Október 23-án mi másról is lehetne szó, mint az 1956-os forradalomról, ám hogy legyen köze a határátkelőkhöz is, arra gondoltam, nézzük meg közelebbről, milyennek látszott a szabadságharc Londonból, egészen pontosan a Bush House-ból – azaz hogyan közvetített, élte át az eseményeket a BBC Magyar Adása.
Az események felidézésében Pallai Péter segített, aki 1956-ban 18 évesen még Budapesten harcolt, utána menekülnie kellett és végül 33 évig dolgozott a BBC-ben, sokat foglalkozva egyebek mellett a Magyar Adás történetével is.
Péter szerint 1956 első felében Londonban nem nagyon lehetett sejteni, mi készül Magyarországon, hiszen ekkor a BBC-nek már régen nem volt magyarországi tudósítója, így közvetlen kapcsolata sem Magyarországgal.
Természetesen ott volt a cavershami rádiófigyelő szolgálat és a magyar napilapok is befutottak, de ezek csak a magyar hivatalos híreket szolgáltatták.
Persze érkeztek Magyarországról másfajta hírek is. Ezek között akadt kifejezetten különleges is, például valamilyen furcsa úton kikerült Londonba a Petőfi Kör egyik vitája, amit aztán a BBC Magyar Adása dramatizálva leadott. (A lenti podcastban 3 perctől lehet egy részletet meghallgatni belőle.)
Sem ezeknek a napoknak, heteknek, sem a főszereplőknek (elsősorban Nagy Imrének) a megítélése nem volt egységes a BBC-n belül. Arra azonban mindig vigyáztak, hogy ne mondják meg a Magyarországon élőknek, hogy mit kellene tenni. Ezzel együtt forradalomra nem számított senki Londonban (sem).
Ekkoriban általában 15 perces műsorok voltak a BBC Magyar Adásában, ami leggyakrabban úgy állt össze, hogy a híreket egy alapos kommentár, majd sajtószemle követte.
Október 23. után a BBC nagy előnye volt, hogy a brit külügyminisztérium hozzájárulásával hozzájutott a brit katonai attasé Budapestről küldött jelentéseihez.
Ezek sokkal gyakoribb hírforrásnak bizonyultak, mint bármilyen tudósító, mert a követséghez mindenféle forrásból érkeztek hírek. Ezekből a jelentésekből képet lehetett alkotni arról, mi folyik az országban.
„A BBC természetesen nagyon nyíltan a magyar forradalom pártján állt, ezt nem is lehetett másképp elképzelni. Egyrészt az emberi jogi fogalmai és szabadságszeretete erre predesztinálta. Másrészt egy nyugati demokráciában olyan alapelvek léteztek, melyek egy kommunista diktatúrának természetesen ellentmondanak” – mondta Pallai Péter.
Természetesen az is igaz, hogy a BBC a nyugati blokk egyik oszlopos tagja volt és így érdekellentétben állt a kommunista blokkal.
„Ugyanakkor a BBC volt az első nyugati forrás, amelyik egészen nyíltan kimondta, hogy a magyarok ne számítsanak katonai beavatkozásra a nyugat részéről” – hangsúlyozta Péter.
Rengeteg érdekes dologról beszélgettünk még (például hogy miért nem volt a BBC-nek tudósítója a forradalom alatt Budapesten, sőt, Magyarországon sem Mikes György kivételével), de ehhez hallgassátok meg a podcastot, ami tele van eredeti hangfelvételekkel!
Miről beszélgettünk még?
A kommentárok szerepe (4 perctől)
- október 23. a BBC tükrében (11 perctől)
Miért nem volt BBC-tudósító Magyarországon? (20 perctől)
Változott a műsorrend a forradalom alatt? (25 perctől)
A BBC és a Szabad Európa Rádió hozzáállása közötti különbség (26 perctől)
Fennmaradt felvételek (28 perctől)
A beszélgetést a SPOTIFY-ON IS MEGHALLGATHATOD IDE KATTINTVA.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek