Jövő tavasszal ismét parlamenti választás lesz Magyarországon, ami előtt borítékolhatóan megint felmerül majd a „miért nem szavazhatnak levélben a határátkelő magyarok?” kérdése, ami már eddig is komoly indulatokat kavart. Az egy dolog, hogy a kérdésfeltevés eleve rossz (erről majd később), ám legalább ilyen érdekes, hogy a Nemzeti Választási Iroda elnöke elismerte, a kérdés terítéken volt a közelmúltban is, de „alapvetően politikai döntés született”, amikor végül az a döntés született, hogy nem változik semmi.
Mivel rengeteg félreértés kering a kérdésben, ezért érdemes megnézni (ígérem, gyorsan és fájdalommentesen), hogy egészen pontosan mit is mond a vonatkozó törvény. (Minden vonatkozó szabály a valasztas.hu oldalról származik, ami a Nemzeti Választási Iroda hivatalos oldala.)
- § Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós.
- § (1) A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár
- a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
- b) egy pártlistára szavazhat.
(2) A magyarországi lakóhellyel rendelkező, névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár
- a) egy egyéni választókerületi jelöltre és
- b) nemzetiségének listájára, ennek hiányában egy pártlistára szavazhat.
(3) A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgár egy pártlistára szavazhat.”
Magyarul: ha valaki úgy költözött külföldre, hogy nem jelentkezett ki Magyarországról, az szavazhat egyéni választókerületi jelöltre ÉS pártlistára is, míg akinek nincsen magyarországi lakhelye (mert kijelentkezett, vagy nem is volt neki, lévén határon túli magyar) az csak pártlistára szavazhat.
Ez az én értelmezésemben azt jelenti (bár nem vagyok választási szakértő, sem alkotmányjogász), hogy a magyarországi lakhellyel rendelkezőknek kettő, míg az azzal nem rendelkezőknek csak egy szavazatuk van (hiszen utóbbiak egyéni jelöltre nem voksolhatnak).
Cserébe viszont akinek van magyarországi lakcíme, az „kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhat, levélben nem”. (Amiről kevesebb szó esik, hogy például „az európai parlamenti és a nemzetiségi választásokon csak a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt”, tehát a Magyarországról kijelentkezett határátkelők nem, persze ők voksolhatnak a jelenlegi lakhelyükön.)
Mindemellé akinek van magyarországi lakcíme, az automatikusan felkerül a központi névjegyzékbe, nem kell regisztrálnia, annyit kell tennie, hogy „legkésőbb a szavazást megelőző nyolcadik napon kell kérnie felvételét a külképviseleti névjegyzékbe a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől”, amit levélben, a valasztas.hu oldalon, vagy ha van ügyfélkapus regisztrációja, akkor ott is megtehet.
Végül a törvény kimondja (és ez a leginkább vitatott pont), hogy „a külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem”.
Igazságtalan-e?
Ez egy nagyon nehéz kérdés, mindenki nyilván élethelyzete és vérmérséklete szerint foglal állást. Szerintem a dolgot több szempontból is meg lehet közelíteni.
Egyfelől lehet azt mondani, hogy különbséget tesz mondjuk egy erdélyi és egy londoni magyar között, hiszen míg az egyik szavazhat levélben, a másiknak be kell menni a konzulátusra. (Nyilván London még hagyján ilyen szempontból az igazi szívás mondjuk az Egyesült Államok, vagy Ausztrália, ahol rengeteget kell utazni ezért.)
Aki ezzel érvel, az azt mondja, hogy ha egyszer lehetséges és létező forma a levélben szavazás, akkor miért szívatja őt a rendszer azzal, hogy utaznia kell. Ami jogos persze, csak azt se feledjük el, hogy neki KÉT szavazata van, szemben a levélben voksolók EGY szavazatával. Aminek persze nincs köze az ügy technikai részéhez, de fontos pont szerintem.
Ha viszont lehetne levélben is szavazni (és miért ne, ha egyszer lehetőség van rá), akkor ezt szerintem ki kellene terjeszteni mindenkire, hiszen ha csak a külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkezőkre terjesztik ki, akkor joggal mondhatják a Magyarországon élők, hogy ők miért nem szavazhatnak levélben, ha egyszer a törvény előtt az ő státuszuk ugyanaz, mint annak, aki ugyan Londonban él, de megtartotta a magyarországi lakcímét.
