Ha azt mondom, hogy tavaly 33 millió ember élt súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban, akkor az elég durván hangzik. És az is. Pedig ez már egy sokkal jobb szám, mint a korábbi években. Mi a helyzet a magyarokkal? A kérdés már csak azért is érdekes, mert nyilván a magyarok anyagi helyzetének nem kis hatása van a határátkelésre.

Kezdjük mindenekelőtt Európával, aztán majd jöhet Magyarország. Szóval az Eurostat legfrissebb (és még csak előzetes) becslése szerint 2017-ben több, mint három magyarországnyi ember (33 millió) élt súlyos anyagi nélkülözésben az Európai Unióban.

Na most ahhoz képest, hogy Európa (és azon belül különösen az Unió) sokak számára az álmok netovábbja, azért ez elég durva szám, úgy meg különösen, hogy az előző évekhez képest még elég komoly javulás is.

Árnyalja a képet, ha hozzátesszük, hogy a 33 millió ember az össznépesség 6,7 százaléka, meg azt is, hogy ez 0,8 százalékpontos csökkenés 2016-hoz képest. Árnyalja, de azért sokkal szebbé nem teszi. 

33 millió ember. 

Ki él súlyos anyagi nélkülözésben? 

Mielőtt egy kicsit közelebbről megnéznénk a magyar helyzetet, nem érdektelen azért tisztázni, mi számít ma Európában súlyos anyagi nélkülözésnek, annál inkább, mert feltételezem egy pakisztáni, szír, vagy bármelyik kevésbé fejlett országban élőnek kicsit mások lehetnek a fogalmai erről. 

Szóval az Eurostat azt veszi súlyos anyagi nélkülözésben élőnek, aki a következő 9 dologból legalább négy esetében súlyos nehézségekkel szembesül, vagy egyenesen nem engedheti meg magának. 

Számlák kifizetése (ide tartozik a lakhatás, hitel törlesztése is), a váratlanul felmerülő kiadások fedezése, rendszeres (másnaponkénti) hús- vagy halfogyasztás, az otthon fűtése, évente legalább egy egyhetes nyaralás (ha valaki ezt a saját lakásában tölti el, az nem ér). 

Emellett ide tartozik a személygépkocsi (ami mondjuk a nagyvárosokban élők esetében szerintem minimum kérdőjeles, hiszen sok embernek nem azért nincs, mert nem engedhetné meg magának, hanem mert nincs értelme), a mosógép, a színes TV és a (mobil)telefon. Mondjuk manapság szerintem az autó és a tv erős határeset, hiszen simán lehet csak egyéni döntés kérdése, de hagyjuk. 

Éllovasok és lecsúszottak 

Aligha lep meg bárkit is a lista két vége. Az egyiken Bulgária, Görögország és Románia szerepel, míg a másikon Svédország, Luxemburg, Finnország és Hollandia. Ennek nyilván történelmi okai (is) vannak, melyekre most nem térnék ki külön. 

Ami érdekes, hogy két ország van, ahol nem csökkent a súlyos anyagi nélkülözésben élő száma: Hollandia és Dánia. Speciel abból a helyzetből, ahol ezek az országok vannak, nehezebb is feljebb lépni. 

Ugyanez igaz a fordítottjára, azaz az sem különösebben meglepő, hogy a legnagyobb javulás jellemzően a lista végén található országokban volt. Itt Románia áll az élen (-4,4 százalékpont), majd talán némi meglepetésre Olaszország (-2,9) következett, megelőzve Horvátországot (-2,2) és Bulgáriát (-1,9). 

Ezzel együtt sincs túl sok dicsekedni való a sereghajtók között, hiszen Bulgáriában minden harmadik, Görögországban és Romániában minden ötödik ember súlyos nélkülözésben él. 

Ehhez képest Svédországban, Luxemburgban, Finnországban és Hollandiában simán 3 százalék alatt van az ennyire rossz helyzetben lévők aránya, ami azért elég kemény különbség a lista két vége között.

Mi a helyzet Magyarországgal? 

A fentiekben szándékosan nem említettem Magyarországot, mert érdemes rá külön kitérni. A klasszikus vicc szerint elindulhatnánk úgy, hogy megkérdezem, a jó vagy a rossz hírt mondjam előbb. 

Nos, a rossz hír az, hogy Magyarország nagyon a lista végén található, egészen konkrétan hátulról a negyedik helyen, csak a már emlegetett bolgár-görög-román triót megelőzve. 

Erre még mindig lehet azt mondani, hogy hát történelmileg így alakult, de érdemes megnézni például Szlovákia helyezését. A szlovákok bőven a középmezőnyben helyezkednek el, és akkor szándékosan nem említettem a 9. cseheket, vagy az EU-átlagot szinte pontosan hozó lengyeleket. 

Innen nézve a helyzet elég szomorú, hiszen azt jelenti, hogy Magyarország a régió, a V4 országaitól is elmarad, amit már nehezebb a történelemre vagy a földrajzi elhelyezkedésre fogni. 

Magyarországon minden hetedik ember (14,5 százalék) súlyos anyagi nélkülözésben él. A jó hír az, hogy az ország legalább próbál felzárkózni, azt, hogy a tavaly óta felmutatott 1,7 százalékpont mennyire sok vagy kevés, mindenki döntse el maga. 

Pénztárca és határátkelés 

Azt persze nehéz előre megmondani, merre visz majd tovább ez az év, de ha hinni lehet a szakembereknek, akkor kétszámjegyű béremelkedés várható. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője mellett 10 százalékos bérnövekedést vár Horváth András, a Takarékbank elemzője is (például a munkaerőhiány és a bérminimum-emelkedés miatt), és hasonlóképpen vélekedik Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője (bár reálbéren ő 8 százalékos növekedésre számít). 

A béremelkedés egy dolog, a másik a már említett szegénységi helyzet, utóbbi alapján azt gondolná az ember, hogy egyre többen fontolgatják a határátkelést, azonban egy friss statisztika szerint ez nem így van. 

(Más kérdés, hogy pontosan nem lehet megmondani, mennyien mennek el, azt meg pláne nem, hogy mennyien jönnek vissza, de azért időről időre akadnak mindenféle adatok.) 

Szóval egy friss (magyar) adatsor szerint az utóbbi években megtorpant a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés. Ez azt jelenti, hogy tavaly 25 100 magyar állampolgár távozott külföldre, ami 15 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. 

A határátkelők 32 százaléka Németországot, 27 százaléka Ausztriát és 17 százaléka az Egyesült Királyságot választotta új otthonának – írta az MTI. 

Külföldre túlnyomó részt a fiatal korosztályok tagjai vándorolnak: a kivándorlók 43 százaléka 30 év alatti, 72 százaléka pedig még nem érte el a 40 éves kort. Ezek az arányok jelentősen eltérnek a magyarországi lakónépesség kormegoszlásától (32 és 46 százalék). A kivándorlók 54 százaléka férfi, túlnyomó részük nőtlen, hajadon (64 százalék). 

Tavaly 18 500 korábban kivándorolt magyar állampolgár vándorolt vissza. A külföldről visszavándorló magyar állampolgárok száma 2014-től folyamatosan növekszik, 2017-ben közel 9 százalékkal többen jöttek vissza, mint 2016-ban. 

A visszavándorló magyarok 30 százaléka Németországból, közel 29 százaléka Ausztriából és további 20 százaléka az Egyesült Királyságból tért vissza Magyarországra. 

Jöhetnek a megfejtések!

(Nyitókép: gyea.hu)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.