Alighanem a legtöbb határátkelő átélte már azt, amit az eheti blogajánló egyik szerzője, aki a magyarországi látogatáskor minden alkalommal szembesült a sajnálkozással, hogy neki külföldön „kell” élnie. Ez lesz tehát az egyik téma, emellett egy más típusú hazalátogatásról is szó esik, végül pedig azok kapnak tippet, akik Hollandiában vállalkoznának.

Kezdjük a hazalátogatással, annál is inkább, mert az Élet sója blog szerzőjének elege lett abból, hogy állandóan azt sugallják, milyen rossz neki, hogy külföldön él.

„Külföldre költözöl – sajnálnak. Látogatóba jössz Magyarországra – sajnálnak. Visszaindulsz – sajnálnak. Kijelented, hogy jobban érzed magad külföldön – csodálkoznak, s úgysem hiszik el. 

Öt éve minden kényszerítő körülmény nélkül külföldre költöztünk, s kényszerítő körülmény alatt elsősorban a gazdasági okokat értem. Volt munkánk Magyarországon, fizetést is kaptunk, de túl sokat dolgoztunk, s től kevés dolgot engedhettünk meg magunknak. 

Azt gondoltuk, hogy külföldön nyugodtabban, kevesebb stresszel élünk majd, kicsit jobb életszínvonalon. Nem tévedtünk, azt kaptuk, amit vártunk. Egy nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, kiszámíthatóbb életet. Nem kolbászt a kerítéshez, hanem egy életet kerítés nélkül. 

Minden évben hazalátogatunk, pontosabban meglátogatjuk a hazánkban élő rokonainkat és barátainkat. S minden évben átélem, hogy sokan sajnálkozó hanglejtéssel kérdezik meg, ugye, milyen jó itthon? A „hogy vagytok?” kérdésre meg sem várják a választ, rögtön maguk megválaszolják, „gondolom, most nagyon jól, hogy itthon vagytok!”. 

Eddig csak magamban dühöngtem, hogy miért hiszi azt mindenki, aki külföldön él magyarként, az annak tulajdonképpen egy büntetés. S semmiképpen sem érezheti jól magát, mert nem a hazájában él. 

Nos, ebben az évben nem hagytam, hogy megválaszolják a nekem feltett kérdést. Rögtön rávágtam, hogy jól vagyunk, de várjuk már, hogy hazamenjünk, mert nagyon jól érezzük magunkat választott hazánkban! 

Kerekre nyílt szemek, csodálkozó tekintetek, s hitetlenkedő mosoly volt a válasz, majd gyors témaváltás. Azaz a messziről jött ember mondhat bármit, nem hiszem én azt el – gondolták sokan.” 

Mondanom sem kell, érdemes elolvasni a teljes posztot, itt tehetitek meg.

Egy kis Budapest 

Más típusú hazalátogatás lett az Életem morzsái blog írójának budapesti útja, de azért ő is szembesült pár sajátossággal.

„Szeretek hazajárni turistaként. Budapest szép és nagyon sokat fejlődött az elmúlt években. (…) 

Hajnalok hajnalán elindultam az éjszaki busszal a belvárosba. Majd a National Express járatán tovább haladtam a reptérre. A busz Vauxhallnál ment át a hídon, így pont lehetőségem volt lefényképezni a London Eyet már pirkadatkor. (…) 

1-kor már Pesten a reptéren a BKK automatához tartottam. Van kemény két automata a reptéren, amihez 30-30 ember sorba is állt. Talán több automata kéne! 

Eldöntöttem, hogy nem állom ki a sort. Felszálltam a buszra és ott vettem jegyet. A buszsofőr bácsi türelme elment mire kikotortam a táskából a nálam lévő forint százasokat. Bocsika, én vagyok az utas, kissé lehetett volna türelmesebb is. Ja, az meg alap, hogy köszönésre nem köszönt vissza. 

Metrónál újabb próba várt. Egy működőképes automatát kellett találnom. Miért nincs több??? Végre, lett. Vettem egy 24 órás bérletet. Kaller bácsinak mosolyogva mutattam. Nézze bácsi, nem bliccelek! Eskü, az érvényességet nem nézte. Felmutattam valamit és ennyi érdekelte. 

3-as metróval robogtam Ferenciek terére. Itt szoktam pénz váltani. Egymás mellett van két váltó, de az egyik lehúzós… nagyon rossz árfolyam volt kiírva. Az Ibuszosba mentem be, ott nem vertek át. 

Majd a pékség jött. Fornetti mini túrós, lekváros, csokis falatkák…Mindig megdicsérem a boltot, szeretem a választékát. 840 forintért csomó finomságot vásároltam össze. Köszönöm. (Kevesebb, mint 3 font – imádom.) 

Az aluljáróban egy idős néni árulgatta csokrait. Nálam meg közel 30 ezer volt, adok a néninek egy ezrest – elhatároztam. Kivettem a pénzt a táskámból, odaléptem, kezébe nyomtam. 

„Ezt mind nekem?” nagyra nyílt szemekkel nézett rám. Igen! Csokrot nem kértem. Majd siettem is a metróra, otthagyva a döbbent nénit. Átváltott fontból nem nehéz adakozni. 

Egyszer én is leszek nyugdíjas és biztos örülni fogok, ha nekem segít valaki. Most viszont még én segíthetek, legalább ennyit valakinek. (Amúgy meg erős és büszke ország vagyunk… plakát mondja. Azért fordul elő, hogy nyugdíjas nénik poénból csokrot kínálnak adományért metrónál.) 

Délután tesóm feleségének a családjánál voltam vendégségben. Igazi vendéglátás volt. Köszöntő kupicával, finom levessel, frissen sütött húsival, s végül krémesekkel. Köszönöm nekik a szeretetteli fogadtatást is! 

Jó volt otthon nagyon.” 

A teljes posztot itt találjátok.

Tippek kezdő hollandiai vállalkozóknak 

A Brexit óta Hollandia népszerűsége érezhetően megnőtt a határátkelő magyarok körében, ami már csak azért sem csoda, mert (legalábbis a kezdetekkor) egész jól ellehet boldogulni angolul is. Mi a helyzet, ha valaki nem munkavállalónak menne oda dolgozni, hanem saját vállalkozást indítana? Ebben segít a Hollandokk pár tanáccsal.

„Aki a tanulmányait nem túl piacképes területen végezte, és kedvet sem érez például a PHP programozás megtanulásához, az a szíve mélyén érezze magát továbbra is ugyanolyan értékes munkaerőnek, mint bárki más, de el kell fogadnia, hogy szinte mindig csak a nyelvtudásával arányos szintű elismerésre, megbecsülésre számíthat. 

Ez a friss határátkelőknek tényleg olyan érzést kölcsönöz, mintha két életük lenne, és most a másodikat teljesen elölről kellene elkezdeniük... A nyelvtanulás tehát alap, ezúttal azonban az érvényesülés egyéb aspektusaival foglalkozunk. 

A teljes kilátástalanság, csapdahelyzet, áttörhetetlen fal és üvegplafon-érzés helyett kihasználhatjuk Hollandia vállalkozóbarát oldalát, gondolkodhatunk projektekben, lehetünk szabadúszók, dolgozhatunk online, és persze saját üzletet is bátran nyithatunk. 

A nyitott szemlélet, a tanulás, a tájékozódás, a befektetett idő ezeken a területeken is jó eséllyel fog megtérülni. Ingyenes tájékoztató napokból, szakmai segítségnyújtásból szerencsére bőven van választék. 

A Holland Expat Center South Eindhovenben idén számos pénzügyi, vállalkozói programot szervezett. Májusban például a kereskedelmi kamara, a Startups Foundation és a Rabobank részvételével egy remek tájékoztató napot tartottak kezdő vállalkozók számára. 

A kereskedelmi kamara (Kamer van Koophandel, más néven Chamber of Commerce) lényegében minden vállalkozáshoz szakmai támogatást nyújt, és ösztönzi a mind további sikeres működést. 

Jó hír, hogy a cégalapítás számlanyitással együtt 48 órán belül meg is van, üzleti tervet pedig csak hitelfelvételhez kell készíteni. Kezdésként az egyéni vállalkozói forma - zzp - is elég lehet. 

A szigorú munkaügyi szabályok miatt a szakemberek a Kft. (hollandul BV) formát ajánlják, ha alkalmazottaink is vannak, mivel egy hosszabb betegszabadságra kerülő alkalmazott különben könnyen be tudna dönteni akár egy jól menő családi vállalkozást is. 

Ez azért különösen sarkalatos kérdés, mert az egyéni vállalkozók ugyanakkor rendkívül kedvezően adóznak Hollandiában (is). Aki kimondottan Eindhovenben gondolkodik, annak a Brainport nagyon sokat jelenthet a kapcsolatok, lehetőségek feltérképezésében. 

A Kamer van Koophandel irodái számos holland nagyvárosban elérhetők, előzetes időpont-egyeztetéssel bármikor felkereshetők, de rendszeresen szerveznek előadásokat, workshopokat is többek között vállalkozáskezdéshez, üzleti tervkészítéshez, fenntartható vállalkozás kialakításához is.” 

Akit tehát érdekel egy hollandiai vállalkozás beindítása, az olvassa el az eredeti posztot, annál is inkább, mert tele van hasznos linkekkel.

HÍRMONDÓ 

Miért éri meg magyar takarítókat vinni Izlandra? 

Ez volt az első gondolatunk, amikor belefutottunk egy álláshirdetésbe, amelyben éppen takarítókat kerestek az északi országba. A titok nyilván a pénz körül keresendő. Ha már itt tartunk, tudtátok, hogy van olyan munka, hogy káposzta csavarás? 

„Az emberek nem dolgozzák halálra magukat” 

Az orvosok elvándorlása egyike a magyar egészségügy legnagyobb problémáinak. Nagyon sokan mennek közülük az Egyesült Királyságba, ám a magasabb fizetés csak az egyik ok. 

Folytatódik a harc a külföldre küldött dolgozók bére körül 

Újabb tárgyalásokat folytattak uniós miniszterek a külföldre küldött dolgozók béréről. Az ügy mélyen megosztja az EU-t: a keleti-európai tagországok abban érdekeltek, hogy polgáraik alacsonyabb bérért is dolgozhassanak nyugaton. A nyugat-európai tagállamok eközben szociális dömpingről beszélnek. 

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.