Magyarul: a helyzet jóval bonyolultabb annál, mint amilyennek elsőre látszik, szerintem az igazi megoldás az lenne, ha BÁRKI szavazhatna levélben (mint ahogyan például ez Németországban lehetséges).
Változik-e valami 2018-ra?
A dolgok állása szerint az égvilágon semmi. Legalábbis ha abból indulunk ki, amit a Nemzeti Választási Iroda elnöke az InfoRádióban mondott. Pálffy Ilona szerint annak ellenére nem változtak jelentősen a választási szabályok, hogy a testületnek voltak erre vonatkozó javaslatai.
„Sajnos semmilyen változás nem történt. A választások után abban bizakodtunk, hogy sok-sok eljárási kérdésben tudunk javaslatot tenni. Volt is egy komoly javaslatcsomagunk, aztán abból lett egy kisebb, és végül abból sem lett semmi” - mondta.
„Az idén tavasszal volt egy egyeztetés a frakcióval rendelkező parlamenti pártok képviselőivel, és ott egyöntetűen azt mondták, hogy nem tudják támogatni a javaslatainkat, mert ők csomagban gondolkodnak, és összekötötték volna a kampány, a médiakezelés vagy a külföldön dolgozók levélszavazásának kérdésével is" – tette hozzá a Nemzeti Választási Iroda elnöke.
Pálffy Ilona mondott egy elsőre meglepőnek hangzó dolgot is, jelesül elismerte, hogy alapvetően politikai döntés született arról, hogy hogyan szavazhatnak a külföldön élő magyarok, ezért a lakcím kérdése dönti el, hogy hogyan szavazhatnak a külföldön élő magyar állampolgárok.
„A megkülönböztetés alapvetően politikai kérdés, de van benne logika is, mert mi a különbség a külföldön dolgozó, de magyarországi állandó lakcímmel rendelkező és a Magyarországon állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok között. Kint dolgozik, nem sokat tud Magyarországról, miért van több joga egyéni választókörzetben is szavazni, mint a másiknak, aki csak az országos pártlistára szavazhat. A megkülönböztetést lehet így is nézni” - mondta Pálffy Ilona.
A Nemzeti Választási Iroda a más országokban honos rendszerekről is beszélt, elmondta, hogy vannak olyan országok, ahol a külföldön élők közül csak azok szavazhatnak, akik adót is fizetnek a hazájukban.
Pálffy Ilona még hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság is megerősítette, hogy külföldön élő és a határon túli magyarokra nem ugyanazok a választási szabályok vonatkoznak.
Az adózás kérdése érdekes megoldás, majd ti jól kifejtitek, mit gondoltok róla. Az az egy azonban biztos, hogy szerintem a jelenlegi helyzet elég szerencsétlen, mert rengeteg félreértésre, politikai manipulációra ad lehetőséget minden oldal részéről, talán ezért is született „politikai döntés” a fenntartásáról. A magam részéről azt gondolom, mindenkinek lehetővé kellene tenni a levélben szavazást.
HÍRMONDÓ
Idősebbek is elkezdhetik
A határátkelő unokák miatt tanulnak nyelvet a nagyszülők, legalábbis a szenior nyelvoktatással foglalkozó intézmények szerint ez az elsődleges motiváció az idősebbek körében.
Az ország felbomlása sem nagy ár?
Az Egyesült Királyság felbomlását sem tartaná túlzott árnak a Brexitért, vagyis a brit EU-tagság megszűnéséért azoknak az angol választópolgároknak a nagy többsége, akik a kilépésre voksoltak az uniós tagságról rendezett tavalyi népszavazáson.
A világ 20 legegészségtelenebb országa
Vajon mely országokban élnek a leginkább egészségtelen életmódot az emberek? A kérdés már csak azért is érdekes, mert ugyan az ember nem ez alapján választ magának célországot, ha külföldre költözne, de nem árt tudni, hol milyen csábításoknak lehetünk kitéve.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek