Másfél évtizede csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz és lassan annak is évtizede lesz, hogy megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac a magyar határátkelők előtt. Egyik sem rövid idő, érdemes tehát kicsit közelebbről megnézni, mire számítsanak azok, akik lassan már a nyugdíjat tervezik.

A téma arról jutott eszembe, hogy van egy ismerősöm, aki hosszú évekig élt az Egyesült Királyságban, aztán Spanyolországban is, majd visszaköltözött Magyarország. Már nyugdíjas, de elég komoly hercehurcát jelentett számára, mire elintézett minden papírt (különösen a magyarországi ügyintézés húzódott el, de ez most más kérdés).

Szóval gondoltam, nézzünk egy kicsit körül a szabályok terén, annál is inkább, mert Európai Unió ide vagy oda, aki esetleg több tagállamban is dolgozik vagy dolgozott, annak nem árt tisztában lenni azzal, mi vár rá.

Különösen, mivel simán előfordulhat, hogy valaki akár több országban is nyugdíjjogosultságot szerzett (ráadásul a 28 tagállam mellett ide tartozik még Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc is).

Alaptétel, hogy nyugdíjigényléskor abban az országban kell a kérelmet benyújtani, ahol élünk vagy ahol utoljára dolgoztunk (a kettő nem feltétlenül ugyanaz, simán előfordulhat, hogy egy percet sem dolgoztunk abban az országban, ahol éppen élünk – ilyen esetben a lakhely szerinti ország továbbítja a kérelmünket annak az országnak, ahol utoljára dolgoztunk).

Ez az ország (mármint ahol utoljára dolgoztunk) gyűjti majd össze a befizetett nyugdíjjárulékokról szóló adatokat az összes olyan országból, ahol valaha dolgoztunk.

Milyen papírok kellenek? Na, itt kezd bonyolódni a történet, ugyanis országonként eltér, milyen dokumentumok kellenek az eljáráshoz. Ami szinte biztos: meg kell adnunk a bankszámlaadataink és igazolnunk kell a személyazonosságunkat.

Hány éves kortól jár a nyugdíj?

Nyilván csak onnan jár a nyugdíj, ha elértük a korhatárt. A dolog szépsége, hogy ez nem feltétlenül egységes a különböző országokban, így simán lehet, hogy miközben az egyik országból már jár a nyugdíj, addig egy másikból még nem. (A listát itt nézhetitek meg.)

Példának okáért Magyarországon ugye 65 év a nyugdíjkorhatár (most nagyvonalúan eltekintenék attól, hogy még ez is változik ahhoz képest, hogy ki mikor született, mi több akár nemenként is eltérő lehet), és igaz ez Ausztriára és Nagy-Britanniára is, ugyanakkor Németországban 65 év és 7 hónap, Dániában pedig 67.

Így aztán előfordulhat, hogy ha valaki dolgozott mondjuk Magyarországon, Németországban és Dániában, akkor a magyar nyugdíjat elkezdi kapni 65 éves korában, a németet csak egy jó fél évvel később, míg a dánt csak akkor, amikor betöltötte a 67-et.

Érdemes tehát tájékozódni ebben a kérdésben is, nehogy véletlenül mondjuk Ausztriában élve 65 évesen számoljunk a dán nyugdíjjal is, mert akkor elég nehéz két év várhat ránk.

Persze meg lehet változtatni a nyugdíjfolyósítás kezdetének időpontját, csakhogy ez befolyásolhatja a kapott összeg nagyságát és nyilván nem pozitív irányban.

Az Európai Unió hivatalos oldala konkrét példát is hoz, amit azért érdemes átfutni. Adott egy francia állampolgár nő, aki 15 évig Dániában dolgozott, majd valamivel a nyugdíj előtt hazaköltözött Franciaországba.

Amikor betöltötte a 60. életévét, nyugdíjat igényelt a francia hatóságoktól a franciaországi szabályoknak megfelelően, a hatóságok azonban nagyon alacsony összegű nyugdíjat kezdtek el folyósítani a számára.

Ennek az az oka, hogy 60 évesen Caroline csak azt a nyugdíjhányadot kaphatja kézhez, amely a Franciaországban megszerzett jogosultság után jár neki. A Dániában ledolgozott évek után járó nyugdíjhányadot majd csak 67 éves korától kezdve kapja meg, mivel Dániában az a hivatalos nyugdíjkorhatár.

Mennyit kell dolgozni a nyugdíjért?

A helyzet még ennél is bonyolultabb, hiszen minden országban van egy minimális „szolgálati idő”, azaz meghatározzák, hány évet kell az adott országban dolgozni ahhoz, hogy jogosultak legyünk az ottani állami nyugdíjra.

Ilyen esetekben a nyugdíjhatóság persze mindazon időszakot figyelembe veszi, amit más uniós tagállamokban dolgoztunk úgy, mintha az adott országban dolgoztunk volna (csak éppen a nyugdíjnak csupán a rá eső részét fizeti ki).

Erre is lássunk egy konkrét példát, hátha úgy egyszerűbb megérteni!

Adott egy férfi, aki mondjuk 32 éven át Magyarországon, majd 4 éven keresztül Németországban dolgozott. Első ránézésre a helyzete nem túl rózsás, ugyanis ahhoz, hogy valaki jogosult legyen a német nyugdíjra, legkevesebb 5 évig ott kell dolgoznia.

Rendes körülmények között tehát négy év után nem járna a német nyugdíj, csakhogy az uniós szabályok értelmében a német hatóságnak figyelembe kell vennie a Magyarországon ledolgozott éveket is.

Azaz járni fog a német nyugdíj is, igaz, csupán az után a 4 év után, amit Németországban töltött munkaviszonyban.

És akkor még mindig nem értünk a végére, ugyanis vannak bizonyos országok, ahol az egy évnél rövidebb biztosított időszakot egyszerűen nem veszik figyelembe.

Ad abszurdum előfordulhatna tehát az is, hogy valakinek több év kiesik a nyugdíjából, ha 3-4 olyan országban dolgozott kevesebb, mint egy évet, ahol nem veszik figyelembe ezt a nyugdíjnál. A jó hír az, hogy nem így van, ugyanis azok az országok, ahol hosszabban dolgoztunk, a nyugdíj kiszámításakor figyelembe veszik a kérdéses időszakot.

Hogyan számolják ki a nyugdíjam?

Ez végre egy egyszerűbb folyamat. Minden egyes uniós ország, ahol dolgoztunk, a nyugdíjkorhatár elérésekor kiszámítja, a befizetett járulékok alapján mekkora összeg járna nekünk, ha teljes dolgos életünket az adott országban dolgoztuk volna végig.

Ez az úgynevezett elméleti összeg, amit aztán időarányosan kiigazítanak az ott ténylegesen ledolgozott idővel (ezt nevezik arányos ellátásnak). Az így megkapott összeget kapjuk majd meg az adott országból.

Maradva tehát az előbbi példánál, a német nyugdíjhatóság kiszámolja, mekkora összeg járna nekünk, ha a teljes 36 évet Németországban dolgoztuk volna le, majd ezt arányosítja a ténylegesen ott dolgozott 4 évre.

A nemzeti nyugdíjmérték és még egy kis matek

Abban az esetben, ha mindenképpen ledolgoztuk egy adott országban a nyugdíjhoz szükséges időszakot, akkor a nyugdíjhatóság ennek a nemzeti nyugdíjnak (az ún. független ellátásnak) az összegét is kiszámítja.

Majd ezt követően összehasonlítja az arányos ellátást és a független ellátást, és a kettő közül azt az összeget folyósítja nyugdíjként, amelyik magasabb.

OK, ez így kicsit bonyolultan hangzik, lássunk megint egy konkrét példát egy olyan hölgy (nevezzük Rosának) esetével, aki 20 évig Franciaországban, 10 évig pedig Spanyolországban dolgozott. Mindkét országban mininum 15 évet kell dolgozni a nyugdíjjogosultsághoz.

Lássuk a franciákat! A francia hatóság egyfelől kiszámítja, mekkora nemzeti nyugdíj (független ellátás) járna Rosának az után a 20 év után, melynek során a Franciaországban dolgozott - a példa kedvéért legyen ez az összeg havi 800 euró.

Másfelől kiszámítja, mekkora az az elméleti összeg, amelyre Rosa akkor lenne jogosult, ha az egész idő alatt, azaz 30 éven keresztül végig Franciaországban dolgozott volna - tegyük fel, hogy ez az összeg havi 1500 eurót tesz ki.

Ezt követően a hatóság meghatározza az arányos ellátás összegét, vagyis az elméleti összeget kiigazítja annak megfelelően, hogy Rosa ténylegesen hány évet dolgozott le Franciaországban - ez 20 x 1500 euró (a franciaországi évek alapján), azaz 30 000 euró, amit el kell osztani az összes év számával, vagyis 30-cal. Az így kapott összeg havi 1000 euró.

Rosa a két összeg - a 800 és az 1000 euró - közül a magasabbat, azaz havi 1000 euró összegű nyugdíjat jogosult kézhez kapni Franciaországtól.

A spanyol hatóság nem számítja majd ki a nemzeti nyugdíj összegét, mert Rosa az előírt minimális szolgálati időnél kevesebb ideig dolgozott Spanyolországban.

Viszont első lépésben meghatározza az elméleti összeget, amelyre Rosa akkor lenne jogosult, ha egész idő alatt, azaz 30 éven keresztül végig Spanyolországban dolgozott volna - tegyük fel, hogy ez az összeg havi 1200 eurót tesz ki.

Ezt követően a hatóság kiszámítja az arányos ellátás összegét, vagyis az elméleti összeget kiigazítja annak megfelelően, hogy Rosa ténylegesen hány évet dolgozott le Spanyolországban - ez 10 x 1200 euró (a spanyolországi évek alapján), azaz 12 000 euró, amit el kell osztani az összes év számával, vagyis 30-cal. Az így kapott összeg havi 400 euró.

A két ország tehát együttesen havi 1400 euró összegű nyugdíjat folyósít majd Rosának.

Hogyan fizetik ki a nyugdíjat?

A legegyszerűbb akkor a helyzet, ha az Európai Unió területén (+ Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) élünk.

Ekkor megadunk egy számlaszámot minden érintett nyugdíjintézetnek, akik szépen elutalják rá a pénzt. Kicsit macerásabb a dolog, ha nem uniós tagállamban élünk (hanem mondjuk az Egyesült Államokban), mert akkor még az is lehet, hogy a nekünk nyugdíjat folyósító uniós országok mindegyikében bankszámlát kell nyitnunk.

Szerintem már ez sem volt kevés információ, úgyhogy most nem is mennék bele az egyes országok szabályozásába, de némi segítségként pár link azoknak, akiket az osztrák, a német vagy a brit szabályozás érdekel.

(Fotó: pixabay.com/Antranias)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.