Luxemburg Európa és a világ egyik leggazdagabb helye, nyilván nem lehet olyan nehéz 10 olyan dolgot összeszedni, amiért jó ott élni – gondolná az ember. Szerencsére azért Vera posztja (ami természetesen a Tíz dolog-sorozatra íródott)  nem erre koncentrál, hanem olyasmikre, melyek kellemesebbé teszik az életet, és nem feltétlenül a pénztől függenek.

„Tíz ok, amiért szeretek itt élni” – miért szereted azt a várost / országot, ahol élsz? Vagy mi idegesít benne? Írd meg te is a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

„Nehéz úgy összeállítani egy ilyen listát, hogy ne Magyarországgal szemben fogalmazzam meg a szempontokat, hogy itt azért jó, mert itt [bezzeg] valami pont ellenkezőleg van, mint otthon volt, ezt az összehasonlítást nem érzem fairnek, pláne nem Luxemburg esetében, úgyhogy az alábbi listát úgy állítottam össze, hogy végiggondoltam, mit szeretek itt, és minden olyan pontot kihagytam végül, amik a fenti szembeállítást erősítik. 

A listát ma (január 25.) reggel írtam, a pontok random jutottak eszembe öltözködés, elindulás, és a zuhogó esőben a buszra várakozás közben. Csak mondom. :) 

Meleg a miniszterelnök 

Nekem nagyon jó érzés, hogy ez egy olyan ország, ahol a melegség nem hogy nem tabu, de az ország első embere is meleg, ráadásul ittlétem óta nem találkoztam ezzel kapcsolatban semmilyen negatív megjegyzéssel, épp ellenkezőleg. Egyébként a helyettese, a szociális ügyekért felelős miniszter is meleg. 

A melegházasság 2014. június 18. óta legális, és Xavier Bettel 2015 májusában élt a lehetőséggel. 

Van egyébként erről egy anekdota, nem tudom, mennyire igaz, hogy itt a nagyhercegnek kell ratifikálnia a törvényeket, vagy visszaküldenie a parlamentnek megfontolásra, és hát ő igencsak katolikus, úgyhogy előre szólt, hogy a melegházasságot engedélyező törvényt nem fogja jóváhagyni - erre a parlament eltörölte a vétójogát. :D Szóval ilyen egy liberál fertő ez.  

Gauthier Destenay (b.) és Xavier Bettel (j.) 2015. május 15-én

Civil kezdeményezések felkarolása 

Finnország tavaly ünnepelte 100 éves fennállását. Egy rendkívül ambiciózus volt kolléganőm, aki történetesen finn, a fejébe vette, hogy ő megszervez Luxembourgban az évforduló alkalmából egy megemlékezést. 

A kezdeményezése annyira jól sikerült, hogy több százan jelentek meg a belvárosban aznap este, az ünneplés végére pedig még maga Xavier Bettel is befutott és mondott egy „meglepetés”-beszédet, illetve szelfizett ezzel a bizonyos volt kolléganőmmel.

A természet

Erről nem nagyon kell bővebben írnom szerintem: gyönyörű zöld, dimbes-dombos (egyesek szerint „hegyes”) vidék, rengeteg zöld terület, madárcsicsergés a városban január végétől novemberig… :) Nyilván megvan az ára, a rengeteg eső, de ettől csak még jobban értékeli az ember, ha kisüt a nap! 

Hosszú nappalok nyáron 

Ha már szóba került a napsütés: most a téli sötétségben nehéz elhinni, de itt május közepétől nagyjából szeptember végéig reggel 6-tól este fél 10-ig fönt van a nap, és az valami csoda, az ember a munkanap végén úgy érzi, még előtte egy egész nap tengernyi lehetőséggel. 

Luxembourg (város) 

Én nem tudok betelni vele két és fél év után se, és erre most jöttem rá, amikor itt volt egy barátnőm a múlt hétvégén, és ugyanazzal a szemmel néztem az „alsóvárost”, mint amikor megérkeztem. Remélem, ez még jó sokáig nem fog elmúlni. :)

Pénz

Gondolkoztam, hogy elegánsan megkerüljem-e ezt a témát, de nem. Jólesik úgy élni, hogy a Bookline-ról gondolkodás nélkül megvehetem az összes olyan e-könyvet, ami megtetszik, mert nem tétel. 

És nem véletlenül a könyvet hoztam példának: a mi keresetünk azért nem elég bármire, de nekem a könyv annyira hozzátartozik a komfortérzetemhez, a jól-létemhez, hogy ezen tökéletesen le tudom mérni, mennyire van elég pénzem. 

