Nehéz vitatkozni Szandrával, mármint abban, hogy Új-Zélandnál nem könnyű messzebb menni Magyarországról (tudom, tudom, biztosan van olyan szeglete a világnak, ami kilométerben messzebb van :) ). Ő sem nagyon álmodozott róla, aztán egy másik külföldi tapasztalat hozta úgy, hogy eldöntötte: megpróbálja. És sikerült.
A Mt. Cook
„Új-Zéland számomra mindig egy elérhetetlen célállomásnak tűnt, ezért még azt sem mondhatom, hogy arról ábrándoztam, hogy egyszer majd eljutok oda. Ilyen nagyot soha nem mertem álmodni.
Azonban ez a szemléletem megváltozott, amikor kiköltöztem Máltára nyelvtanulás és kalandvágy céljából. Mikor rájöttem, hogy teljesen önállóan tudok boldogulni egy idegen országban, idegen nyelvvel, más kultúrával, és találkoztam emberekkel a világ különböző pontjáról, hallgattam az izgalmas történeteiket, akkor elkezdtem bízni magamban és már bátran mertem nagyokat álmodni.
Így lyukadtam ki Új-Zélandon, a világ másik felén, ahol nyáron van tél, este van nappal, annyira messze van, hogy sokszor még a térképről is lefelejtik.
Egy év Új-Zélandon
Egy évet töltöttem Új-Zélandon Working Holiday Vízummal, ami lehetővé tette, hogy dolgozhassak is nyaralás mellett. Évente 100 ilyen vízumot osztanak ki Magyarországon, az igénylés online történik, és bizony szemfülesnek kell lenni, mert nem túlzok, mikor azt mondom, hogy percek alatt elfogynak a helyek. (2018-ban a jelentkezés megnyitása után 4-5 perccel már nem volt egy elérhető vízum sem.)
Én július elején érkeztem Aucklandbe, és az első napokban egy maori családnál szálltam meg, akiket a Couchsurf applikáció segítségével ismertem meg.
Új-Zéland nagyon drága ország, mindaddig, amíg az otthon összegyűjtött pénzedet költöd. Ha már új-zélandi dollárt keresel, akkor már egyensúlyban van a helyzet.
Gyorsan elintéztem a szükséges papírokat, bankszámlát nyitottam és adószámot igényeltem. Közben már munkát kerestem, és szerencsémre találtam is egy szuper helyet.
A szakmám gyógy- és sportmasszőr, így egy spában tudtam elhelyezkedni. A WH-vízum egy cégnél maximum 3 hónapot enged dolgozni, utána váltanod kell. Így egy idő után egy kicsit északabbra költöztem Whangareibe, ahol egy édességboltban lettem eladó/barista.
Autóval az ország körül
Mikor eljött a nyár és a jó idő, eljött az utazgatás ideje is. A kiwik körében óriási kultúrája van a kempingezésnek, a legtöbb turista követi is példájukat, és vannak, akik akár hónapokig lakókocsiban élnek.
Egy kisebb, lakhatóvá alakított családi autóval utaztam körbe az országot kb. 6 hét alatt. A lehető legolcsóbban szerettem volna kihozni az utamat, így csak ingyenes kempingekben szálltam meg, ingyenes zuhanyzókban fürödtem, és lehetőleg ingyenes programokat preferáltam.
Szerencsére Új-Zélandon minden adott ahhoz, hogy ezekkel a feltételekkel is a legjobb nyaralásodat éld át. Aucklandből szépen lassan eljutottam Rotourára, ahol színes bugyogó termálvíz forrásokat csodálhattam, megcsináltam a Tongariro crossingot, majd Wellingtonból átkompoztam a déli szigetre.
Rotoura
Ott először a keleti partszakaszon mentem lefelé, látva az Abel Tasman nemzeti parkot, túráztam Ferenc József gleccsernél, Wanaka és Queenstown városánál, majd a nyugati parton felfelé igyekeztem magamba szippantani azt a különleges érzést, hogy itt fókákkal együtt henyélni a parton teljesen hétköznapi.
A Ferenc József gleccser
Új-Zéland növényzete nagyon különleges a sok páfrányfélével, mohás erdeivel, élővilága pedig szintén egyedi több helyen láthatóak pingvinek, kea madarak, delfinek, bálnák.
Önkénteskedés
Az utolsó hónapjaimat újra munkával szerettem volna tölteni, de nem voltam benne biztos, hogy melyik városban dolgozzak. Mialatt önéletrajzokat szórtam szét, természetesen nem szerettem volna felélni a spórolt pénzemet, így a helpX önkénteskedést választottam ideiglenes életformának.
Ez úgy működik, hogy regisztrálsz a honlapon, kifizetsz egy kétéves tagsági díjat, ami kb. 20 euró, cserébe felveheted a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik önkénteseket keresnek és a munkádért cserébe szállást és ételt biztosítanak neked. Három hetet éltem így, és szinte egy fillért sem költöttem.
