Tomi bő másfél éve költözött családjával Ausztriába, ám hogy az élet azért bonyolultabb annál, mint ahogyan sokszor elképzeljük, azt jól mutatják a benne sorjázó kérdések. A mai írás tehát amolyan tanácskérés is, amely egy nagy kérdés köré csúcsosodik ki: Ausztria vagy Magyarország?

Neked mit jelent a magyarság? Hogyan viszonyulsz Magyarországhoz, miként gondolsz rá, amikor külföldön vagy és milyennek látod, amikor hazalátogatsz? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

„Rendszeres olvasótok vagyok, így végül úgy döntöttem, én is megírom a történetünket a külföldre költözéssel kapcsolatban. A fő témát a „Hazamenni vagy maradni” klasszikus kérdés köré terelném. 

2017 októberében költöztünk Békés megyéből Ausztria legnyugatibb és leggazdagabb tartományába, Vorarlbergbe. 

Még otthon laktunk, amikor Ausztriából kaptam egy ajánlatot és ezt elfogadva 3 hónap után elkezdődött egy eddig soha nem tapasztalt változás életünkben. 

Otthon is a Békés megyei átlagnak megfelelően éltünk, feleségem pénzügyes, én pedig minőségbiztosításban dolgozom. A kiköltözés után mindketten ugyanabban a pozícióban tudtuk folytatni a karrierünket (szerintem ez ritka), csak persze más fizetésért. 

Nehéz kezdetek 

A kezdet természetesen nehéz volt, még annak ellenére is, hogy a cégem fizetett egy hotelt az első hónapra, amíg nyugodtan találok egy rendes albérletet. Mindent elölről felépíteni: új munkahely a feleségemnek, lakás, biztosítás, banki dolgok, orvosok, autó… stb. 

A nyelvnek semmi köze nem volt a némethez, egy saját dialektust beszélnek, gyakorlatilag minden második faluban más szavakat használnak (Ausztria más részén sem értik őket). Így megtanultunk a mi „Hochdeutsch”-unk mellé még egy másik nyelvet, amit persze sehol máshol nem tudunk használni... 

Rengeteget kirándultunk, gyönyörű helyeken jártunk, amelyek valamelyest feledtették az 1200 km távolságot. 

Az első hazalátogatás sokkja 

Emlékszem az első kultúrsokkra, amikor pár hónap után hazalátogattunk, hogy mennyire rosszak az utak Magyarországon, mindenki valami szürke, szomorú burokban él és sokat panaszkodnak az emberek. Nem mertünk otthon arról mesélni, hogy mi milyen szép helyeken kirándulunk minden hétvégén. 

Majd teljesen tudatosan belekezdtünk a gyerekprojektbe, amit hamar siker koronázott és végül 2018 decemberében megszületett a kislányunk. 

Ekkor közelebb költöztünk Magyarországhoz, gondolva a családra és a gyerekre, így jelenleg Felső-Ausztriában élünk (Wels). 

Én szerencsésen tudtam munkát váltani, minőségbiztosítási mérnökként dolgozom, a feleségem pedig szülési szabadságon van. Újból elölről kellett kezdeni mindent. Lakás, munkahely, orvosi ellátás... stb, de a legfontosabb kérdések csak ezután merültek fel bennünk.

A Nagy Kérdések 

A gyerek 6 hónap alatt kétszer látta a nagyszüleit. Jól van ez így? Alapból azt mondanám, hogy igen, mert nem szabad, hogy mások befolyásolják a mi családi életünket, viszont mi nem érezzük jól magunkat Felső-Ausztriában. 

Nincsenek szociális kapcsolataink, az osztrákok kedvesek a munkahelyen, vannak csapatépítő eseményeink, de ennél nincs tovább. Akkor hogyan barátkozzunk? Mégsem szólíthatjuk le az első embert az utcán, aki magyarul beszél. 

A magyar Facebook-csoportok felejtősek, bocs, hogy ezt írom, de az „értelmesebbje” ezekben nem nagyon jelenik meg. A leggyakoribb kiírás a „van itt welsbe szempillás?” – így kicsi w-vel és n betű nélkül. Ez jelenleg nyitott pont az életünkben, amire egyelőre nics megoldás.

Igen, jobban élünk, mint otthon. De ez megelőzhet minden mást? Majd hozzászokunk, hogy csak hárman vagyunk? Azt gondolom, ezt nem kell így elfogadnunk. 

Addig kell mennünk, amíg nem találunk egy olyan élhető helyet, ahol valóban jól érezzük magunkat, még ha ez ismételt elölről kezdéssel is jár. (lakás, orvos, munkahely… stb.)

Hazaköltözés? 

A kőkemény magyar valóság csak kintről tűnik mégis élhetőnek? Minden nap olvasom a híreket, ezek alapján nem tűnne értelmes döntésnek hazamenni. De lehet, hogy mégis ott találja meg az ember a nyugalmat?! Vagy ez visszalépés és kudarc, ha az ember hazaköltözik nyugatról? Nem hinném. 

Idén még biztosan itt maradunk, de egyszerűen nem tudjuk eldönteni, mi lenne jövőre a megfelelő döntés: hazamenni egy élhető kisvárosba vagy maradni a barátok nélküli „jólétben”?”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.