A kérdés hosszú évek óta eldönt(het)etlen, és sok vitát generált (egyebek mellett itt, a blogon is). Az egyik oldal a „minden magyar mosogat és takarít” sztereotípiát ismételgeti előszeretettel, ami nyilvánvalóan nem igaz (miként az sem, hogy mindenki huszadmagával lakik valami külvárosi házban), ugyanakkor arról sem nagyon volt eddig megbízható felmérés, hogy akkor voltaképpen milyen területeken dolgoznak a szigetországban élő magyarok. Most lett.

A felmérést (ami kedden bejárta a magyar sajtó jó részét) a brit statisztikai hivatal (ONS) készítette, és az egyik probléma vele az, ami általában minden, az Európai Unión belüli határátkeléssel foglalkozó felméréssel: csak nagyon elnagyolt adatokkal tud dolgozni. 

Így fordulhat elő, hogy szerintük 81 ezer magyar él az Egyesült Királyságban, ami szinte biztosan nagyon erős alulbecslés – de kiindulási pontnak fogadjuk el.

Az elemzés főbb megállapításait gyorsan összefoglalnám, hogy utána rátérhessünk a magyarokat érintő érdekesebb adatokra. 

A brit statisztikai hivatal csak az általa EU8-aknak nevezett országokkal foglalkozik. Ezek Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia – azaz a 2004-ben csatlakozott volt szocialista országok (tehát nem szerepel benne Románia, Bulgária). 

Az EU8-akból a statisztika szerint 1,3 millióan élnek az Egyesült Királyságban, túlnyomó többségük lengyel. A 813 700-as szám a 2013-2015 közötti évek átlaga, mint az összes többi is. 

A legtöbb EU8 munkavállalót a disztribúció, a szállodaipar és a vendéglátás alkalmazza (225 400 fő), ami az ezekben a szektorokban dolgozó nagy-britanniai munkavállalók 4,4 százaléka. 

Valamivel kevesebben (186 500) dolgoznak a feldolgozóiparban, ami 6,7 százalék. 

Mekkora a foglalkoztatottak aránya? 

Az adatok szerint átlagosan az Egyesült Királyságban rezidensként élő 16-64 év közötti EU8 állampolgárok 80 százaléka (820 ezer fő) dolgozik, és érdekes módon a legnagyobb arányban a magyarok (84,3 százalék), minket a lengyelek (81,5), valamint a litvánok (79,6) követnek.

A vizsgált időszakban (még egyszer: ez 2013-2015) az ebből a nyolc országból érkezettek adták a teljes nagy-britanniai munkavállalói réteg 3 százalékát.

Akkor minek a pánik?

Ha igaz ez a 3 százalék, akkor a brit gazdaság jeles szereplőinek tulajdonképpen semmi okuk arra a pánikra, amit az elmúlt hónapokban sokan közülük bemutattak, és melyben azt jósolták, hogy a brit gazdaság bizonyos területei nagyon megsínylik majd a Brexitet, mi több, voltak olyan hangok, melyek egyes iparágakban teljes összeomlást vizionáltak. 

Mindez két ok miatt lehetséges. Az egyik, hogy nagyon meg lennék lepve, ha minden EU8-munkavállaló törvényesen bejelentve dolgozna, azaz az arányuk alighanem magasabb, mint 3 százalék.

A másik, és ezzel szorosan összefüggő ok, hogy éppen a feketefoglalkoztatásra érzékeny területe(ke)n lehet a statisztika által is kimutathatónál több a kelet-európai munkavállaló. A lengyelek, észtek, lettek, litvánok, és szlovákok negyede a termelőiparban dolgozik, szemben a teljes lakosság 10 százalékával.

Különösen igaz ez az élelmiszeriparra, ahol a munkaerő egynegyedét (24 százalék) az EU8 munkavállalói adják. Szóval végül is indokolt az aggodalom, hiszen valakinek le kell szednie az epret, el kell készíteni az ebédre fogyasztott háromszög-szendvicset a Pret A Mangerba, és így tovább. 

De téved az, aki szerint a kelet-európaiak csak és kizárólag ezeken a területeken dolgoznak. A csehek közel harmada (31 százalék) például bank- és pénzügyekkel foglalkozik, míg az EU8-ak közül összesen 83 200-an dolgoztak 2013-2015 között a közszolgáltatásokban, az oktatásban és az egészségügyben. Azért ennyi ember nagyon hiányozna. 

Azt az ONS is hangsúlyozza, és én sem mulasztom el, hogy az iparág nem minősíti egyúttal az elvégzett munka minőségét. Tehát a vendéglátásban dolgozó magyarok nem mindegyike mosogat, vannak köztük középvezetők is – én magam is ismerek olyat, aki például egy nagy kávézólánc egyik egységének az üzletvezetője. 

Milyen területen dolgoznak a magyarok? 

Lássuk, hogyan oszlik meg a különböző iparágak között az EU8 munkavállalók aránya. 

A lengyeleknél a legtöbben a vendéglátásban, szállodaiparban dolgoznak (129 700), aztán a feldolgozóipar (126 200), a bank- és pénzügyi szektor (67 900) és az egyéb (191 400) következik. 

A magyarok esetében messze a vendéglátó- és szállodaipar vezet (27 900), valamivel több mint 5-5 ezren dolgoznak a pénzügy szektorban és a feldolgozóiparban, az összes többiben (ez jórészt építőipar, egészségügy) pedig még 19 800-an.

Nem mindenki mosogat

Mint az alábbi ábrán is látszik, az EU8-akból érkezettek egyharmada (32 százaléka) dolgozott szakmunkás vagy szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. 

A teljes nagy-britanniai lakosság körében ez az arány 11 százalék, tehát a kelet-európaiak, köztük a magyarok is jócskán felül vannak reprezentálva, ugyanakkor az is durva csúsztatás, hogy mindenki mosogat vagy takarít. 

Látszik ugyanakkor, hogy a szakmunkás, feldolgozóipari szakmunkás és a semmiféle szakképzettséget nem igénylő munkakörökben az EU8-ak arányaiban többen dolgoznak, mint a britek, ugyanakkor a közép- és felsővezetők között megfordul ez az arány.

Összegzésképp azt mondanám, a brit statisztikai hivatal felmérésének legnagyobb erénye, hogy van. Kaphattunk egy hozzávetőleges képet arról, milyen munkákat végeznek az Egyesült Királyságban a 2004-ben csatlakozott volt szocialista országok határátkelői, és ez még akkor is igaz, ha a statisztika (az uniós sajátosságok miatt) mindenképpen torzít, még akkor is, ha elvileg nem vállalhatna senki munkát anélkül, hogy bejelentkezne.

Fontos megjegyezni (mert sokat elárul a régióról), amit az ONS tanulmánya is említ a végén, jelesül, hogy egy korábban publikált felmérés kimutatta: a szigetországban dolgozó, az EU8-akból érkezett munkavállalók 40 százaléka túlképzett ahhoz a munkához, amit éppen végez. 

Aminek egyetlen logikus oka az lehet, hogy még így is jobb és biztosabb a megélhetés, mint odahaza. 

Talán érdemes lenne rajta elgondolkozni.

HÍRMONDÓ

Neked is bejön Ausztria?

Akkor válogass a sokfajta állásajánlat közül, ami ma kicsit megváltozott formában érkezik. A leírások rövidebbek, cserébe több van belőlük.

Miért beszélni magyar diákok kicsi angol?

Miért nem hatékony a nyelvoktatás a magyar iskolákban? Miért kell általános után újrakezdeni a tanulást és a tanítást? Miért kezelik masszaként a gyerekeket? Megannyi kérdés, amire választ nem nagyon találunk… 

Másfél millióval többen vagyunk Európában 

A bevándorlás miatt egy év alatt 1,5 millióval nőtt az Európai Unió lakossága – derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Így idén január elsején a becslések szerint 511 millió 800 ezren éltünk az Európai Unióban. Érdekes, hogy négy tagállamban él a népesség több, mint fele.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.