Időről időre megpróbálok megszólaltatni Magyarországon élő (vagy rövidebb-hosszabb ideig az országban tartózkodó) külföldieket, mert nagyon érdekel, milyennek látják ők az országot, mi az, ami tetszik nekik, mi az, ami nem. A mai poszt egy beszélgetés egy finn lánnyal. Iina az idei tavaszt töltötte Magyarországon, vele beszélgettem a tapasztalatairól. (A képeket is ő adta, köszönet érte.)
Ha van Magyarországon élő külföldi ismerősöd, aki szívesen mesélne a tapasztalatairól, írj a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!
Hogyan kerültél finnként éppen Magyarországra?
Finnországban művészeti és kézműves iskolában tanulok dizájnt és népművészetet, ezen belül is a kézműves dizájn a szakirányom. Az iskolában volt egy lehetőség, hogy az Erasmus program segítségével külföldre lehet menni tanulni. Úgy gondoltam, az utolsó évemben minden lehetőséget ki kell használnom, hogy minél több tapasztalatot gyűjtsek.
Sok jó dolgot hallottam egy lánytól, aki egy évvel korábban tanult Magyarországon és én is át akartam élni mindezt.
Mi volt az, ami a leginkább meglepett? Volt igazi kultúrsokk?
Azt hiszem, leginkább az időjárás volt az. Természetesen előzetesen tájékozódtam, de sokkal melegebb volt, mint amilyen Finnországban valaha lesz. Áprilisban teljes nyár volt (25 C, ami finn mércével egy normál nyári idő). Mostanság Finnországban éppen kezd meleg lenni, 17 C körül van a hőmérséklet (a beszélgetés május végén készült – HÁ).
Aztán talán még az is meglepő volt, hogy minden szinkronizálva van a tévében. Én nem nagyon néztem, de beszélgettem a munkatársaimmal, és ez igazán furcsa, mert Finnországban minden felirattal megy.
Emellett nem nagyon ért kultúrsokk, talán mert a magyarok és a finnek annyira hasonlítanak. Persze az is oka lehet, hogy én meglehetősen laza és extrovertált vagyok, aki általában mindenkivel jól kijön.
Lehet, hogy mást ért volna kultúrsokk, de nekem nem volt ilyen tapasztalatom. A munkahelyemen mindenki nagyszerű volt és hasonló az otthon megszokotthoz, ugyanaz a viccelődés és minden más, csak éppen egy másik nyelven.
Mindenkiben él egy kép egy adott országról. Benned milyen kép élt Magyarországról, mielőtt ide jöttél?
Az egyetlen képem az volt, hogy mindenki barátságos, boldog és sok pálinkát iszik.
Mennyiben változott ez meg az itt töltött idő során?
Nos, a pálinkaivás igaznak bizonyult csakúgy, mint a barátságosság. Beszélgettem az ivásról a barátaimmal, és csakúgy, mint Finnországban itt is vannak, akik azért isznak, mert nem tudnak mit kezdeni magukkal, vagy a politika, esetleg a rossz munkahelyi helyzet miatt, azaz az italozás igazán szomorú is lehet.
Nem csak országot váltottál (egy időre), hanem szakmát is, hiszen korábban dolgoztál étteremben és fodrászként is. Most viszont díszlet- és jelmeztervezőnek tanulsz. Miért váltottál?
Előző végzettségeim szerint fodrász és szakács vagyok, utóbbi munkakörben dolgoztam is egy évet Finnországban, de napi 10-15 órát dolgozni heti hat napon át nem tesz túl jót az embernek, így kissé kiégtem.
Így aztán felmondtam és szétnéztem, hol tanulhatnék valami mást. Az egyik szenvedélyem a cosplay (egy olyan játék, amikor filmszereplőknek öltöznek a résztvevők, szóval gyakorlatilag jelmezes szerepjáték – HÁ), emellett imádom készíteni is a jelmezeket és mindenféle mást.