Először egy spanyol családnál voltam, ahol egy egyedülálló anyukának kellett segítség a mindennapi házimunkában, majd egy saját vállalkozást vezető kiwi házaspárnál éltem, ahol a házimunka mellett megkértek, hogy főzzek nekik glutén-és laktózmentes vegetáriánus ételeket.
Queenstown, Ben Lomond
Ez idő alatt találtam is munkát, ráadásul egy csodálatos helyen. Hanmerben egy ír házaspár által vezetett retreat centerben dolgoztam, még pedig az alábbi feltételekkel: önkéntes alapon segítettem nekik a bed&breakfast appartmanok takarításában és a vendégek napi étkeztetésében, cserébe kaptam szállást és ételt, illetve dolgoztam a spában masszőrként órabérben.
A hely felért egy varázslattal, hiszen a kilátás a nagy hegyekre nyílt, és az egész helyből áradt a béke és a harmónia. Több mint két hónapot töltöttem el itt, ami felért egy óriási személyiségfejlesztő tréninggel.
Közvetlenebb kapcsolat
Új-Zélandon egyébként egészen más munkakörülményekkel találkoztam, mint eddig bárhol máshol. Mindenki végtelenül kedves, sokkal barátibb, közvetlenebb a kapcsolat a managerekkel, játékosan igyekeztek motiválni minket, és figyeltek arra, hogy kifejezzék, mennyire értékelik a munkánkat, ami nagyon jól esett.
Ezek a dolgok azért talán annyira nem meglepőek, ha szemléltetem nektek egy kicsit, hogy milyenek az új-zélandiak.
Tongariro
Borzasztóan lazák és barátságosak. A bevásárlóközpont kasszájánál mindig, ismétlem mindig óriási, őszinte mosollyal érdeklődtek arról, hogy telt eddig a napom.
Első néhány alkalommal ezt nem is tudtam hogyan kezeljem, mondván nem is ismerem ezt az embert és a napomról kérdez? Vajon most elvárja, hogy tényleg elmondjam, vagy válaszoljak egy udvarias tőmondatban?
Túrázás közben a szembejövők mindig elláttak néhány motiváló szóval, hogy a hegy teteje már nincs messze és megéri a fáradtságot felmászni. Kicsit olyan, mintha az egész ország egy vidéki kis falu lenne, ahol mindenki köszön, és van egy két jó szava a másikhoz.
Furcsaságok
Bármennyire is ők a világ legkedvesebb emberei, azért számtalan furcsa dolog volt, ami az elsó hónapokban meglepő volt számomra.
Megérteni az új-zélandi akcentust nagy kihívás volt. Viszonylag magabiztos angoltudással utaztam ki, mégis az első hónapban voltak nehézségeim, nem mindig értettem, mit mondanak nekem, annyira elharapják a szavakat, főleg a maorik (új-zélandi őslakosok).
De ha már megtanulsz néhány kiwi szlenget, otthonosabban érzed magad. Mindenre azt mondják, hogy ’Sweet as’. Félreértés ne essék, nem sweet ASS. Sweet as. :) Ez kb. a király, szuper kifejezésekkel azonos.
Illetve az igazán tősgyökeres kiwik minden mondat végén elejtenek egy ’aye’ (éj) hangot. That was awesome, aye! Ez egyenlő lehet a magyar „Ugye?” kifejezéssel.
Wanaka Rocky peak
A kiwik mindenhova mezítláb mennek. Ez sok mókás percet okozott nekem. Vásárolni, étterembe, a parkba sétálni, kirándulni és az utcán is lazán leveszik a cipőt, és ez ott nem számít udvariatlannak, ez teljesen normális. Ha véletlenül cipőt vennének fel, akkor preferálják a flipflop papucsot vagy a gumicsizmát.
Új-Zélandon nem szokás borravalót adni. Egyszerűen nincs kultúrája, még utánad is szaladnak odaadni az asztalon „felejtett” apródat.
Az utakon több bárányt és tehenet látsz, mint embert.
Új-Zéland a harmadik legelhízottabb ország a világon. Ez abszolút észrevehető.
Újra itthon
Az utolsó kirándulásom egy síhétvége volt Új-Zélandon, ami tökéletes megkoronázása volt az országban töltött egy évemnek. Majd június közepén felszálltam a Budapestre tartó repülőgépre, és röpke 36 óra alatt haza is értem.
Mt. Hutt
Boldog voltam, hogy végre láthattam a családomat és barátaimat, de közben egy kicsit megszakadt a szívem, hogy a messzi csodaország már csak emlék marad.
Jó és rossz tapasztalataimról az Irány Külföld YouTube-csatornának meséltem, ez pedig a saját oldalam.”
A nap híre
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek