Meglehetősen érdekes adatokkal állt elő egy friss brit tanulmány, mely azt vizsgálta, miként járulnak hozzá (vagy vesznek el) a brit költségvetésből a szigetországban élő uniós határátkelők. A végeredmény elgondolkodtató.
Mutasd be a városod - hova érdemes menni, mit nem szabad kihagyni, mennyire könnyű munkát találni a környéken... Írd meg és küldd el (lehetőleg fotókkal) a hataratkelo@hotmail.com címre! (Segítő kérdéseket a poszt végén találsz.)
Nem akarom sokat húzni az időt, úgyhogy rögtön az elején a közepébe vágva: az Oxford Economics a brit kormány számára készült és most megjelent tanulmánya szerint az Európai Unióból érkezett munkavállalók évente 2300 fonttal több adót fizetnek be az államkincstárba, mint az átlag.
Éves szinten ezt azt jelenti, hogy az EU-n kívülről érkezettek az átlagnál 800 fonttal kevesebbet adóznak, és még az Egyesült Királyságban születettek is az átlag alatt vannak, igaz, csak 70 fonttal.
Gyakorlatilag a munkával eltöltött aktív évekre vetítve egy Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgár 78 ezer fonttal többet fizet a brit államnak, mint amennyit különböző juttatások formájában kivesz belőle.
Csak a tisztánlátás végett, ugyanez a szám a bennszülött britek esetében nulla, azaz pontosan ugyanannyival járulnak hozzá a költségvetéshez, mint amennyit kivesznek belőle. (Gondolom ez például az oktatás igénybevételének köszönhető.)
Mi lenne, ha nem lennének?
A tanulmány szerint mindebből az következik, hogy az ott dolgozó uniós állampolgárok értéke annyi, mint a jövedelemadó 5 százaléka, vagy ha megfordítom, ennyivel kellene emelni az szja-t, hogy pótolják a határátkelők befizetésének kiesését a Brexit esetén.
„Az államháztartás esetében az európai uniós bevándorlók jelentősen többel járulnak hozzá, mint amennyibe kerülnek, azaz voltaképpen könnyítenek a többiekre nehezedő adónyomáson” - mondta az Independentnek Ian Mulheirn vezető kutató.
„Mi több, ez az erősen pozitív hozzájárulás egész életen át kitart: a legtöbb határátkelő tanulmányai végeztével érkezik, és a legtöbben azelőtt elköltöznek, hogy a nyugdíjba vonulásuk pénzbe kezdene kerülni a költségvetésnek” - tette hozzá a közgazdász.
„Ha az Egyesült Királyság majdani uniós viszonyrendszerének része lesz a csökkenő bevándorlás, akkor az elemzés szerint ez az országban élők számára plusz adóterhet jelenthet majd” - hívta fel a figyelmet Ian Mulheirn.
Első a maga nemében
A brit kormány tagjai nemrégiben kapták meg az uniós bevándorlás hatásait elemző jelentést. A Migration Advisory Committee (MAC) nevű testületet kérték fel arra, hogy tegye mérlegre a határátkelők befizetéseit és az általuk igénybe vett állami támogatásokat, aminek alapján a Brexitet követő migrációs politikáról is dönthetnek.
Annál is inkább, mert Theresa Mayt elég sok kritika érte és éri amiatt, hogy a népszavazás óta eltelt két évben sem terjesztett elő új bevándorlási politikát, noha ez a Brüsszellel folytatott kilépési tárgyalások egyik fontos témája.
Ian Mulheirn szerint a MAC által megrendelt és most nyilvánosságra került jelentés az első a maga nemében, amely összegzi a határátkelőktől érkező bevételeket és a rájuk szánt kiadásokat.
Érdekes lehet még, hogy ugyan az Európai Unión kívülről érkező bevándorlók hozzájárulása is pozitív előjelű, de szemben a 78 ezer fonttal „csak” 28 ezer font egy teljes aktív életpályára számolva.
Másik megközelítésben a brit költségvetésnek a 2016-ban az országban élő bevándorlók 26,9 milliárd fontos plusz bevételt jelentettek, ebből 19,3 milliárdot az uniós határátkelők, míg 7,5 milliárdot az unión kívülről érkezettek fizették be.
Komolyabban kellene vennie a határátkelőknek a Brexitet
Részben ide tartozik egy másik cikk, melyet a Financial Times szakírója jegyez (egyébként maga is Londonban élő külföldi), és melyben azt írja, hogy szerinte a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok a kelleténél lazábban veszik azt a lehetőséget, hogy a szigetország esetleg megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, aminek viszont mindenféle ronda következményei lehetnek.
Wolgang Münchau szerint persze nem csak a legrosszabb, de a legjobb forgatókönyvre sincsenek felkészülve a nagy-britanniai határátkelők. Persze nem attól tart ő sem, hogy egyszer csak kizsuppolják őket a szigetországból, hanem attól, hogy diszkrimináció éri őket.
A Bemutatom a városom-sorozat sorvezetőnek szánt kérdései (tetszés szerint bővíthetők)
Melyik az a hely, ahová először elviszed a városodba látogató ismerősöket?
Mi a három legjobb ingyenes dolog a városban?
Hol érdemes enni, ami visszaadja a város ízeit és hangulatát?
Hol érezhetjük leginkább a város történelmét?
Minek hagyjunk helyet a bőröndben, azaz mit érdemes vásárolni?
Mennyire könnyű munkát találni a környéken?
Milyen szolgáltatások érhetők el a városban?
Milyen kikapcsolódási lehetőségeket nyújt az adott város (és környéke)?
Kinek ajánlanád a várost?
Milyen a jövőképed az adott városban?
(Fotó: pixabay.com/stux)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: