, elege-e van Hongkongból… a válasz talán nem kétséges, tekintve a jelen ottani állapotokat.)
Visszatérve idősebb fiamra, ő nagydoktorátust szerzett az MIT-n szerves kémiából. Míg tanult, öt éven keresztül évente kétszer lehajtottunk Bostonba, egy 8 órás út volt őt meglátogatni.
Utána is látogattuk, nagy gyógyszercégeknél dolgozott itt-ott, amíg abba nem hagyta vagy 5 évvel ezelőtt, és ingatlanokkal kezdett foglalkozni. De ez egy más történet.
Az MIT diplomája sok ajtót kinyit. Az álláslehetőségek sokkal jobbak, fejvadászok próbálják a végzősöket elcsábítani.
A diplomaosztás
Fiam 2002-ben kapta doktorátusát. Elmentünk a diplomaosztásra, amit itt „commencement”-nek hívnak. Május végén volt, egy szép tavaszi napon. Ezen a napon kapja diplomáját minden olyan hallgató, aki abban az évben végez, mérnököket/doktoráltakat beléértve.
A ceremónia eltart órákig, a hallgatókat egyenként a nevükön szólítják, a szülők büszkén nézik csemetéiket, akik fekete palástban, és a furcsa fejfedővel itt felsorakoznak. Az egyetem elnöke mindenkivel kezet ráz. Előtte ünnepség, beszéd.
Abban évben a Világbank elnöke beszélt, James Wolfenshon, ausztrál származású közgazdász/jogász.
Megjegyzem a végzők több mint fele színes volt. Műszaki dolgokban az ázsiaiak nagyon jók. Plusz a diákok tíz százaléka nem amerikai.
Munka látástól vakulásig
Az első évben a doktorátusért tanuló ösztöndíjasok feladata a gólyák (freshmen) segítése tanulmányaikban. A második évtől egy professzor mellé rendelik őket. Az elkövetkező négy éven keresztül azokat fogják kutatásaikban segíteni.
Ezért kapják az ösztöndíjat, ami megélhetésüket biztosítja. Lesz pénzük enni és egy lakást, harmad/negyed magukkal, a városban bérelni. Másra nem futja. Mindezért dolgozniuk kell, napi 10-12 órát, beleértve a hétvége egyik napját is. Magyarul, látástól vakulásig.
Az MIT és hasonló nagynevű egyetemek köztudottan a legrátermettebbeket veszik csak fel. Van felvételi vizsga, megnézik a fiatalok eddigi iskolai/egyetemi eredményét és magántevékenységeit. Ajánlás kell az iskolából/egyetemről két professzortól.
Nerdek előnyben
Az MIT kb. 10 jelentkező közül csak egyet vesz fel. Fiam esetében segített, hogy megyei ifjúsági sakkbajnok volt, nyaranta az egyetemen a kémiaprofesszorának segített kutatásaiban és hogy sakkból és matematikából itt, Ottawában korrepetált más fiatalokat.
Az MIT előszeretettel részesíti előnyben azokat a fiatalokat, akiket itt „nerd”-ként csúfolnak. A „stréber” nem megfelelő fordítása ennek a szónak, de jobbat nem tudok.
És mégis, legalábbis a mérnöki karon köztudott hogy az első év végén a hallgatóknak 11 tárgyból egy B+ átlagot kell elérniük. Ha nem, eltanácsolják őket. El lehet képzelni az embertelen hajtást, hiszen senki sem akar az elküldöttek közé tartozni.
Az első év után a helyzet valamelyest normalizálódik, de a kemény és állandó tanulás szükségessége nem változik. Ez nem egy olyan egyetem, ahol sok időd marad randizni, bulizni, részegeskedni avagy ami manapság divatos, tüntetni.
Sajnos öngyilkosság is előfordult, mert nagy ritkán egy fiatal úgy érezi, hogy saját (és szülei) elvárásának nem felel meg.
Mennyibe kerül mindez?
A tandíj (ezeken az egyetemeken mindenütt) rendkívül magas. Évi 48 ezer dollár tandíjról beszélünk. Ehhez jön a megélhetés, szállás és könyvek, stb. ami még egy évi 50 ezer dollár. Szóval egy mérnöki diploma, ami négy év, közel 400 ezer dolcsiba kerül itt. Nem aprópénz.
Ha a családod bizonyítottan nem tudja fizetni, van alacsony kamatlábú kölcsön, és a kisebbségeknek és a rászorultaknak ingyenes segély is. A doktorátust végzőek zöme ösztöndíjas. Az itteni családok érthetően a gyerekek óvodás kora óta gyűjtenek az egyetemi oktatás magas költségeire.
Érdekességek az MIT-ről
Végül is egy néhány további adat/ismertető az MIT-ról: 1861-ben létesült, válaszként az USA-ban lezajló ipari forradalomra. (A Harvardot 1636-ban alapították).
Tudományokra, közgazdaságtanra szakosodott, de építészet/mérnök karai is világhírűek. Orvosi, jogi kara, és irodalom/szépművészet nincsen, ugyan 1950-ben megnyílt a Humanitás Kar és a Sloan Igazgatás Kar (MBA).
Mint a Harvard, és sok más a legjobb egyetemek közül, az MIT magánegyetem. Évente körülbelül 1100 diák diplomázik alapfokon. Ezekhez kell adni a kb. évi 1500 kisdoktoráltat (Master Degree, ez plusz két év) és 500 nagydoktoráltat (PhD, ez plusz öt év).
Az MIT tőkéje, amit egyetem esetében „endowment”-nek hívnak, 17 milliárd dollár. 39 Nobel díjas végzett falai között.”
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek