Most nem a személyes következményeiről lesz szó, hanem arról, mit jelent Magyarország számára a kivándorlás. Vajon annak mértéke tényleg békeidőben példátlan mértékű és mennyiben van hatással a magyar gazdaságra?

A minap rendeztek egy elég nagy konferenciát a témában, amin elég sokan felszólaltak. Speciel politikusok is, de engem ez a része kevéssé érdekel. Az viszont, amit a téma magyarországi szakértői mondtak, kifejezetten érdekes. 

Az alapmegállapítás az volt, hogy a magyarországi elvándorlás mértéke a régiót nézve nem kiugró, ugyanakkor vannak olyan tényezők, melyek akár aggasztók is lehetnek, ezért fontos beszélni a témáról. 

Már csak azért is, mert a határátkeléssel párhuzamosan csökken a születések száma, aminek azonnali következményeit nem csak a számokban lehet érezni, de bárki megtapasztalhatja, aki ma Magyarországon minőségi szakembert keres. 

Békeidőben példátlan elvándorlás 

A Millenium Intézet rendezte konferencián az is elhangzott, hogy egyfelől ugyan a kivándorlás természetes folyamat, Magyarország békeidőben még nem tapasztalt olyan mértékű elvándorlást, mint az elmúlt években, ezért valahol természetes, hogy ez hatással van a társadalomra is. 

A 2004-es uniós csatlakozás még nem hozott olyan kiugró számokat, elsősorban azért, mert a három legfontosabb elszívó piac (Nagy-Britannia, Németország és Ausztria) közül az utóbbi kettő ekkor még nem engedte be olyan könnyen az újonnan csatlakozott országok munkavállalóit. 

A folyamat éppen ezért csak 2010-2014 között ugrott meg, amikor ezek a piacok is megnyíltak (és ilyen értelemben ez a jelenlegi kormánypártok pechje is, hiszen így tudat alatt is összekapcsolódhat velük az elvándorlás felgyorsulása). 

Mindenesetre a Kopint-Tárki Zrt. főmunkatársa, Hárs Ágnes szerint a magyar elvándorlás mintázata és mértéke 2010 körül vált a környező országokéhoz hasonlóvá, mostanában pedig nagyjából ott tartunk, mint a lengyelek. 

Szintén Hárs Ágnes mondta azt (a napi.hu beszámolója szerint), hogy a kivándorlás megugrása a fent említetteken kívül a gazdasági válságnak és bizonyos politikai döntéseknek köszönhető. Utóbbi esetében olyasmire kell gondolni, mint a korengedményes nyugdíj megszüntetése, vagy a munkanélküli segély szűkítése. 

Lenyomja a politikai aktivitást 

A határátkelésnek ráadásul egyfelől van társadalmi következménye, hiszen jellemzően a fiatalok és a képzettebbek mennek el, de legalább ilyen érdekes, hogy a hazai munkaerőpiac sem (vagy csak nagyon lassan) képes alkalmazkodni a kialakult helyzethez. 

Hárs Ágnes szerint mára kialakult a kivándorlás kultúrája is (miután nagyon sok embernek van ismerősen, rokona, barátja külföldön, nem feltétlenül a semmibe kell elindulni, másrészt megvannak a bejáratott utak), ráadásul a külföldi munkavállalás most már teljesen egyértelműen a magyar munkaerőpiachoz való alkalmazkodás alternatívája. (Ha nem tetszik, elmennek…) 

Érdekes mondat volt az, mely szerint az elvándorlás lehetősége lenyomja a politikai aktivitást, ami nyilván a mindenkori hatalomnak kedvez, hiszen aki elégedetlen, az előtt nyitva áll a távozás lehetősége. 

Van persze egy visszafelé irányuló határátkelés is, de ha azt sem tudjuk pontosan, mennyien mennek el, akkor pláne nem tudjuk, mennyien térnek vissza. (Erről már többször volt szó itt, a blogon.) 

A különböző kutatások azt mutatják, hogy a határátkelők nagyjából fele haza is tér, az már megint egy másik kérdés, hogy a hazatértek mekkora része veszi egy idő után ismét a kalapját. 

25 millió ember útra kelt 

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára, Melegh Attila kicsit szélesebb perspektívából indult, és arról beszélt, hogy világszerte „nyitási ciklus” van az elvándorlás terén, hiszen míg a világ népessége 1990 óta 38, addig a kivándorlóké 59 százalékkal nőtt. 

Ráadásul Európában, és így Magyarországon is (legalábbis ha jól értem), akkor egyszerre csökken a népesség, miközben jelentősen emelkedik az elvándorlás. Ezzel együtt is a magyar helyzet nem a legrosszabb még a régióban sem, a románok és a bolgárok sokkal nehezebb helyzetben vannak. Mondjuk azzal, hogy mi inkább az európai trendekhez közelítünk, még nem vagyunk beljebb, kőműves, asztalos és vízvezetékszerelő attól még nem lesz (teszem hozzá én). 

Csak egy érdekes (vagy sokkoló, kinek hogy tetszik) adat: a közép-kelet-európai régióból (vagy ha úgy jobb: a volt szocialista országokból) 25 millió ember ment külföldre, ami azért elég elképesztő szám. Eközben a „bevándorlási állomány” csupán 10 millió, szóval elég nagy a szakadék. 

Merre tovább? 

Arra egyik szakember sem számít, hogy a helyzet rövid távon változna (pláne nem fog javulni), hiszen a mozgás szabadsága megmarad, és sajnos arra sem lehet számítani, hogy a jövedelmi különbségek csökkennének. Magyarán amíg lehet menni és nagyságrendileg több pénzt keresni külföldön, addig az emberek menni is fognak. 

Szóval nagy valószínűséggel a jövőben is azt látjuk majd, amit most: az első nagy hullám (ez az én észrevételem, nem a szakemberek mondták) levonulásával a határátkelés beállt egy szintre, és hacsak nem történik valami váratlan, ez jó ideig nem is változik majd. 

Hogy akkor miért tűnik olyan élesnek a vita? Nos, egyrészt ennek nyilván politikai okai vannak, másrészt az a fentebb már említett tendencia, hogy a kivándorlással párhuzamosan a születések száma is csökken, ami felerősíti a hatást.

HÍRMONDÓ 

Így csalnak kelet-európaiak a német segéllyel 

Ausztria és Németország is régóta egyre komolyabban fontolgatja a fellépést a meglehetősen nagyvonalú szociális rendszert kihasználó, jellemzően kelet-európai magánszemélyek és bandákkal szemben. Most plusz muníciót kaptak egy hatalmas csalássorozat leleplezésével. 

Nem lesz érdemes Ausztráliába menni? 

Ausztrália ugyan messze van Európától, mégis sok magyar álmodozik arról, hogy a Föld másik felén folytatja az életét. Nos, nekik elég rossz hír, hogy a legfrissebb előrejelzések szerint kétszer is érdemes megfontolni, belevágjon-e az ember a kalandba.

Hova tűnnek a budapestiek? 

Miközben Európa nagyvárosaiban általános trend a lakosság növekedése, akad néhány kivétel. Az egyik ilyen Budapest, mi több, a lakosság arányához viszonyított népességcsökkenés éppen a magyar fővárosban az egyik legnagyobb.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.