oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2019. március 01. 06:30,  Elvonulva a világtól 26 komment

2019. március 01. 06:30 Határátkelő

Elvonulva a világtól

Mostanában meglehetősen divatos lett buddhista kolostorokba vagy indiai ashramokba elvonulni, a Dániában élő Noémi azonban teljesen más helyszínt választott arra, hogy kicsit elvonuljon a világtól. (A képeket is ő küldte, köszönöm szépen!)

cim_211.jpg

„Két évvel ezelőtt, egy nagy munkahelyi feladat lezárása után teljesen kimerültem, úgy éreztem, hogy embert, de főleg emailt nem akarok látni, és nyaralás helyett inkább lelki feltöltődésre, egy csendes elvonulásra lenne szükségem. 

Mivel jelenleg Dániában élek, ezért nem a szokásos, ismertebb helyekben gondolkodtam, hanem kifejezetten Észak-Európában keresgéltem, így találtam rá a ciszterci rend Tautra Kolostorára, amely Norvégiában, Trondheim közelében van, tehát számomra Koppenhágából indulva ideális helyen. 

A szállásadó nővérrel pár nap alatt megegyeztünk az időpontban, szeptember végén hat nap, és máris szervezhettem az utazást. 

Tautra egy kicsi falu, olyannyira, hogy a vonaton a kalauznak külön jelezni kell, hogy le szeretnék majd szállni Åsen-ben (ez a legközelebbi vasútállomás), illetve, mivel az egész környéken csak két taxis van, és nincs más közlekedés a kolostorhoz, ezért napokkal előre le kell foglalni a taxist is. 

kivul_1.jpg

A templommal egybeépült kolostor mellett néhány faház áll, ezekben laknak az önkéntesek, az elvonulásra érkező vendégek, és az átutazó zarándokok. Én is az egyik ilyen faházban kaptam egy kicsi, de barátságosan berendezett szobát (még egy kis csokor mezei virág is várt az ablakban).

A szoba berendezése egy ágyból, íróasztalból és a hozzá tartozó székből, egy szekrényből, egy hintaszékből és egy mosdókagylóból állt. A folyosón a mosdó és a zuhanyzó közös használatú volt három másik női vendéggel.

szoba_1_1.jpg

szoba_2_1.jpg

A szobából gyönyörű kilátás nyílt a fjordra, a következő napokban sokat üldögéltem az asztalnál és írogattam, rendezgettem a gondolataimat és az emlékeimet.

kilatas_2.jpg

Az étkezések 

A rend egy meleg ebédet ad a vendégeknek délben a kolostor épületében, ez salátából, főételből és desszertből áll. A nővérek vegetáriánusok, de halat és tojást esznek. 

A reggelit és vacsorát mindenki maga készítette a közös konyhában, ahol sokféle hozzávaló, gyümölcs, sajt, tojás, kenyér állt rendelkezésre, de akár főzni is lehetett. 

Mivel gluténérzékeny vagyok, ezért saját kenyeret vittem, de alapvetően nem okozott gondot az allergiám. Ha néha a főétel tésztából állt, azért valamit akkor is tudtam ebédelni, nem maradtam éhen, de szerencsémre legtöbbször krumpli vagy rizs volt a főételhez. 

Nincs nagy szigor 

A rend nem különösebben szigorú a vendégekkel szemben, még csak katolikusnak sem kell lenni, szívesen látnak más vallásúakat is. Az ottlétemkor például több protestáns vendég és önkéntes is lakott a faházakban, velük kapcsolatban az egyetlen megkötés az volt, hogy nem áldozhattak a reggeli mise után. 

A ciszterci napirendet lehet és érdemes is követni, ha valaki komolyan gondolja az elvonulást, de nem kötelező, mindenki a lelki igényei szerint szabadon vehet részt.

Én az érkezésemtől kezdve rögtön felvettem a rend ritmusát, ez segített leküzdeni az új helyzettel kapcsolatos kezdeti elfogódottságomat, és már a második naptól kezdve nagyon jól éreztem magam. 

Így néz ki egy nap 

A nap hajnalban a matutinum-mal kezdődik 4:20-kor, ez az első zsolozsma. Különleges, szinte misztikus élmény volt a hajnali sötétben átvágni a kerten, követve a templom üveg tetején keresztül kiszűrődő fényt.

kert_3.jpg

A hajnali zsolozsmát szentségimádás követte, majd kis időre visszatértünk a szállásainkra pihenni, mielőtt újból összegyűltünk a templomban 8:10-kor a reggeli zsolozsmára, a laudes-re és misére, mivel ez így elég hosszú volt, ezért a primát összevonták vele. 

A szöveget természetesen nem tudtam norvégul mondani, de a kiadott kották alapján vagy dúdoltam velük, vagy angolul olvastam magamban. 

Az ír pap a prédikációt angolul mondta, ezt legalább értettem, a mise formátuma pedig kötött, tehát a válaszokat és imákat mondtam velük együtt, de magyarul. 

A mise és a tertia után reggeli, majd munka következett. Ez részemről néhány órányi írogatást és gondolkodást jelentett a szobámban. Majd ismét zsolozsma (sexta) 12:15-kor és ebéd. 

Az ebéd alatt hivatalosan nem lett volna szabad beszélgetni, és a hangszóróból a nővérek felolvasását kellett volna hallgatni, de mivel norvégul volt, nemigen kötötte le a figyelmet, és legkésőbb a desszert-kávé idejére megindult egy kis halk beszélgetés az asztal körül. 

Ebéd után vagy aludtam, vagy dolgoztam a délutáni első zsolozsmáig, a nonáig 14:30-kor, aztán a templomban maradtam egyedül imádkozni, rózsafüzért mondani. Szerettem ezt a kb. két órát egyedül Istennel. 

A templom berendezése egyszerű volt, de építészetileg fantasztikus ötlettel a szentély fala és a tető is üvegből készült, mindig változó fényekkel és gyönyörű kilátással. Nagy nyugalom és békesség volt ott térdelni, nézni a fjordot, és közben pergetni a rózsafüzért. 

A következő zsolozsma, vesperae után aztán sétáltam egy-két órát a környéken. Az egyik ilyen alkalommal fedeztem fel a középkori kolostor romjait. Majd completorium 19:30-kor, és vacsora. 

A completoriumtól a másnapi laudes-ig tart a Nagy Csend, ekkor nem szabad beszélgetni. Én a hajnali kelés miatt vacsora után általában már csak egy kicsit olvastam, és korán, legkésőbb kilenckor mentem aludni. 

Vissza a hétköznapokba 

Számomra igazi feltöltődés volt ez a pár nap, távol a világtól, csendben. Jól esett, hogy a megszokott imák és rituálék vettek körül, és az is, hogy a szerzetesek nem korlátozták különösebben a vendégeket: igény szerint lehetett egy kis társasági életet élni a többi önkéntessel a társalgóban, és mindenki kedve szerint sétálással, olvasással, írással, meditálással, gondolkodással, imádkozással tölthette az idejét. 

Ha valakinek tanácsra volt szüksége, akkor a pappal vagy a szerzetesnővérekkel is beszélhetett. Számomra egy nagyon kellemes tapasztalat lett, és szívesen maradtam volna tovább, de vissza kellett térnem a munkahelyemre.”

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Norvégia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr5614660309

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2019.03.01. 07:27:23

Ez jó. A nem katolikusoknak miért kell 4.20kor kelni?

Golf2 2019.03.01. 07:56:18

@Golf2: ja most látom hogy nemcsak katolikus a zsolozsma.

Golf2 2019.03.01. 08:53:42

Off.Hazacsalogatnák (matolcsi)az elvándorolt magyarokat, de eszük ágában sincs visszajönni ..Portfolio.hu

sörm 2019.03.01. 09:36:46

Az biztos hogy ettől feltöltődik az ember... főleg ha sikerül minimalizálni a telefont/internetet is. Gyönyörű lehetett.

Csodabogár 2019.03.01. 10:20:15

Ezt se nekem találtál ki, de biztos sokan képesek élvezni.

Bredpitt Monika 2019.03.01. 10:21:20

golf, golf , golf, sörm

most jövök én,

Noémi, én is jöhetek? A telefont itthon hagyom.

Egyébként egy jó kis könyv is olyan ,mint egy kolostor.

Bredpitt Monika 2019.03.01. 10:22:09

Könyvajánló: (nem könnyű olvasmány, de nagyon, nagyon jó)

Fohász Owen Meanyért John Irving

"A ​John Irving-életműsorozat legújabb kötetét tartja kezében az olvasó. A Fohász Owen Meanyért a szerző mindmáig egyik legnépszerűbb regénye az 1978-as áttörést hozó világsiker, a Garp szerint a világ mellett. Az eredetileg 1989-ben megjelent regény a narrátor John Wheelwright és gyerekkori barátja, a furcsa hangú, gnómszerű fiú, Owen Meany hétköznapinak korántsem nevezhető kapcsolatát meséli el, miközben végigkalauzolja az olvasót az ötvenes-hatvanas évek Amerikájának viharos történelmén. Owen Meany, ez a rendkívüli intelligenciával megáldott, törpe növésű emberke a regény kezdetén egy baseball-mérkőzésen egy szerencsétlen ütésnél eltalálja legjobb barátja, John Wheelwright anyját, a szépséges és mindig vidám Tabitha Wheelwrightot, aki azonnal szörnyethal. Owen nem hisz a véletlenekben: úgy tekint magára, mint eszközre Isten kezében. Ami az 1953-as szörnyű baleset után a fiúkkal történik, egyszerre különös, rémisztő és megindító. Végigkövethetjük, hogyan lesz Owen komikus… (tovább)"

Bredpitt Monika 2019.03.01. 10:25:22

@Bredpitt Monika: bocs a lényeget nem másoltam be az oldalról mielőtt bemásoltam a tartalmat (Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.),

most már mindegy, annak, aki a kezébe veszi abban a tudatban, hogy meghal TAbitha, csak annyit mondhatok, hogy nem igazán lesz zavaró, sőt, szerintem nem is baj, ha tudja az ember.....

Snedronningen 2019.03.01. 12:19:40

@Golf2: nem kötelező senkinek sem felkelni 4:20-kor, ez csak egy lehetőség a bekapcsolódásra. Én azért keltem fel, mert ez is kiszakadást jelentett a szokásos hétköznapi rutinomból, de néhány vendég és önkéntes inkább csak laudes-re csatlakozott be, és kihagyták a hajnalt. Nem volt elvárás mind a hét zsolozsmán résztvenni, de érdekes volt pár napra kipróbálni.

@sörm: azt hittem izoláltabb lesz a hely, de végülis volt térerő és a társalgóban internet is. Így igényelt némi önfegyelmet kikapcsolva tartani a telefont :-)

@Bredpitt Monika: a kolostor honlapján utána tudsz nézni a feltételeknek: www.tautra.org/guesthouse De nem csak ez a kolostor fogad vendégeket, több szerzetesrend is ad ki szobákat bárhol a világon, érdemes megnézni, hogy milyen lehetőségek vannak a közeledben. Nekem Tautra viszonylag közel volt és a fotók alapján beleszerettem a templomába, ezért választottam.

arncht 2019.03.01. 12:46:09

Egy kozos van ezekben, kevesebb input :) kicsit helyrerazodsz, aztan mehet tovabb a mokuskerek. En is gondolkodom hasonlon, mert az idegeimet elegge felorolte az utobbi idoszak.

Shaktee 2019.03.01. 13:56:09

@Bredpitt Monika:

Egy jóízű kamaty többet ér 100 év magánynál a kolostorban :-)

nyuszigonosz 2019.03.01. 15:07:39

Nagyon sok kolostor ajánl már jó ideje ilyen programokat, a lelassulás most szinte trend lett - ami sajnos, mivel most föleg azok szeretnének lelassulni, akik sosem voltak "gyorsak". :-)

Szerintem jó egy pár nap ilyen mindenkinek, aki tényleg úgy érzi, kell az olyan pihenés, amikor összeszedi magát a gondolatait, és nem elérhetö.
És a mai írás ilyenröl szól.
Jó.

/ Nem kell bizony Taiföldre rohanni és azonnal, szinte pár óra múlva már nemcsak az összes ismerös tudtára adni, hogy na én akkor mostmár kolostorba vonultam, és pár óra múlva meg már azt mindenki tudtára adni, hogy jaj de ez sem tetszett, rohanok tovább. :-) /

Bredpitt Monika 2019.03.01. 15:24:40

@Shaktee: hát ja, igaz, de ez a könyv is baromi jó

Tke 2019.03.01. 15:25:04

Informatív (jó tudni hogy ilyen egyáltalán van) és személyes egyszerre, tetszett:)

Bredpitt Monika 2019.03.01. 15:28:07

@Snedronningen: köszi, inkább csak arra céloztam, hogy annyira gáz ami itthon van szerintem, hogy muszáj lenne belőle kiszabadulni, de én azt gondolom, hogy ha innen elmegyek egy kolostorba mondjuk pár hétig, akkor nem lesz lelkierőm ide visszajönni....

szóval az elvonulás nálam azt hiszem most már végleges lesz, vagy legalábbis nagyon hosszú ideig nem leszek itt

Bredpitt Monika 2019.03.01. 15:29:33

@Bredpitt Monika: pár hétre (mielőtt jön taga20 és rám szól)

Platonica 2019.03.01. 15:58:28

Az en kedvencem. Mindenfele elvonulasok elerhetok itt is.
gaiahouse.co.uk/

Viszont en alapvetoen olyan elvonult eletet elek, nap nagyreszeben egyedul es csondben, hogy nem volt me'g szuksegem ilyesmi igenybevetelere.
De abszolut aterzem, mennyire jo lehet olyanoknak, akiknek pont ebbol van hianyuk. Pusztan olvasassal ( v. mas egyebbel:-x) nem is lehet osszehasonlitani a pozitivumait, annyira mas dimenziokban mukodik.

Buchhalter 2019.03.01. 15:59:44

Érdekes kis poszt volt.

Csodabogár 2019.03.01. 17:56:19

@Snedronningen: A svédországi Brigittáknak is vannak nagyon vonzó helyeken kolostoraik, pl. Luganoban és Rómában is.:-)
Az utóbbi direkt a Spanyollépcső lábánál.
A luganoiban jártam egyszer, igen kellemes volt, semmi hajnali kelés meg ilyesmik.
Jó, tudom te erre vágytál.

Csodabogár 2019.03.01. 17:58:28

@Shaktee: DDD
Részemről kiülni, jó időben, egy tengerpartra és csak bámulni a vizet és a környezetet, tökéletes kikapcsolódás. Telefon meg mindig ki van kapcsolva ha elhagyom a várost.

Shaktee 2019.03.01. 20:06:11

@Csodabogár: Visszavágysz floridába mégis :-)

taga20 2019.03.01. 22:11:14

@Bredpitt Monika: ugyan menj má!:)

egyébként, nem vagyok én nyelvtan náci:)))

aviátor 2019.03.02. 17:24:55

Jézus Mária! Na ezt ki nem bírnám, igaz vallásos sem vagyok.

aviátor 2019.03.02. 17:25:00

A moderálás több napos? Esetleg Szijjártó is csekkolja?

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása