Judit egy liverpooli állami középiskolában dolgozik, így aztán belülről látja a magyartól (tagolásban és elvárásokban is) meglehetősen eltérő rendszert. Kérésemre megírta tapasztalatait, és pár tanáccsal is tud szolgálni azoknak, akik esetleg iskolás korú gyerekkel fontolgatják a költözést.

„Bizonyára sok szülő morfondírozik azon, hogy költözzön-e, mikor költözzön külföldre vagy haza, ha azt szeretné, hogy gyermeke(i) a lehető legzökkenőmentesebben tudjanak beilleszkedni a másik ország oktatási rendszerébe. Zökkenők mindig lesznek, de egy-két öngólt elkerülhetünk, ha utánanézünk az alapvető különbségeknek indulás előtt. 

Angliában a következőképpen tagolódik a közoktatás: 

Általános iskola (4-11 éves kor) 

Ebben a korban járnak a gyerekek általános iskolába: ez egy év pre-school és 6 év iskola (1-6. osztály), ami a magyar rendszerben kb. az óvodának és az általános iskola alsó tagozatának felel meg. 

A gyerekek többnyire egy pedagógussal vannak egész nap (értsd: eggyel délelőtt, egy másikkal délután), csak speciális tantárgyakhoz (pl. kínai nyelv) van szakos tanár, a többi „tantárgyat” (írás, olvasás, számolás, készségfejlesztés) az osztályfőnök tanítja. 

Középiskola (11-16 éves kor) 

Ezután következik a középiskola, 11-16 évesek járnak ide (7-11. osztály). Ebben a szakaszban kezdődik a tantárgyfelosztás, itt már minden tantárgyat más tanít (hasonlóan a magyar ált. isk. felső tagozatához ill. a középiskolához). 

Jellemzően képességeiknek megfelelő csoportokban tanulnak a gyerekek, tehát nem osztályban, hanem évfolyamban gondolkodnak az iskolák a tanulócsoportok szervezésénél. Ez elvileg kedvez az átlagnál jobb és az átlagnál gyengébb tanulóknak is. 

Nagyon fontos különbség, hogy itt a gyerekeket saját magukhoz hasonlítják, azt nézik, hogy magukhoz képest fejlődtek-e; kérésre persze elmondják a fogadóórán, hogy a többi tanulóhoz vagy akár az országos átlaghoz képest hogyan szerepelnek. 

Ezt érdemes is megkérdezni, hogy elkerüljük a meglepetéseket: például hogy minden évben agyondicsérik a gyereket, de aztán megbukik minden tárgyból az érettségin... 

Kiemelten fontos tantárgyak az angol, matek és tudomány (biológia, kémia és fizika egyben), ezekből mindenkinek kell „érettségiznie” (a tudományokból elég kettőt választani), kötelező továbbá a testnevelés, vallástudomány/etika; további tantárgyak a technika, idegennyelv (többnyire spanyol, francia vagy esetleg német), számítástechnika, történelem, földrajz, dráma, rajz, ének-zene. 

Az utolsó 2-3 évben a kötelezők mellett „szabadon” választható tárgyakkal egészül ki az órarend, ezek között találunk szaktantárgyakat, a választék iskolától függ, nálunk pl. van építkezés, fodrászat, vendéglátás, pszichológia, business... ilyesmik. 

College / Sixth Form (16-18 éves kor) 

A 16-18 évesek Sixth Formba vagy College-ba járnak, illetve aki nem óhajt tovább tanulni, annak kötelező gyakornokként elhelyezkednie valahol, ahol szakmát fog tanulni, de már pénzt is keres. 

Sixth Form nem minden középiskolában van, a college pedig külön intézmény. Egyik esetben sem főiskoláról van szó, inkább gimnázium/szakközépiskolák ezek. 

Ebben a két évben lehet vagy szakmát tanulni vagy felkészülni az ún. A-level vizsgákra, ami az egyetemi felvételhez kell (nevezzük emelt szintű érettséginek). 

Aki nem ér el legalább 4-est (9-es skálán, ahol a 7-es a magyar 5-ösnek megfelelő, a 8-9 a csillagos ötös) matekból és angolból, annak továbbra is kell angolt és matekot tanulnia. 

18 éves kor fölött is ingyenesen oktatják ezt a két tárgyat annak, akinek nincs meg ez a minimális végzettsége (kb. mint nálunk a nyolc általános). College-ba tehát járhat bárki 18 felett is és jár is, ha (új) szakmát vagy akár nyelvet akar tanulni. 

Külsőségek és költségek 

A gyerekeknek kötelező egyenruhát viselniük. A pedagógusok ennek megfelelően dress code alapján öltözködnek, pl. nem járhatnak farmerben, tornacipőben... 

Az egyenruhát a szülőknek kell megvásárolniuk, de ezzel nagyjából ki is merült a kötelezően beszerzendő felszerelések listája, hiszen az iskola biztosítja a tankönyveket, füzeteket, mappákat, sok esetben az írószereket is. 

Ennek következtében a gyerekek nem vihetik / nem viszik haza a felszerelést, a tanulás elsősorban az iskolában történik. Van házifeladat, de nem olyan gyakorló / ismétlő / magoló jellegű, mint Magyarországon. Hisz felelés vagy röpdolgozat sincsen, mert jegyek sincsenek. 

Osztályzatot csak a GCSE nevű vizsgára kapnak (nevezzük érettséginek, kb. a középszintű érettségivel egyenértékű vizsga ez) a tanulók a 11. tanév végén (16 évesen), amikor befejezik középiskolai tanulmányaikat. Ennek megfelelően megbukni sem lehet, mindenki halad tovább a következő évre akkor is, ha nem tudja teljesíteni a korának megfelelő minimumot. 

Vannak magániskolák, ahova gazdag szülők jó képességű gyerekei járnak (ide van felvételi és tandíj), elit iskolák, ahova a nagyon jó képességű gyerekek járnak (ide csak felvételi van), ezekből az iskolákból mennek a gyerekek a legjobb egyetemekre. Ezek az iskolák nagyjából úgy működnek, mint otthon az elit gimnáziumok, nehéz iskolatáska, sok tanulás. 

Aztán vannak azok az iskolák, ahova mindenkit fel kell venni. Ezek nagyon vegyes színvonalúak annak megfelelően, hogy milyen a vezetés és a tanári kar, ill. hogy milyen képességűek és viselkedések a tanulók, akik épp oda járnak. 

Az állami iskolákat minden évben rangsorolják az eredményeik alapján, ezekből a listákból kb. látszik, hogy átlagosan milyen képességűek gyerekek járnak oda. 

Ez alapján érdemes iskolát választani, és a választott iskolához képest érdemes lakhelyet keresni, mert Angliában is előny, ha közel lakunk az iskolához, ahova járni szeretnénk. 

Mikor költözzünk? 

Ha muszáj, akkor most. 

Ha nem muszáj, akkor nyelvi szempontból azt tartsuk szem előtt, hogy minél előbb, annál jobb: 4 éves kor előtt a legjobb költözni, ekkor lesz gyermekünknek esélye a teljes beilleszkedésre. A gyerek 12 éves koráig nem vagyunk elkésve, így is minden esélye meglesz, hogy az anyanyelviekkel azonos szinten teljesítse a vizsgáit. 

A 13-16 évesekkel nagyon ki tudunk szúrni, ha országot váltunk, hacsak nem beszélnek erős középfokon angolul már otthon, hiszen akkor minden további nélkül be fognak tudni illeszkedni. Máskülönben viszont lehetetlen helyzetbe hozzuk őket: otthon már, Angliában még nem fognak tudni a képességeiknek megfelelően teljesíteni. 

És ha már 16, akkor hadd fejezze be a középiskolát otthon és majd jöjjön ki egyetemre vagy dolgozni, ha akar, mert akkor lesz egy biztos, a képességeinek megfelelő végzettsége, amire építheti a jövőjét. 

A fentieket legjobb tudásom és saját tapasztalataim alapján írtam: egy angol állami középiskolában dolgozom Liverpoolban. Szívesen fogadok hozzászólásokat, kiegészítéseket, szülők, diákok tapasztalatait. Ha konkrét kérdésed van, azt is kommentben tedd fel, igyekezni fogok válaszolni.”

HÍRMONDÓ 

Irány a zöld Írország! 

Ők biztosan maradnak az Európai Unió tagjai, és állítólag (…) angolul beszélnek, szóval akit ezek a paraméterek vonzanak, az ki ne hagyja a posztot. Emellett azért találtunk svédországi munkát (nem is akármilyet), és Németországba is elviszünk virtuálisan.

Hol tanul külföldön a legtöbb magyar diák? 

Az elmúlt években többszörösére emelkedett a külföldön tanuló magyar diákok száma. De vajon mennyien tanulnak Ausztriában, Németországban? 

A magyarok egészségi állapota Európa alján 

Olyan komoly problémák vannak a magyar egészségüggyel, hogy azokban a halálokokban rosszak az adatok, melyekre jelentős hatással van az egészségügyi rendszer működése – derül ki egy tanulmányból. 

Új népszavazást tartana a Brexitről a londoni polgármester 

Sadiq Khan már hónapok óta emlegeti, hogy vissza lehetne fordítani a britek kilépését az Európai Unióból, de eddig a saját pártján belül sem sikerült átvinni az újabb népszavazás ötletét. De a londoni polgármester a jelek szerint nem adja fel. 

(Fotó: itsliverpool.com)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.