Nem tudnánk megvenni például egy bármilyen autót, lakást, bútort, nem tudunk bármikor bárhova elutazni, de ezek is jelentősen elérhetőbbek (mint… és akkor bele is futottam egy akaratlan összehasonlításba). 

Az ország elhelyezkedése 

Budapestről viszonylag nehezen (vagy könnyebben, de akkor drágábban) lehet minket megközelíteni, cserébe viszont innen nagyon sok minden könnyen elérhető busszal vagy vonattal: Strasbourg, Metz, Brüsszel, vagy Párizs… Netalán a festői Saarbrücken! ;) 

Ide tartoznak még a hivatalos/beszélt nyelvek is: a hivatalos nyelvek a francia, a német és a luxemburgi, de eddigi tapasztalatom szerint mindenki beszél angolul is, úgyhogy még annak se okoz (nyelvi) problémát az ügyintézés, aki a hivatalos nyelvek egyikét se ismeri. 

Türelem 

Én ezt most leginkább a vezetéssel kapcsolatban tapasztalom: éppen tanulok vezetni, és nem egyszer fulladok le a forgalom közepén, ebből sokszor csúcsidőben, amikor mindenki menne dolgozni/ebédelni/haza, de nem is kell feltétlenül lefulladnom, elég, ha 35-tel megyek az 50-es sebességhatárnál, „előzni tilos”, és már ott is mögöttem a sor… 

A hat alkalomból, amit eddig vezettem, egyszer dudáltak rám. Nyilván minden sofőr más vérmérsékletű, de amikor a kollégáimmal ez szóba kerül, vagy más épp tanuló vezetővel, mindenki hasonló tapasztalatokról számol be. Nekem ez leendő sofőrként és gyalogosként is megnyugtató. 

De van egy másik példa is, bár ez is a közlekedésből: a buszon az emberek itt akkor állnak föl leszállni, amikor már megállt a busz. Amikor pedig egy idősebb ember száll föl, vagy kismama, vagy valaki babakocsival, vagy sok csomaggal, akkor a sofőr az esetek 80%-ában a visszapillantóban nézi, hogy az illető leült-e, és csak akkor indul el, amikor már igen. 

Általában jellemző az a hozzáállás, hogy ráérünk, semmi nem történik, ha nem érünk oda valahova pontosan 9:30-ra, jó lesz az 9:35-kor is. 

Rugalmasság 

… és a fenti nagyon igaz a munkahelyemre. Nem tudom, ez mennyire „ér”, mivel nem kimondottan luxemburgi sajátosság, de hát itt van a munkahelyem. Szóval ott is ezt tapasztalom, hogy az alapvető attitűd az, hogy megoldjuk, akármiről van szó, és igyekszünk egymásnak segíteni, amennyire csak lehet. 

Mindenki fiatalabbnak néz ki a koránál 

Ez valószínűleg szintén nem csak az itteniekre jellemző, de nekem ide kötődik: az itteni öregek olyan jó karban vannak, hogy csak na! A kórusomban, ahol az átlagéletkor túlzás nélkül 70 év, öreg nénik posztolják a Facebookra (!), hogy éppen merre túráznak az Alpokban (!). 

És nem csak az öregeken, de a 40-es, 50-es korosztályon is igazán szembetűnő a különbség (már megint az a fránya összehasonlítás), hihetetlenül fiatalosak, jól tartják magukat, eleve nem is merül föl ennek ellenkezője, azt már meg se említem, hogy a gyesről visszajövő (30-35-ös) kolléganőim pont úgy néznek ki, mint mielőtt terhesek lettek. Egész más élmény azért így emberek közé menni.”

HÍRMONDÓ 

Összeeresztették a brit és a kelet-európai munkásokat 

Igazán érdekes kísérletet végzett a BBC, a brit közszolgálati tévé ugyanis brit és kelet-európai munkásokat versenyeztetett meg, melyikük tud egy nap alatt több zöldséget leszedni. Az eredmény brutális lett. 

Most már az is baj, ha elvándorolnak a bevándorló kivándorlók 

Dániában már nem a bevándorlás, hanem a Kelet-Közép-Európából érkező vendégmunkások visszaáramlása okoz gondot. 

Baj lesz a fapados repülőjegyekkel is 

A Ryanair jövő szeptembertől úgynevezett „Brexit-záradékot” csatol a jegyek mellé. Erre azért van szükség, mert egyelőre teljesen bizonytalan, milyen feltételekkel lép majd ki az Egyesült Királyság az Európai Unióból.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.