A német fővárosban élni sokak vágya, ám Berlinnek (minden más városhoz hasonlóan) nem csak napos, de sötétebb oldalai is vannak. A lassan négy hónapja ott élő Belláék mindkettőt megtapasztalták már, akadnak köztük egészen meglepő dolgok is. (A képeket külön is köszönöm neki.)

Mi az az öt dolog, ami a leginkább hiányzik Magyarországról? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

„Lassan 4 hónapja lesz, hogy Berlinben élünk. Gondoltam, megírom, az előző cikkem óta milyen új, érdekes dolgokat tapasztaltunk itt.

A közvilágítás

A közvilágítás sokkal halványabb, mint Budapesten. Mi egy belváros melletti Újlipótváros szerű környéken élünk és 5 után már alig látni bármit az utcán.

Ami jó a parkok élőlényeinek és energiatakarékos is, járókelőként viszont nemcsak kicsit félelmetes, de balesetveszélyes is (pl. a világítás nélküli biciklisek, kiálló utcakövek miatt).

Konkrétan a közelünkben levő nagy parkban délután fél 5 után már nem tudunk játszóterezni, mert egyáltalán nem látunk tovább az orrunknál.

Az emberek

Én magam 158 cm vagyok. Magyarországon is alacsonynak számítok, de amit itt tapasztalok, az eddigi életemben példátlan! Az emberek elsodornak az utcán, gyakorlatilag keresztülmennek rajtam sokszor. Egyébként is mindenki úgy közlekedik itt, mintha egy vonalon haladna, amit nem keresztezhetnének más emberek.

Az autóforgalom

Berlin elképesztően autóbarát közlekedésű város, viszont sokkal kevesebb az autó az itteni belvárosban, mint a budapestiben volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy végtelen ideig vársz egy csomó nem nagy forgalmú kereszteződésben, míg átjutsz gyalogosként, pedig kevés az autó.

Sok helyen viszont amikor neked zöld van gyalogosként, a kanyarodó autók várnak, míg átmész, és nekik csak azután lesz zöld. Vagyis nem kanyarodnak ránk siettetve vagy életveszélybe sodorva bennünket, mint pl. a körút és a mellékutcák kereszteződéseiben Budapesten. A taxisok viszont itt is ugyanolyan durvák!

Graffitik

Minden tele van graffitizve. A parkok, a játszóterek, a padok, a házfalak, minden. És bár a középületekről ezeket többnyire lemossák, az emberek nem törődnek ezzel a dologgal a hétköznapokban.

Parkhasználat

Budapesten - legalábbis abban a két kerületben, ahol mi a legtöbbször mozgolódtunk - a játszótereket lezárják, amíg egy-egy ovis, bölcsis csoport használja. Itt ez nincs.

Így gyakran tudunk orosz, német, magyar ovisok közé keveredni ezeken a helyeken, így azok a gyerekek is tudnak más gyerekek között játszani, akik még otthon vannak a szülőjükkel.

A parkokat éjjelre nem zárják, ami pozitív és negatív is egyben. Egyrészt pozitív, mert nyáron nem csak 8-ig lehet bennük maradni, viszont negatív is, mert pl. vasárnap reggel térdig jársz a szemétben a játszótéren, ha te magad nem szeded fel a szemetet szülőként. De persze felszeded.

Az óvodahelyzet

Az óvodahelyzet brutális! Itt nem kötelező az óvoda 3 éves kortól, és ennek megfelelően helyet sem kell neked biztosítaniuk sehol.

Mi találtunk egy óvodát viszonylag gyorsan (most tartunk a beszoktatásnál és augusztus elején kezdtünk keresni helyet), mert a gyerekünk már szobatiszta és 3 év feletti. Ez segít a dolgon, és természetesen a szerencse.

Az ovis csoportok kislétszámúak, és a gyerekeket kor és nem szerint válogatják be ezekbe, így a szerencse fontos tényező, amikor valaki óvodát keres a saját gyermekének.

Készpénz

Az az átkozott készpénz mindenhol! A bankkártyádat többnyire nem tudod fizetésre használni (a legtöbb moziban sem), kivéve néhány helyen (pl. KFC, Starbucks, néhány nagyobb élelmiszerbolt). Feltéve, hogy éppen működik a termináljuk...

Automatákból viszont nincs hiány, sőt! Bár extrém lassan működnek. Az elején többször lepergett a szemem előtt az életem, amikor hosszú ideig nem adta vissza a gép a kártyámat, vagy lassan adott ki pénzt. Ma már ezen nem stresszelek.

Telefonszolgáltatás, internet, wifi

Az internet lassabb, mint Budapesten! Nemcsak a mi szolgáltatónknál, minden ismerősünk erre panaszkodik. A telefon térerejével is problémák vannak. A wifi sem egy általános dolog éttermekben, kávézókban. Ahogyan egyébként nyáron a légkondi sem.

Posta

A postásunk a leveleink kb. 1/3-át nem küldi vissza a feladónak, a többit igen. Már A4-es papíron van kitéve a postaládára a nevünk, hiába! Úgy látszik, ez olyan, mint az otthoni helyzet.

Újrahasznosítás

Az emberek kiteszik az utcára a megunt dolgaikat, mások pedig elviszik azokat. Mi is tettünk már ki már nem használt magazinokat, könyveket, egyéb használati tárgyakat, konyhai eszközöket, és hoztunk is el jó párat!

Michelle Obama könyvének megvételén például még Budapesten sokat filóztam, de végül nem vettem meg, mert valami 7.000 Ft-ba került angolul. Itt megtaláltam kifogástalan állapotban kitéve egy ház elé! Ruhagyűjtőkből is sok van felénk, és a környékük is rendezett.

Az emlékezés

Az emlékezésnek van egy egészen meglepő kultúrája itt. Egyrészt a teljes belvárost kilőtték, így most hatalmas panelek és újépítésű tömbök magasodnak mindenhol, mementóul szolgálva annak, ami történt Berlinben.

Minden játszótér előtt (lévén foghíjtelkek) legalább 3 botlatókő van, bármerre jár az ember. Rengeteg templom, középület és park előtt tábla áll, hogy hogyan nézett ki a világháborúk előtt, alatt, a hidegháború idején és hogyan néz ki ma.

Mi újlipótvárosiként valamennyire szokva vagyunk ehhez, de a mennyiség igazán megterhelő mentálisan. A fal helye és a menekülő áldozatok emléktáblái és történetei is ott vannak mindenhol.

A kisfiunk minden nap észrevesz egy újabbat és kérdez, nekem meg a szívem összeszorul, hogy mit mondjak neki, mi történt Európában.

Én voltam már vagy 11 éves, mire először tettem fel ilyen kérdéseket a szüleimnek, amikor megtaláltam nagyapám háborús naplóját, amit a fogságban WC-papírra írt.

Az én fiam mindezt 3 évesen tapasztalja meg, persze próbáljuk az ő szintjén megmagyarázni a dolgokat, de nagyon nehéz ez a minden egyes nap.

Az építészet

Hogy létezhet egy olyan tér, ami annyira átgondolatlan és ronda, mint a berlini Alexanderplatz? És hogy lehet, hogy van benne mégis valami fenséges? Lehet, hogy az teszi, hogy én Szolnokon, a férjem Újpalotán nőtt fel, de mi ezt a látványt is tudjuk élvezni!

Hogy el tudjátok képzelni Berlin kettős arcát, néhány fényképet is küldtem.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.