Elgondolkodtató adatok jelentek meg a napokban arról, mennyien tervezgetik a határátkelést Magyarországon. Sokan közülük ráadásul nem csak a szavak szintjén, hanem komolyan foglalkoznak az elvándorlás gondolatával.

Nem árt szétválasztani a két csoportot (mármint a határátkelést komolyan fontolgatókét és azokat, akik csak álmodoznak a lépésről), hiszen a két hozzáállás nagyon nem ugyanaz.

A KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) friss elemzése szerint mindkét csoportban több százezer ember található, és ami külön érdekes (vagy Magyarország szempontjából sajnálatos), hogy jelentős részük fiatal és középkorú, azaz pont az a réteg, melynek működtetnie kellene a gazdaságot és az országot.

A Gödri Irén tudományos főmunkatárs által jegyzett tanulmányban 1500 embert kérdeztek meg, ám a kutatás reprezentatív, azaz le lehet vonni belőle komolyabb következtetéseket is.

A felmérés annak próbált meg utánajárni, kik és mért akarnak ideiglenesen vagy végleg elvándorolni Magyarországról, tehát nem azokról szól, akik már elmentek, hanem azokról, akik (komolyan vagy kevésbé komolyan) fontolgatják a külföldi munkavállalást. (Amihez egyébként segítséget például konkrét állásajánlatok formájában a Határátkelőn találhattok, egy kattintás az egész.)

Akik már tervezik és akik álmodoznak 

Kezdjük azokkal, akik már túlléptek a „de jó lenne külföldre menni” fázisán, és már a többé-kevésbé konkrét terveknél tartanak. Ők nem kevesen, 370 ezren vannak, ami hatalmas szám, de talán még jobban felfogható, ha úgy gondolunk rá, mintha Debrecen és Szeged (azaz a Budapest utáni két legnépesebb magyar város) teljes lakossága fogná magát és külföldre költözne. 

Van ennél is keményebb: ennek a csoportnak közel fele (48 százalék) azt mondta, mindenképpen menni akar, 52 százalék pedig olyannyira komolyan gondolja, hogy már jelentkezett is valamilyen állásra – számolt be a Magyar Nemzet.

Sokan vannak közülük túl a tájékozódás szakaszán: 86 százalék a külföldön tartózkodás, 87 százalék pedig a munkavállalás feltételeinek nézett utána, és a megkérdezettek több mint fele (54 százalék) egy éven belül költözne is. 

Persze erre még mind lehet azt mondani, hogy a neten utánanézegetni dolgoknak egy dolog, ám sokan vannak, akik ennél is tovább mentek és befektettek (például egy nyelvtanfolyamba) a cél érdekében. 

A tanulmány mindemellett megjegyzi, a sok szempontból legfontosabb 18–40 éves korosztályban nagyjából minden kilencedik ember (11 százalék) nagy valószínűséggel tényleg határátkelő lesz. 

A másik ilyenkor gyakran felmerülő kérdés az, hogy mennyi időre megy el az, aki elmegy. Itt még érdekesebb a kép, sokan vannak azok, akik csak ideiglenesen, akár szezonmunkára mennének (ez pár héttől pár hónapig terjedő időszak, bár hogy pár hét alatt mit lehet kezdeni, az számomra kicsit furcsa) – ebbe a kategóriába tartozik a megkérdezettek negyede (27 százalék). 

Nagyjából a megkérdezettek másik negyede (28 százalék) az, aki úgy tervezi, 3-5 évre menne el, és van egy 6 százalékos réteg, aki azt mondta, ha ő egyszer kiteszi a lábát Magyarországról, soha nem költözik vissza. 

Ezek persze csak tervek (és nagy szavak), a beilleszkedés során felmerülő kérdések, a külföldi munkavállalás realitása azért sokat alakíthatnak rajtuk (mindkét irányban), de az azért jól látszik, hogy a többség nem végleg menne el. 

A másik csoport azoké, akik ilyen messze még nem jutottak el, ők leginkább csak álmodoznak a kivándorlásról – viszont rengetegen vannak. Csak a már említett 18–40-es korosztályban 680 ezren (!), azaz minden harmadik ember. 

Mi a helyzet a fiatalokkal? 

Ha a fenti csoportból kifejezetten a fiatalokat nézzük (ez a 18-24 éves korosztályt takarja), akkor azt kapjuk, hogy nagyjából a felük menne külföldre, a még iskolapadban ülők esetében ez az arány 53 százalék. 

Ez azért annyira nem kell, hogy meglepő legyen, teljesen természetes és rendben van, hogy ebben a korban az ember kalandokra vágyik (nem beszélve például az Erasmushoz hasonló programok nyújtotta lehetőségekről), a nagy kérdés ebben az esetben az, hogy mit tud kínálni Magyarország, amiért érdemes visszatérni.

Abban a pillanatban ugyanis, ahogyan beüt egy külföldi szerelem, esetleg gyerek is születik (főleg, ha vegyes nemzetiségű kapcsolatban), már nagyon nehéz alternatívát felmutatni. 

Talán emlékeztek még rá, hogy pár hónapja az ellenzéki LMP által kikért adatokból kiderült, hogy 2010 óta 78 ezer gyerek született határátkelő, illetve állampolgárságot kapott szülőtől (ami nem sokkal kevesebb, mint ahány gyerek egy év alatt születik Magyarországon).

Nyilván az anyagi biztonsággal és a perspektívával függ össze az is, hogy a külföldön élő magyarok szívesebben vállalnak több gyereket, mint magyarországi társaik. 

Igaz, kicsit régi felmérés, de egy 2011-es brit kutatás szerint az Angliában és Walesben élő magyarok termékenységi arányszáma magasabb (1,63) volt, mint a magyarországi (1,3). 

Kik mennének el? 

Láttuk tehát, kik azok, akik konkrétan, vagy csak az álmodozás szintjén foglalkoznak a határátkelés gondolatával. A korosztályos megoszlás mellett legalább olyan érdekes az is, hogy végzettség szerint kik azok, akik külföldön folytatnák. 

A KSH tanulmánya szerint mind az egyetemet végzettek, mind a szakmunkások között nagyjából egyenlő arányban vannak a külföldre vágyók, előbbiek 33, utóbbiak 34 százaléka. Az idegen nyelvet jól beszélők között 35 százalék az, aki hosszabb-rövidebb időre fontolgatja a költözést. 

Ez azt jelenti, hogy éppen az a réteg menne leginkább el, amelyikből már most is munkaerőhiány van Magyarországon: a szakmunkások (lásd építőipar), illetve a képzett, nyelveket beszélő szakemberek. 

Miért mennének el? 

Nyilván legalább ennyire érdekes kérdés a „miért?”. Nos, a tanulmány szerint nem meglepő módon a legfontosabb ok az elégedetlenség, a határátkelést fontolgatók legtöbbje a munkájával, illetve a szakmai perspektívával elégedetlen.

Ha konkrét adat is érdekel: a kivándorlást tervezők 43 százaléka menne azért külföldre, mert nem a tervei szerint alakult az élete az elmúlt években. „Azok körében, akik úgy vélték, hogy Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál” – olvasható a tanulmányban.

Összefoglalva tehát azt mondhatjuk el, a 18-40 éves generáció jó része egyáltalán nem zárja ki a külföldi munkavállalást (csak minden ötödik megkérdezett mondta azt, hogy egyáltalán nem foglalkoztatja a gondolat). 

Olyannyira így van ez, hogy amikor rákérdeztek, még azok harmada sem zárkózott el a határátkeléstől, akik egyébként még álmodozás szintjén sem foglalkoznak jelenleg vele. 

Akiket viszont valamennyire is foglalkoztat a kérdés, azok közül 35 százaléknak kifejezetten komolyan a szándékai, 19 százalék (azaz minden ötödik) pedig azt mondta, már döntött. 

És megy.

HÍRMONDÓ

Szívesen dolgoznál folyami luxushajón?

Ha igen, akkor biztosan érdekelni fog egy jó kis hétkezdő ajánlat. Ha nem, akkor sincs gond, mert ahogyan a legendás mondásból közismert: van máááásik. Sőt, esetünkben több másik.

Legálisan streamelheted a magyar csatornákat külföldről

Egyhangú többséggel szavazta meg az Európai Parlament az online tartalomszolgáltatások határokon átnyúló elérhetőségét. Azért van egy kis probléma is.

Minden hatodik órában lelép egy orvos – ez vár Magyarországra is? 

A román rendszerben, csakúgy, mint a magyarban, nagyon kevés fiatal orvos marad, legtöbben amint tehetik, lelépnek Romániából. Aki tud, a nyugat-európai országok egyikében próbál szerencsét, jórészt sikeresen.

Miért jobb a finn iskola, mint a magyar? 

Az egyik legfontosabb, hogy a tanárokat nagyra tartják Finnországban. Hosszú képzés és szigorú követelményrendszer teljesítése után kezdhetik meg a tanítást. További érdekességekért ide kattints!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

(Fotó: pixabay.com/RainerPrang)