Miközben rengeteg fiatal magyar (gyanítom, elsősorban lány…) teszi meg a külföldi élet első lépéseit au pairként, a különböző fogalmak körül elég nagy a zavar. Például biztos, hogy mindenki tudja mi a különbség az au pair, a nanny és a bébiszitter között? Nem csak nagy általánosságban, hanem konkrét jogi szempontból is? Na, erről szól az egyik eheti ajánlott poszt, majd kiderül, hogy Amszterdam nem ország, viszont magyar falu, végül elmegyünk választási megfigyelőnek Macedóniába, mert csak.

(Fotó: pixabay.com/PublicDomainPictures) 

Kezdjük akkor a címben felvetett fogalmaz tisztázásával, amire az Életem morzsái blog szerzője vállalkozott és ő aztán tudja, hiszen a három közül az egyikként dolgozik immár jó ideje. De melyik ő?

„Olyan régen írtam a nanny munkakörről, mert nekem a napjaim része ez az egész, s pont ezért nekem nem „extra”. Mikor ismerősök kérdeznek erről, akkor meg rájövök, hogy nagyon nincs meg emberek fejében ez az egész. Ki pontosan, mit csinál és mennyit kap a nanny? Ugye. 

Sokan azt gondolják, hogy engem éhbérért kihasználnak Londonban, hogy nevetséges fizetést kapok, s pont ezért mikor mondom, hogy nanny vagyok, lesajnáló pillantások olvashatók le az emberek arcáról. 

Az au pair 

Az au pair egy tapasztalatlan fiatal lány, aki feltehetően sosem élt még külföldön és nem is foglalkozott gyerekkel aktívan korábban. A család befogadja, elvileg családtagként kéne kezelniük őt, amit azt jelenti, hogy családi programokra meg van hívva az au pair és ezzel kapcsolatosan minden költséget a család állja (pl. állatkert látogatás, Angliában belüli kirándulások). Plusz ugye jár a szállás és mondjuk úgy 3x-i étkezés naponta jó esetben. (...) 

(Ez az ideális kép, az már más tészta, hogy egyes angolok az olcsó, jól dolgozó munkavállalót látják az au pairben és tényleg, ahogy nem szégyellik úgy használják ki a személyt.) 

A keresete zsebpénz: 120 fonttól/hét 

A nanny 

A nanny az a személy, aki minimum 3 éves gyerekgondozói múlttal rendelkezik az Egyesült Királyság területéről. Kötelezően van minimum egy oklevele, egy hétvégén elvégzett gyerekgondozói képzésről + speciálisan a gyerekekre szabott elsősegély tanfolyamot teljesítette és egy tiszta – szigorított erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezik az angol szervektől. 

Az elmúlt években végzett munkájáról referenciákkal rendelkezik és van egy nanny önéletrajza. A fentiek nélkül az ügynökségek szóba sem állnak az emberrel, ergo nincs esély rendes nanny munkát kapni. (...) 

Fizetés: a kiajánlott bér mindig egy nettó órabér. Az órabért felszorozzák a heti munkaórákkal és hónapokra kiszámítják, amit felbruttósítanak végül a fizetési papírra. 

Ja igen, a nanny hivatalos alkalmazásban áll a családnál, fizetési papírt (havonta) és adóév elszámolást kap. Teljesen legálisan, a törvényeknek megfelelően történik minden. 

És ezek után még volt, hogy többször megkérdezték, mikor lesz rendes fizetett munkám? Kérdem én, a fizetési papír és havi adózás az nem tartozik a rendes fizetett munkák alá? 

Ez mindig, mindenkinek el kell magyaráznom…mert én egy Magyarországon nem létező munkakörben dolgozom, s pont ezért otthon elképzelésük sincs az embereknek, hogy mi fán terem ez a nanny dolog. (...) 

A bébiszitter 

Babysitter meg bárki lehet, attól függ, kinek, milyen referencia és munkaévek kellenek, hogy estére valakire rábízza a gyerekét. A babysitter az a személy, aki este megy családhoz és lefekteti a gyerekeket, majd TV-zik, könyvet olvas stb. 

Egy babysitter lehet akár valakinek a 16 éves szomszédja, ha megbízik benne, vagy az ismerős körben lévő 50 éves néni. Tökmindegy. 

A babysitter munka zsebbe megy. Odamegy az ember mondjuk 4 órát ügyelni, és kifizetik neki a végén.” 

Na, ezt remélhetőleg sikerült tisztázni, a teljes posztot itt olvashatjátok el. 

Amszterdam nem egy ország (hanem magyar falu) 

Most ezen nyilván röhögtök, pedig annyira nem is vicces, hiszen létezik egy olyan mondás, mely szerint „Amsterdam is not a country”. Mondjuk az más kérdés, hogy lehet, hogy nem bánná, ha az lenne… erről, s arról, hogy miként került ide egy magyar falu, a Hollandokk írt.

„Ahogy mi is megszokhattuk, hogy néhány világsztár a tetszőleges magyarországi koncertjén „ájlávjúbjúdapesztezik”, Hollandiában ugyanez a helyzet, sőt nem is kell világsztárnak lenni hozzá: angolszász területen tényleg mintha az terjedt volna el, hogy Amszterdam maga az ország. 

A városmarketingesek ugyanakkor előszeretettel építenek erre a kis tévedésre. Amszterdamot mindenkinek látnia kell, akkor is, ha csak a Keukenhofig vagy Zandvoortig jut el, legfeljebb kicsit amszterdamosítják a nevét: Zandvoortot például már Amsterdam Beachként is emlegetik. (...) 