Szóval valami olyat akartam dolgozni, amihez kézügyesség kell, de az a jelmeztervező iskola, amit kinéztem magamnak nagyon messze volt, így olyat kerestem, ami közel áll hozzá.
Dolgoztál a budapesti Bábszínházban is, ez volt az első ilyen tapasztalatod, hogy tetszett a munka?
Szuper volt! A Bábszínházban dolgozó emberek csodásak voltak, mindenki nagyon segítőkész és barátságos, hosszú távra szóló barátságokat kötöttem.
Kicsit bepillantást nyerhettél a magyar művészvilágba is, mi volt a leginkább meglepő benne?
Az a rengeteg erőfeszítés, amit mindenki beletesz a munkájába. Ez nem egy 9-től 5-ig tartó munkahely, éjjel-nappal dolgoznak. A fizetés nem a legjobb, de szívüket-lelküket beleadják minden egyes projektbe. Sokkal inkább szenvedély, mint munka ez.
Milyennek látod pár hónap elteltével a magyarokat? Mi a benyomásod Budapestről?
Úgy gondolom, a magyarok és a finnek rokonlelkek. Budapest gyönyörű város tele élettel, kultúrával és történelemmel. Rengeteg látnivaló van, csak ideje nincs rá az embernek.
Miben látod a legnagyobb különbséget a magyarok és a finnek között?
Talán ez a legnehezebb kérdés, mert én úgy gondolom, ez nem faji, nemzeti vagy kulturális kérdés. Azt hiszem, az emberek a hozzájuk hasonlókhoz húznak, és úgy vélem, egy bizonyos munkához egyfajta személyiségnek kell lenned. Ezért van az, hogy az én szakmámban dolgozók hozzám hasonlóan gondolkodnak, így aztán azt sem mondhatnám, hogy bármiben is különböznének a finnektől.
Mi az, ami a legjobban tetszik Magyarországon?
Imádom az időjárást és a természetet. A magyar flóra és fauna gyönyörű.
És mi az, ami a legkevésbé?
A parlamenti választási kampányban és a választások idején voltam Magyarországon, és érezni lehetett a feszültséget a levegőben. Szerintem én azok közé tartozom, akik szerint nincs jobb hely az otthonnál, és amikor egy új ország vagy város jelentette izgalom lassan csillapodik, akkor olyan dolgokat is észreveszel, amikkel otthon vagy nem foglalkozol vagy már megszoktál. Otthon egyfajta buborékban él az ember, de egy új helyen ez nincs veled, és másként látod a világot.
Finnországban próbálok ételt és egyebet adományozni a hajléktalanoknak és jótékonysági szervezeteknek, de amikor külföldön van az ember, akkor szűkösebb a költségvetés, és nem tud annyit segíteni, amennyit szeretne.
Ha egy finn Magyarországra költözne, mit tanácsolnál neki?
Legyen nyitott és fogadjon be mindent, ami szembejön vele.
Fel tudsz sorolni 5-5 érvet Magyarország mellett és Magyarország ellen?
Mellette az alábbi dolgok szólnak:
- időjárás
- emberek
- túró (a Rudi is)
- flóra és fauna
- bor
Ellene:
- időjárás
- a kulcsok valahogy rosszabbul nyitják a zárakat, mint Finnországban
- ételek (rengeteg a hús, és én vegetáriánus vagyok)
Mik a további terveid, amikor hazatérsz Finnországba?
Befejezem az iskolát, megírom a diplomamunkám, és állást keresek egy finn bábszínházban. Imádtam a Bábszínházban dolgozni, rengeteget lehet belőle tanulni, jó lenne ilyen helyen dolgozni. Utánanéztem és kiderült, Finnországban is akad belőlük néhány, ahol hasonló bábokkal dolgoznak, mint Magyarországon.
A nap idézete
„A pályakezdő fiataloknak manapság nincs annyi megtakarításuk, hogy sokszázezer forintos budapesti lakásbérleti kauciót tudjanak hónapokra előre kifizetni. És már csak ezen is megakad a dolog (és lesz London vagy München a végállomás)." (Frei Tamás)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: