A címben nem véletlenül szerepel a bajor a német helyett, hiszen (mint a mai poszt szerzője, Évaaa írja) Németországban tartományonként változnak a követelmények, a színvonal, sokszor maga a rendszer is. Szóval gyerünk, lessünk be egy bajor iskolába!
„Németországban nincs egységes iskolarendszer, tartományról tartományra más az oktatás tartalma, színvonala, követelményei. Időnként feltűnnek olyan hangok, amik sürgetik az egységesítést, vagy hogy legalább az érettségi legyen egységes, de eddig ezeket a követeléseket mindig sikerült lesöpörni az asztalról. Bajorország különösen büszke viszonylag szigorú, magas követelményeket támasztó rendszerére.
Az első két év
Az általános iskola 4 évig tart. A mi iskolánkban az egyik választható modell szerint az elsősök-másodikosok egy osztályban tanulnak. Minden másodikosnak van egy elsős „pártfogoltja”, akinek igény szerint segíteni, magyarázni kell. Ez az elsősöknek jó, a másodikosokat viszont gyakran már zavarja a munkában a kérdezősködés.
Nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az önálló munkára, mindenki a saját tempójában halad. Így előfordulhat, hogy az egyik diák a munkafüzet 35. oldalát csinálja, a szomszédja meg még a 25.-nél tart.
Nagy vonalakban itt se nagyon csinálnak mást az első két évben, mint írás, olvasás, számolás tanulása.
Ami nekem tetszik: nagyon fontosnak tartják a helyes, egészséges táplálkozást, a gyerekek több táblázatot is készítettek a hízlaló, nem hízlaló ételekről, elmentek a helyi szupermarketbe körülnézni, közös reggeli volt a témában, stb. Ezen kívül évente 3-4-szer van közös barkácsolás, süti sütés, kirándulás, ahova a szülők is mehetnek.
Az olvasás gyakorlása egy az egyben otthonra marad, a szülői értekezleten minden szülőt tisztelettel megkértek, hogy legyen szíves gyakorolni a gyerekkel, erre az iskolában nincs idő.
Sok nebuló azonban otthon semmilyen segítséget nem kap, mert a szülők vagy nem tudnak németül, vagy nincs kedvük-idejük gyakorolni, így ezek a gyerekek már az elején lemaradnak a többiektől.
Kötelező olvasmány nincs. A mi osztályunkban ki lehet kölcsönözni kis, vékony füzeteket kezdő olvasóknak, amihez kérdéseket lehet megválaszolni. A másodikosoknak vagy egy láda könyv, ők az Antolin-rendszert is használhatják.
Ez azt jelenti, hogy elolvassa a gyerek a könyvet és online tud a kérdésekre válaszolni, amiért pontokat lehet szerezni. Ez se kötelező.
Kulturális különbségek
A tanár sincs egyszerű helyzetben: tanítania kell egyszerre az elsős-másodikos anyagot, plusz van az osztályban mondjuk egy speciális nevelési igényű gyerek, ehhez adódik még pl. egy menekült vagy frissen bevándorolt nebuló, aki alig tud németül.
Már az álalánosban kiütköznek a rengeteg nációból adódó kulturális különbségek. Nem csoda, hogy a tanári pálya, a viszonylag magas fizetés ellenére egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára.
Kiszámították, hogy Németországban 2025-ig több mint 26 000 tanár fog hiányozni, ez 11 000-rel több, mint amennyire a minisztérium első becslése alapján számított. Idén szeptemberben 15 000 állás maradt üresen.
Szóval a tanárhiány most is elég nagy, sok iskolában csak pedagógiai gyorstalpalón végzett, más egyetemi végzettségű emberekkel tudják betölteni az állást.
Például egy környezetvédelmi szakember elmegy kémiát tanítani vagy egy germanisztikát végzett némettanár lesz. Az országos helyzethez képest Bajorország még egész jól áll tanárokból.
Az „általános iskolai érettségi”
A negyedik osztály az utolsó az általános iskolában. Akkor következik a köznyelv által csak „általános iskolai érettséginek” becézett tanév. A legtöbb tartományban a szülői akarat dönt a gyerek további iskolai karrierjéről, általában az iskola ír egy nem kötelező ajánlást.
Bajoroszágban még mindig 3 tantárgy, a matek, német és környezet jegyének átlaga dönti el, hol tanulhat tovább a gyerek. 2,33-as átlaggal (pl. matek 2-es, német 2-es, környezet 3-as, ez a legrosszabb variáció) még gimnáziumba mehet, 2,66-os átlaggal ún. Realschuléba, ennél rosszabbal pedig Mittelschuléba.
Mivel elég korai időpontra esik a szelekció (a gyerekek csak 10 évesek), viszonylag átjárható a rendszer, az ötödik osztály után megfelelő átlaggal fel lehet lépni Realschuléból gimnáziumba vagy Mittelschuléból Realschuléba, persze le is lehet bukni, ez a gyakoribb verzió.
Németből a negyedikesek szeptembertől májusig átlagban 12 dolgozatot írnak, matekból 5-öt, környezetből szintén 5-öt. Szinte minden héten van dolgozat, a tanárnak egy héttel előre be kell jelentenie és meg kell adnia a pontos tananyagot.
Ami engem zavar, hogy a gyerekkoromból ismert „tankönyvet” nem használnak, tehát mindig csak a füzetből, az órán készített jegyzetekből, illetve a fénymásolt papírokból kell tanulni. Kérdés, hogy egy 10 éves gyerek jegyzetelése mennyire megbízható.
Szigorú osztályozás
Sokakban felmerülhet, mit is akar egy gyerek 3-assal a gimnáziumban: ehhez azt tudom mondani, hogy az osztályzás nagyon szigorú, például tartalmilag hiába helyes a válasz, ha van benne helyesírási hiba, azért pontlevonás jár.
Nincs pótdolgozatírás, „csak hadd feleljen a jobb jegyért”-rimánkodás, mindenkinél a 22 írásbeli jegy és egy-két szóbeli teljesítmény, vers vagy könyvbemutató átlaga kerül a végső bizonyítványba. Állítólag vannak még szorgalmi, órai szereplést megítélő jegyek is, ezekkel még nem találkoztam.
A statisztika szerint a diákok közel 40%-a megy gimnáziumba, 30% Realschuléba, 30% Mittelschuléba. A mi iskolánkban az előző évfolyamból volt olyan osztály, ahol 24 gyerekből 1 ment gimnáziumba, a párhuzamos osztályból meg 15.
Az évfolyam nagyrésze Mittelschuléba került, jóval több, mint 30%, de ez nyilván attól is függ, melyik társadalmi osztály gyerekei látogatják az iskolát.
Nálunk elég vegyes a kép, a körzethez tartozik egy családi házas negyed, ott középosztálybeliek, főként németek laknak, és egy lakótelep, ahol többnyire törökök, arabok, afrikaiak, kelet-európai bevándorlók.
A család szerepe
Valahol olvastam, hogy Németországban az egyik legnehezebb egy munkásgyereknek egyetemi végzettséget szerezni.
Nekem is az a benyomásom, hogy ha a szülő nem tud a gyerek mögött állni, a tanulásban támogatni olvasásgyakorlással, kikérdezéssel, plusz feladatok keresésével, akkor a gyereknek nagyon kevés esélye van jó jegyeket szerezni az általános iskolában vagy bejutni a gimnáziumba.
Elvileg nincs szabad iskolaválasztás, kötelező a körzetes iskolába járni, persze sok szülő próbálja lakcímváltozással kicselezni a rendszert, pont mint Magyarországon…”
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek