Sok külföldön élő, kisgyerekes magyar határátkelő számára jelenthet fejtörést az, ami Zsófiéknál is nagy kérdőjel volt a hazaköltözés kapcsán: visszahozni a gyereket a magyar oktatási rendszerbe. Ők végül hazaköltöztek – vajon milyen tapasztalatokat szereztek?
Hazaköltözél vagy fontolgatod? Szívesen írnál vagy beszélnél róla? Jelentkezz a hataratkelo@hotmail.com címen!
Persze mindenkinek más a legnagyobb mumus a hazaköltözés esetén, Zsófiéknál ez a magyar oktatás helyzete volt. Mielőtt azonban erről beszélgettünk volna, a magyar és a francia gyereknevelés közötti különbségeket érintettük. Zsófi szerint inkább sok kisebb eltérés van, ám ezek összeállva már egészen markáns képet adnak ki.
Az egyik jellemző példát a játszótéren tapasztalta meg. Magyarországon a játszótéren hangoskodás van, a gyerekek nem ritkán csúnyán beszélnek, míg Franciaországban a szülők sokkal nagyobb fegyelmet tartanak.
„A francia nevelés több téren laza, de vannak olyan pontok, amiben nem engednek. Ilyen a köszönés, az étkezés körüli dolgok, a nyilvános helyen való viselkedés, ahol mind szigorúság van, más téren viszont több szabadságot engednek a gyerekeknek” – mesélte Zsófi.
A Párizs és Nantes közötti vonaton, a TGV-n akkora csönd van, hogy egy pisszenést sem lehet hallani. „A férjem többször rászólt a kislányunkra, hogy csendben, csendben, én meg gondoltam, hogy ez már túlzás, hiszen nem kiabál, csak beszél. A franciáknál nagyon erősen benne van a nevelési kultúrában, hogy másokat ne zavarj” – mondta Zsófi.
A franciák már az óvodásokat is hagyják egyedül öltözni, ha nagyon lassúak, akkor maximum kicsit megsürgetik őket, de nincs az, ami sok magyar szülőnél, aki semmilyen önállóságot nem hagy a gyereknek.
„Franciaországban sokkal inkább engedik a gyerekeket kisebb korban kipróbálni dolgokat, persze úgy, hogy ott van mellettük a szülő” – tette hozzá.
„Nagyon riasztó volt kintről és talán a legnagyobb mumus a hazaköltözésben a gondolat, hogy visszahozom a gyerekem a magyar oktatási rendszerbe… Milyen szülő vagyok? Ezt meg is írta valaki a blogomra, hogy ezzel elszúrom a gyerekem életét. Azért ezt elég nehéz olvasni…” – emlékezett vissza Zsófi.
Hazaköltözve aztán több iskolába elment nyílt napra körülnézni és végül a 13. kerületben sikerült találni egy közeli iskolát, ahol ráadásul franciául lehet kiemelt óraszámban tanulni, ami szerinte kihat a mentalitásra is.
Az iskolában az első osztály pont olyan, amilyennek az ember szeretné, nem kapkodnak, nem rohannak, normálisan haladnak, a tanítónénik kedvesek, a lányuk pedig szeret iskolába járni.
Miről beszélgettünk még?
Menjen-e a gyerek egyévesen bölcsődébe avagy magyar és francia kulturális különbségek (elejétől)
A francia és a magyar gyereknevelési elvek összehangolása családon belül (9 perctől)
Milyen nyelven beszélnek otthon és a gyerekekkel? (14 perc 30 másodperctől)
Munka soknemzetiségű környezetben avagy magyarok és külföldiek együtt (16 perctől)
Itt feliratkozhatsz a Határátkelő YouTube-csatornájára. (Mi több, iratkozz is fel!) Ha inkább letöltenéd a podcastot, akkor azt például ezzel a programmal teheted meg.
A podcastot a SPOTIFY-ON ITT HALLGATHATOD MEG.
Az első rész, ha lemaradtál volna róla:
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek