A magyarok szerint a külföldi munkavállalás lehetősége az uniós tagság egyik legnagyobb előnye. Olyannyira, hogy a pozitívumok között a harmadik helyen áll egy friss felmérés szerint. Ami a jövőt illeti, minden ötödik magyar azt várja az EU-tól, hogy biztosítsa az unión belüli munkavállalás, tanulás és utazás szabadságát.

Mindez egy, a napokban nyilvánosságra hozott, 1000 ember megkérdezésével készült reprezentatív felmérésből derült ki, amit március első felében végzett a Policy Institutions a Závecz Research közvélemény-kutatóval közösen. (A teljes elemzést itt érhetitek el.)

Mivel az Európai Unió nélkül a határátkelés is egészen más lenne, úgy gondoltam, érdemes kicsit közelebbről megnézni, mit gondolnak a magyarok a szövetségről és mit várnak el tőle a jövőben. 

Mit jelent az Európai Unió? 

Talán az egyik legérdekesebb kérdés rögtön az, hogy mit jelent a magyarok számára az Európai Unió. Mivel ez egy nyitott kérdés volt (azaz nem megadott válaszok közül lehetett választani), az is kiderül belőle, mi jut elsőként az emberek eszébe az EU-ról. 

Nos, a legtöbben (16 százalék) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, ezek között szerepelnek az uniós forrásokból megvalósult fejlesztések, a pályázati lehetőségekre és a pénzügyi támogatások. 

Nem meglepő módon ezt követi a migráció (12 százalék - semleges vagy negatív felhanggal), majd az unió közösség jellege, a valahová tartozás élménye, aminek ilyen kiemelt helye szerintem kifejezetten fontos dolog. 

Szintén a 10 százalék körüli említés szintjén mozog a „határok nélküli Európa” (azaz hogy útlevél nélkül, szabadon lehet utazni), majd ezt követi a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége a maga 7 százalékával. 

Ami a negatívumokat illeti ebben az esetben elsősorban egy rosszul működő, óriási túlszabályozott gépezet képe rajzolódik ki, míg a pozitív válaszokból egy erős, szolidáris, békét hirdető közösség tárul elénk. 

A magyarok szeretik az Európai Uniót 

A válaszokból az derül ki, hogy az Európai Unió megítélése egyértelműen pozitív a magyar társadalom körében. A magyarok csaknem kétharmada (65%) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25%) értékeli negatívan az Európai Uniót. 

A messze leggyakoribb válasz (minden második) az „inkább pozitív” volt, ami azt jelenti, hogy kevés a „rajongó, inkább a mérsékelten pozitív hozzáállás jellemző, ami talán nem is olyan nagy baj. 

A nők és a férfiak között egyaránt nagyjából kétharmad körül mozog a pozitívan hozzáállók aránya. A 30 év alatti fiatalok esetében tízből hét (73 százalék), az idősebbek esetében tízből hat (60-65 százalék) gondolkodik pozitívan az EU-ról. 

Gondolom, nem véletlenül, a 30 év alatti korosztály gyakorlatilag már a magyar EU-tagságba nőtt bele, nekik már természetes, hogy külföldön lehet tanulni, dolgozni, míg az idősebbek esetében talán nem annyira. 

A pozitív hozzáállás olyannyira igaz, hogy ha most vasárnap tartanának Magyarországon szavazást az uniós tagságról, akkor a megkérdezettek kétharmada (63 százaléka) szavazna a tagság mellett, míg minden ötödik ember (19 százalék) ellene. 

A Fidesz-szavazók a legkevésbé elkötelezettek, de még így is minden második (54%)  a tagság mellett van és csak minden harmadik (29%) lépne ki. A jobbikosok körében már csaknem kétharmados (64%) az EU-tagság támogatottsága. 

A baloldali és liberális pártoknál döntő többségben vannak a tagságot pártolók: a szocialisták 76 százaléka, momentumosok 83 százaléka, LMP-sek 85 százaléka, míg a DK-sok szinte teljes szavazótábora (95%) a tagság mellett foglalna állást egy képzeletbeli népszavazáson. 

Ami az EU jövőjét illeti, a megkérdezettek 46 százaléka vélte úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok, 38 százalék gondolta azt, hogy nem jó úton halad a közösség. 

A tagság legnagyobb előnyei 

A pénz. Jó, ezt nyilván lehetne szépen „gazdasági előnyöknek” nevezni, de a helyzet az, hogy a magyarok fele úgy véli, a Magyarországra érkező uniós támogatások, általában véve a közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatása a legfontosabb tényező. 

Ha már gazdaság: a magyarok többsége (57 százalék) bevezetné az eurót Magyarországon, a harmada viszont nem adná a forintot. 

Körülbelül ugyanannyian (14-15 százalék) említette a szabad utazás és a külföldi munkavállalás lehetőségét, ami azért érdekes, mert ez nyitott kérdés volt. Azaz a határátkelés a TOP3-ban van az EU előnyeit tekintve a magyar lakosság szerint. 

A tanulmány rámutat, hogy nem jelent meg viszont hangsúlyos helyen az európai értékek védelme, azaz az uniós tagságot a magyar társadalom elsősorban a materiális dimenzió miatt tartja előnyösnek. 

A tagság legnagyobb hátrányai 

Szintén nyitott kérdést tettek fel a hátrányok kapcsán, amire körülbelül minden harmadik ember a migrációt jelölte meg. (Meglepetés. Ja, nem.) A második helyen a szuverenitás (26 százalék) szerepelt, mármint olyan értelemben, hogy a válaszadók szerint az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni. 

A harmadik érdekes módon a magyar tagság gazdasági hátránya lett (15 százalékkal), ami abból a feltevésből táplálkozik, hogy a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. 

Gyakorlatilag elhanyagolhatóan kevesen (2 százalék) említették a határátkelést hátrányként, szerintük a külföldi munkavállalás lehetősége káros, mert elszívja hazánkból a munkaerőt és szétszakítja a családokat. 

Érdekes viszont (jegyzi meg a tanulmány), hogy a hátrányok számbavétele során jóval kevesebb válasz érkezett (881), mint amikor az előnyök felsorolására kérték az embereket (1400). 

Milyen legyen az Európai Unió? 

Na, ez aztán egy igazán érdekes kérdés volt, ahhoz azonban, hogy eljussunk a válaszig, érdemes megnézni, mit is testesít meg a magyarok szerint az EU most. A leggyakrabban a gazdasági fejlődést jelölték meg, emellé az EU-n belüli szabad mozgás és az emberi jogok védelme fért fel. 

Minden harmadik válaszadó megemlítette a külföldi munkavállalást és tanulást (32%), valamint az emberi jogok kérdését (31%), minden negyedik megkérdezett pedig a béke zálogaként, illetve a demokrácia és jogállam védelmezőjeként tekint az Európai Unióra (27-27%).

A legtöbben (minden ötödik válaszadó) úgy gondolja, az Európai Uniónak a jövőben a demokrácia védelmét kellene legmarkánsabban felvállalnia, ha viszont azt nézzük, összességében mely téma került a leggyakrabban az első három közé, akkor egyértelműen a jólét és az életszínvonal-javítás hangsúlyosabb képviseletét várja a magyar társadalom a leginkább a jövőben az Európai Uniótól. 

A válaszadók 43 százaléka említette a gazdasági fejlődés célkitűzését, 35 százalék pedig az életszínvonal javításának erőteljesebb uniós törekvését látná szívesen a jövőben. 

A materiális javak iránti igény után a demokrácia és jogállam védelmét (34%), az emberi jogokat (32%), valamint a békét (30%) állítanák az EU működésének középpontjába a magyarok. 

Kedvező megítélés 

Azt lehet tehát mondani, hogy a magyar társadalom (minden brüsszelezés ellenére) pozitívan látja a magyar uniós tagság első 15 évét, mi több, a jövőben is ilyesmire számít. 

Az már egy érdekes kérdés, hogy mivel ez a pozitív hozzáállás elsősorban gazdasági előnyökön alapul, mi lenne akkor, ha ez a helyzet megváltozna. Mert az elvárás továbbra is az a legtöbb magyar részéről, hogy az Európai Unió a jólét és az általános életszínvonal emelkedését jelentse.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.