Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után közel 200 ezer magyar menekült Nyugatra. Köztük volt Pallai Péter is, aki később a BBC Magyar Adásának munkatársa lett, és akivel a menekültlét mellett arról is beszélgettem, miként dolgozta fel a brit közszolgálati adó a forradalom után történteket, hogyan emlékezett meg róla 10-20-30 évvel később.

„Friss menekült voltam Angliában és emlékszem a brit közvélemény akkori hangulatára. Hihetetlen rokonszenvvel fogadtak bennünket és rendkívül segítőkészek voltak. Ezt az érzést a BBC tudta tükrözni” – emlékezett vissza Pallai Péter, aki szerint a Magyar Adás mély megrendüléssel dolgozta fel a helyzetet.

Szerte a szigetországban voltak spontánul szerveződő tömeggyűlések, melyeken a magyar forradalom leverése fölött érzett felháborodásuknak adtak hangot az emberek - ezekről beszámolt a BBC.

A brit közvélemény mellett a közszolgálati adó is kényes helyzetben volt, hiszen részben a szuezi beavatkozás vitte el a figyelmet a magyar forradalomról.

(A szuezi válság ugye a Szuezi-csatorna államosítása miatt tört ki, a két ellenérdekelt fél Egyiptom és a közös izraeli-brit-francia koalíció volt. A válság 1956. október 29. és november 7. között tartott, ami jórészt lefedte a magyar forradalmat. Hogy a forradalomról miként számolt be a BBC, arról ebben a posztban olvashattatok.)

„Nyilván a rossz lelkiismeret is közrejátszhatott abban, hogy a BBC nagyon alaposan tudósította azt a megrendülést, amit a magyar forradalom leverése fölött éreztek.

Nekem számos angol fiatal mondta, hogy szégyellik magukat, amiért nem segítettek. Ezt még az én akkori, jóformán nem létező angoltudásommal is felfogtam” – emlékezett vissza Pallai Péter.

A BBC akkori kommentárjainak hangvétele együttérző volt a forradalommal és elítélő a Kádár-rendszerrel szemben. Persze a történteket nem is lehet tárgyilagosan leírni.

„Csak úgy lehet leírni, hogy alapjában véve fegyvertelen, védtelen embereket gyilkoltak mind a Rádiónál az elején, mind pedig a Kossuth téren 25.-én. Lehet (és ezt nem tudom, mert nem láttam minden kommentárt), hogy a Köztársaság téri lincselés és azok, melyeket a forradalmi oldalon elkövettek ávósok vagy néha sajnos vélt ávósok ellen esetleg nem kaptak akkora súlyt ezekben a kommentárokban mint a párt és a kormány által elkövetett bűnök” – mondta.

A menekültáradat megindulásakor a BBC Magyar Adása ott volt Ausztriában, a táborokban, rengeteg hanganyag készült, melyek jórészt fennmaradtak, ma is meghallgathatók.

„Az interjúkból egyrészt arról próbáltak meg képet alkotni, milyen volt a forradalom, mi történt Magyarországon, másrészt a Rákosi-rendszer működése volt terítéken” – mesélte Pallai Péter.

„Természetesen a menekültek között voltak szájhősök, akik eltúlozták vagy saját fontosságukat, vagy az eseményeket, de nagyon sok egészen meggyőző, reális, őszinte történet is elhangzott” – tette hozzá.

Később aztán, már BBC-s munkatársként Péter is csinált 1956-os műsorokat, ezek összeállítása a forradalom egykori résztvevőjeként érzelmileg nem volt egyszerű feladat.

„Nekem 1956 (és tudom, hogyan hangozhat ez egy mai fiatal számára) életem egyik legszentebb korszaka volt, amikor egy nép felülemelkedett önmagán. Nem tudom, hogyan lehet erről józan, hideg hangon nyilatkozni, ennek megfelelően ezekben a műsorokban én meg sem szólaltam, legfeljebb az előre megírt összekötő szövegeket olvastam fel.

Ha tetszik, kilógott a lóláb, hiszen ezek a műsorok továbbra is a forradalom jogosságát, indokoltságát tükrözték. (…) Védtelen embereket legyilkoltak – így kezdődött, így folytatódott és így fejeződött be. Voltak emberek, akik részt vettek a forradalomban, lőttek is, azokat is felakasztották, de felakasztottak egy csomó olyan embert is, akinek a kezéhez semmiféle vér nem tapadt.

Koholt vádak alapján olyan fiatalokat végeztek ki, akik nem is harcoltak. Hogy lehet erről hűvös távolságtartással nyilatkozni? Hogyan lehet bármilyen vészkorszakról úgy megemlékezni, hogy az embernek nincs morális álláspontja?” – tette fel a kérdéseket Pallai Péter.

Miről beszélgettünk még?

Hogyan számolt be a BBC a forradalom leveréséről? (beszélgetés eleje)

Kommentárok hangvétele a forradalom után (3 perctől)

Hogyan lehet egyszerre BBC-s újságírónak és magyar hazafinak lenni? (5 perctől)

Milyen fékek és ellenőrző mechanizmusok működtek a BBC-n belül ebben a példa nélküli helyzetben? (7 perctől)

Hogyan számolt be a BBC a november 4.-e utáni eseményekről? (8 és fél perctől)

A Kádár-rendszer és az évfordulók - 1966 (12 perctől)

A popműsorok indulása és szerepe (16 perctől)

A hivatalos magyar reakció változásai az évtizedek alatt (24 perctől)

Megpróbált-e a magyar titkosszolgálat beépülni a BBC Magyar Adásába? (26 és fél perctől)

Miként változtak a BBC műsorai 1966 és 1986 között? (29 perctől)

Hogyan működött egy ennyire változatos újságírókból álló szerkesztőség? (34 perctől)

A beszélgetést a SPOTIFY-ON IS MEGHALLGATHATOD IDE KATTINTVA.

(Fotó: AFP/Osztrák Nemzeti Könyvtár)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.