A vagány városban még ma is szinte minden nap az emberi szabadság ünnepe, az idei Pride megnyitójához például Eberhard van der Laan, a város polgármestere ennyit üzent Twitteren: „Ebben a városban mindenki önmaga lehet, és azt szerethet, akit akar.” 

Ugye nem is lehetne ennél szebben megfogalmazni, mi az, ami a kulturálisan rendkívül sokszínű Amszterdamban az egyik legfontosabb irányadó? 

Amszterdam akkor is világváros, ha viszonylag kicsi: lakossága 850.000 fő körüli, melynek nagyjából a fele külföldi származású, és akik több mint 170 országból érkeztek. 

Saját agglomerációját nem is lehet talán pontosan meghatározni, hiszen az egész Randstad szinte egyetlen nagyváros már. Sőt, Hollandia jobban hasonlít egy gyéren lakott metropoliszra, mint egy sűrűn lakott országra. 

A belváros közel 100 kilométernyi, összesen 160 csatornájának partjain hűtőmágnes-alakú mézeskalácsházak sorakoznak, homlokzatuk ferde, lépcsőik olykor girbegurbák: a város az Amstel torkolatánál, az IJ partján fekszik, és vízből mindenütt, még a föld alatt is több van: az itt-ott megsüllyedt XVII. századi épületek ugyanis cölöpökön állnak. 

A belváros pontosan olyasmiket találunk, amit tipikusan hollandnak tartanak: könnyűdrogokat áruló coffeeshopokat, ahol gyakran kígyóznak a sorok azelőtt, mielőtt a hétvégi partyk elkezdődnének; a vöröslámpásnegyedet, fapapucsot, virágpiacot, és sok-sok biciklist. 

A neves múzeumok közül az Anne Frank Museum is az egyik csatornánál, a Prinsengracht 263-267 alatt található, és különleges betekintést nyújt a „hátsó traktus” szomorú világába. Ez a ház már nem a legszorosabb belvárosi részhez, hanem a Jordaan-hoz tartozik, itt kissé gyérül már a turista-tömeg. 

Amszterdamban a belvároson túl is van élet, a Zeeburg is népszerű és kellemes, az Amsterdam Centraaltól északra pedig kis kompokkal a nyugisabb északi városrészekig is elhajózhatunk. (...) 

Az éppen Amszterdamba költözők már biztos tudják, hogy a lakhatás nem olcsó. Egy menő amszterdami állásért viszont érdemes lehet ingázni is. 

A vonatozók gyakran két biciklit is tartanak e célból: egyet otthon, a másikat a munkahelyükhöz legközelebbi állomáson, ami legtöbbször egy rozsdás járgány, és már 15-25 euróért „Stationfiets” néven lehet megtalálni a Marktplaats-on. 

A lepattant állapot nagyon fontos, ugyanis a lopás elleni védekezés szempontjából még az óriáslakatoknál is hatékonyabbnak tartják! (...) 

Amszterdam egyébként magyar falu is: többnyire ide jönnek koncertezni a saját sztárjaink (pl. Melkwegbe). Az Amszterdami Magyar Szalon havonta szervez kulturális eseményeket. A Herengracht-on található Goethe Intézetben. A PÓDIUM hasonlóan szívmelengető programokat szervez.” 

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni!

A demokrácia őrzői 

Vajon milyen lehet nemzetközi megfigyelőnek lenni egy választás idején? Nos, pillanatokon belül kiderül, hiszen a David Around the World blog szerzője, David a' la Nomad éppen ezt csinálta a macedóniai választások második fordulójában.

„Az országban töltött egy hetet Szkopjében, a fővárosban kezdtem. A Budapestről közlekedő közvetlen repülőjárat viszonylag előnyös menetrendjének köszönhetően az érkezés napján egész délután barangolhattam a központban. (...) 

Én Prilep városába kerültem, ami nekem megfelelő városi környezet, viszont emiatt ide érkezett be nagyon sok választási körzet szavazó urnája. Ennek köszönhetően reggel 6-ig kellett figyelnünk az összesítést, miután a szavazóhelyiségek bezártak előző este 7-kor. 

Egy-egy megfigyelő csapatban 2 különböző nemzetiségű ember volt, akiket egy helyi sofőr és egy tolmács segített. A szavazókörzetek bejárása során az embernek lehetősége nyílt betekinteni az ország olyan területeire is, amelyek általában nem esnek turistaként az útjába.” 

A teljes posztra már csak azért is érdemes kattintani, mert rengeteg képet nézegethettek benne.

HÍRMONDÓ 

Honnan küldik a legtöbb pénzt haza a magyar határátkelők? 

A külföldön élő magyarok közül nagyon sokan élnek a pénzküldés lehetőségével, sőt jelentősen nőtt a Magyarországról külföldre küldött összegek értéke, valamint a tranzakciók száma is. De honnan küldik a legtöbb pénzt? 

Még mindig van mitől félni Európa útjain 

Statisztikai adatokat közölt az Eurostat: azt vizsgálták, hogy tavaly mennyi és milyen típusú közúti baleset történt az EU határain belül. A helyzet javul, de a számok még mindig durvák. 

Te ennél tücsökkenyeret? 

A kérdés elsőre elég furcsán hangzik, de a finnek már megint kitaláltak valamit, ez pedig nem más, mint a „bogaras" kenyér, amibe rovarat sütnek, így a hagyományosnál magasabb lesz a fehérjetartalma.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.