A határátkelés egyik alaptétele, hogy a külföldön megkeresett pénzt jellemzően ott is költi el az ember, ezért nem szabad átszámolgatni forintra, illetve szabadni szabad, csak semmi értelme. Hiszen egy 1500 eurós (nagyjából 450 ezer forint, hogy csak azért is átszámoljam most az egyszer) fizetés teljesen más megélhetést biztosít Budapesten, mint Bécsben, Münchenben, vagy éppen (fontra átfordítva) Londonban.

Miután valamikor a közelmúltban megint felmerült az igény, arra gondoltam, kicsit nézzük meg közelebbről, mennyivel kerül többe a megélhetés külföldön, mint Magyarországon.

Persze mint minden összehasonlítgatáson, ezen is lehet fogást találni, de az egyszerűség kedvéért arra gondoltam, önkényesen kiválasztok tíz olyan európai nagyvárost (lehetőleg minél több országból), ami ilyen-olyan okokból érdekes lehet a magyarok számára, és az erre szakosodott Expatistan oldal adatait felhasználva megnézem, mennyi az annyi a különböző városokban – minden esetben Budapesttel összehasonlítva.

Ezek általános adatok (ha tetszik nektek a dolog, akkor a jövőben akár egy-egy területre – lakhatás, étkezés, közlekedés, ruházkodás – is tovább lehet bontani a számokat), és nem szolgálnak többre, mint arra, hogy valamilyen képet kapjunk, és kapjanak azok, akik most fontolgatják a határátkelést. 

Az Expatistánról annyit érdemes tudni, hogy a felhasználók által megadott árakból számol, ami persze torzíthat valamennyit, de például a Budapest – London összehasonlítást több mint 1600 ember által megadott közel 8000 adatból hozta össze, ami nekem elég meggyőző. 

Ami a városokat illeti, ott két alapelv mentén válogattam: az egyik, hogy mennyire népszerű a határátkelő magyarok körében, a másik, hogy a lehető legtöbb célországból legyen nagyváros (és azért nagyvárosok, mert Budapest is az). 

Nyilván lehet ezt tovább bontani, de azt ajánlom, aki kedvet kapott hozzá, látogasson el az Expatistánra, és keresgéljen. 

Jöjjön akkor a tíz város, mindegyik Budapesttel összehasonlítva! 

Bécs (Ausztria) 

Induljunk el a legközelebbi nyugat-európai fővárostól, ami Bécs. Akárhonnan nézem, az étkezés (ebben persze az éttermek árai is benne vannak, ilyen szempontból persze kicsit becsapós, de mint az előbb említettem, egy átfogó jellegűnek szánt poszton belül ezt nem tudom jobban kibontani, talán majd legközelebb), szóval az étkezés gyakorlatilag kétszer annyiba kerül, mint Budapesten (+ 96 százalék), a lakhatás is érezhetően drágább (65), csakúgy, mint a személyes igények (ebben gyógyszerektől kezdve a samponig minden benne van) kielégítése (74). 

A ruhák gyakorlatilag ugyanannyiba kerülnek, mint a magyar fővárosban, a tömegközlekedés sem sokkal drágább (24 százalék). Mindent összevetve a bécsi élet másfélszer annyiba kerül, mint a budapesti.

Berlin (Németország)

A német főváros drága ugyan, de összességében nem olyan vészesen nagy a különbség Budapesthez képest. A legnagyobb az eltérés a közlekedés (+ 76 százalék) és az élelmiszerek (72) esetében, a lakhatás durván másfélszer annyiba kerül átlagosan, mint Budapesten (54), ami a fizetések különbségét nézve azért elviselhetőnek tűnik. 

A ruházkodás gyakorlatilag ugyanannyiba kerül a magyar és a német fővárosban, összességében pedig Berlin másfélszer drágább Budapestnél, amin érdemes elgondolkodni, ha összevetjük a fizetések közti különbségekkel.

München (Németország)

Mivel Németországban rengeteg magyar él, ezért onnan kiválasztottam a Magyarországhoz legközelebb eső bajor nagyvárost is. München igazán drága hely (még Berlinhez képest is), szóval csak az költözzön oda, aki konkrét munkára megy, és akkor is számolnia kell az árakkal. 

A lakhatás több, mint a duplája a pestinek (116 százalék), majdnem igaz ez az étkezésre (87), és München egyike azoknak a nyugati nagyvárosoknak, ahol a ruházkodás érezhetően többe kerül, mint Magyarországon (+18). 

Összességében aki Münchenbe költözik, az számoljon azzal, hogy az élet jelentősen drágább, mint Budapesten (75 százalék).

Amszterdam (Hollandia)

Rossz hírünk van a holland nagyvárosba vágyóknak: drága. Legalábbis magyar pénztárcához mérve (de ugye nem magyar pénztárcához mérünk), hiszen a lakhatás (120 százalék) és a tömegközlekedés (116) több mint kétszer annyiba kerül, és kis híján igaz ez az étkezésre is (86). Ráadásul még a ruházkodás is mintegy negyedével drágább, csakúgy, mint a személyes higiénia. 

Mindent összevetve, aki Amszterdamba vágyik, az a budapestihez képest dupla költségekkel számoljon!

Zürich (Svájc)

Szerettem volna, ha van egy svájci város a listán, ezért választottam Zürichet. Nagyon sok mindent nem tudok a táblázathoz hozzátenni, a számok önmagukért beszélnek, az életnek nincs egyetlen olyan területe sem, ami ne lenne jelentősen drágább, a lakhatás, az étkezés és az egészségügy, személyes higiénia ezen belül is kiemelkedik.

Brüsszel (Belgium)

Bevallom, az Európai Unió (egyik) központja nekem némi meglepetést okozott, én ugyanis előzetesen azt gondoltam, drágább lesz. Nyilván a dupla áron elérhető étkezés (109 százalék), vagy a majdnem 60 százalékkal drágább lakhatás nem csekélység, de a többi nem olyan vészes (pláne a zürichi sokk után).

Összességében az a 61 százalékos eltérés egészen elviselhetőnek tűnik.

Pozsony (Szlovákia)

Az érdekesség kedvéért vettem fel a listára a szlovák fővárost, nem meglepő, hogy itt a leginkább kiegyensúlyozott a kép. A lakhatás (18 százalék) és az étkezés Pozsonyban jóval drágább, de például ruhát venni (8) és tömegközlekedni (9) Budapesten kerül többe.

A két szomszédos főváros között nagy különbség nincs tehát, valamivel (5 százalék) drágább Pozsony, de a különbség elhanyagolható.

Dublin (Írország)

És akkor térjünk rá az angol nyelvterületre, méghozzá menjünk Írországba! Dublinban a budapestihez képest dupla élelmiszerárakra, még ennél is magasabb (133 százalék) lakhatási költségekre, és még annál is drágább (143) tömegközlekedésre kell felkészülnie annak, aki a Brexit miatt például írországi határátkelésben gondolkodik.

A megélhetés nagyjából duplája a budapestinek, nézőpont és fizetés kérdése, hogy ez sok-e.

London (Egyesült Királyság)

Természetesen a listáról nem maradhat ki a brit metropolisz, a harmadik legnagyobb magyar város sem.

Az nem újdonság, hogy Londonban minden drágább, mint Budapesten, ám az arányok esetében már van min elgondolkozni. Míg a lakhatás (+211 százalék), a közlekedés (184) és az étkezés (96) brutálisan drága, addig a ruházkodás például majdnem a magyarral azonos szinten (+9 százalék) áll.

Összességében London 147 százalékkal drágább Budapestnél, ami elég durva szám. (Ugye ez két és félszeres árkülönbséget jelent.)

Egyrészt várom a személyes tapasztalatokat, másrészt ha tetszett a poszt, akkor az ötleteket a további összehasonlításra. (Vagy ha valakinek van kedve megcsinálni egy-egy érdekes területet, akkor hajrá!)

HÍRMONDÓ

Nyári meló Ausztriában

Érdekes dolog az animátori munka, hiszen egyfelől „csak” napi 8-9 órában a hotel vendégeivel kell kommunikálni, lefoglalni, mozgatni őket, másrészt aki csinálta már, az tudja, mennyire igénybe veszi az embert. Emellett ajánlunk csomagrakodást repülőtéren, és sofőrködést is, sok egyéb mellett.

„A családom jólétét nem szeretném hálapénzből finanszírozni”

Lőrincz Balázs Bendegúz orvosként dolgozott Norvégiában, majd immár évek óta Németországban él. A hazatérés nem vetődött fel komolyabban a fejében, és ennek több oka is van.

Európából is betilthatják az amerikai járatokra a laptopot 

Az amerikai kormány fontolgatja, és akár hamarosan be is jelentheti, hogy az Európából induló transzatlanti repülőjáratokon is betiltja a laptopokat az utastérben – értesült a Reuters.

Az elvándorlás is kiüríti Magyarországot 

Magyarország hét régiója közül csak Közép-Magyarország népessége növekszik, vidéken folyamatosan fogy a lakosság – nem utolsósorban a fiatalok elvándorlása miatt. Közben például Közép-Magyarországra kétezren költöztek külföldről.

„Harcban állunk a fiatalokért folytatott globális küzdelemben” 

Egyre több a középiskola után csehországi felsőoktatási intézményben továbbtanuló szlovák diákok száma. Közülük sokan viszont diplomájuk megszerzése után nem térnek vissza Szlovákiába.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.