Portugália népszerű célpont a határátkelők körében (bár tulajdonképpen lehetne népszerűbb is). A nyugodt emberek, a kellemes időjárás és a gyönyörű tengerpartok csak néhány ok a népszerűséget jelentők közül. Főleg első látásra, mert akad néhány olyan „titok” is, amire csak a kiköltözést követően derül fény. Legalábbis Joshua számára csak utána derült ki, érdemes átfutni a tapasztalatait.
„Tíz ok, amiért szeretek itt élni” – miért szereted azt a várost / országot, ahol élsz? Vagy mi idegesít benne? Írd meg te is a hataratkelo@hotmail.com címre!
Könnyű lenne azt hinni, hogy egy nyugat-európai országban mindenki beszél angolul, de sajnos nem ez a helyzet. A portugálok negyede tud angolul, ami alacsony arány, főleg a németek 70 és a görögök 51 százalékát figyelembe véve.
Ha megtanulunk néhány szót és kifejezést portugálul, az könnyebbé teheti az életünket. A nyelvi korlát miatt az ismerkedés és a szocializáció is nehezebb. Ezért javasolt olyan eseményekre ellátogatni, ahol más külföldiekkel lehet találkozni.
Lassú víz partot mos
Attól függően, honnan érkeztél, az ivókultúra eltérhet a megszokottól. Az ivás egy maraton, nem pedig sprint. Korán kezdődhet, de snackekkel és vízzel egészül ki, szóval az ilyen ütemhez tartsuk magunkat.
Portugáliában az ivás közösségi esemény. Nincs baj azzal, ha egy egész délután tartó sütögetés alatt az ember berúg, de akkor csúnyán néznek rá, ha pár óra után haza kell vinni.
Nincs központi fűtés
Portugáliában az egyik legkellemesebb a klíma Európában. A telek enyhék, és nyáron sincs olyan őrült hőség, mint Dél-Spanyolországban. Így sok lakásban nincs központi fűtés, mert egyszerűen nincs rá szükség tíz és fél hónapig egy évben.
Decemberben és januárban azonban hűvös lehet, bár így is jobb az idő, mint sok más európai országban – erre az időszakra radiátort érdemes beszerezni.
„Eszetlen nyomasztó bír lenni a tél, ami tök nagy meglepi, de nincs benne nagy mediterrán önfeledtség meg vidámkodás, az ember alig várja a végét” – írta kommentben egy korábbi portugál poszthoz Nagy Kámpics és igaza van.
Ne együnk meg mindent
Udvarias gesztusnak tanultuk, hogy elfogyasztunk mindent, ami a tányérunkon van – azonban Portugáliában ez is másként működik. Az az udvarias, ha hagyunk egy kis ételt a tányéron, főleg, ha vendégségben vagyunk. Ez mutatja meg, hogy jóllaktunk és nem szeretnénk többet szedni.
Ha viszont többet szeretnénk még enni, azt az evőeszközökkel is jelezhetjük: helyezzük a villát átlósan a tányérra, míg a kést egyenesen, úgy, hogy háromszöget formáljanak. Persze emellett kérhetünk is.
Használjuk az evőeszközöket
Az étkezési szokásokat komolyan veszik. Nem kell tudni, hogy melyik fogáshoz melyik villát illik használni, de néhány alapszabályt igen.
Az első az, hogy használjuk mindig az evőeszközöket, ne együnk a kezünkkel. Még a süteményt vagy a pregót (marhahúsos szendvics) is szalvétával fogjuk meg, ne puszta kézzel.
Barátok között lazábbak a szabályok, de mindig jobb odafigyelni. Ha vendégségben vagyunk, először magunknak szedjünk, és utána adjuk át a tálat másnak – még akkor is, ha ez furcsának tűnik.
Öltözködés
A portugálok komolyan veszik, amit jó tiszteletben tartani és elegánsan kinézni. Nem kell túllőni a célon, de az üzletembereknek és -asszonyoknak konzervatív módon illik felöltözniük, kosztümbe vagy zakóba.
A közösségi eseményeken is inkább az elegánsan hétköznapi az elvárt, a bárokban is szigorúbb lehet a dress code a vártnál. Mindig jó ötlet szépen felöltözni az elején, miután valaki külföldre költözik, így senki sem nevethet a ruha miatt.
Ne érkezzünk üres kézzel
Nincsenek általános szabályok a meghívásokra. Ha egy portugál kolléga otthonába kapunk invitálást, akkor az igazi megtiszteltetés és komolyan kell venni. Vigyünk ajándékot: virágot, bort, drága csokoládét.
Arra figyeljünk, hogy a liliom és a krizantém temetői virágnak számít, míg a vörös virágok balszerencsét okoznak a hiedelmek szerint.
Illik a meghívást viszonozni is. A portugálok nem mindenben követik az etikettet, de ameddig udvariasak vagyunk, nem lehet baj.
Portugália nem Spanyolország
Figyeljünk arra, hogy teljes más országokról van szó, különbözik a nyelv és a kultúra is, ne vegyük egy kalap alá a spanyolokat és a portugálokat. Az összetévesztés nagyon sértő tud lenni. Hola helyett inkább köszönjük hellóval.
El a kezekkel
A portugál kultúra jóval visszafogottabb, mint azt gondolnánk. Hangosan beszélnek, de a gesztusokat alig használják, így furcsának tűnhet, ha kezünket használva, mutogatva próbálunk kommunikálni.
Ha férfiak találkozni, szokás kezet fogni vagy megölelni egymás közeli ismeretség esetén, míg a nők puszit adnak az arcra.
Mufurcok
„Ami a portugálokat illeti, elég pokrócok bírnak lenni, különösen, ha konfliktusba kerülsz velük. Gyakori megállapítás, hogy milyen klassz, hogy egy nyugati országban mindig mosolyognak, bezzeg Magyarországon meg a mufurckodás megy, hát szerintem a portugálok még nagyobb mufurcok bírnak lenni, mint mi.” (Ezek is Nagy Kámpics tapasztalatai, jól jönnek 10. pontnak.)
Amit Densha még az alábbi megfigyeléssel egészített ki: „a portói metró ellenőrei is ugyanolyan pribékek voltak, mint a budapesti többség: szálltam le a járműről, siettem valahova, láttam, hogy az ellenőrök már tömörülnek az ajtóknál, mondom, ha én itt most sietős léptekkel leszállok, tuti utánam jönnek”.
(Fotó: pixabay.com/rmac8oppo)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek