A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 10 százalékkal kevesebb magyar döntött a határátkelés mellett, mint egy évvel korábban, ami viszont nem változott, hogy főleg a legjobb korban lévő, 40 év alatti munkavállalók mennek el az országból.

Hogyan alakult ki az ismerősi köröd külföldön? Nehéz volt új ismeretségeket kötni? Miben más ismerkedni, mint Magyarországon? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Nagyon nehéz a számokkal mit kezdeni az elvándorlás kapcsán, hiszen a kijelentkezés mindig is problémás kérdés volt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a kormányközeli Világgazdaság által nyilvánosságra hozott adatai szerint mindenesetre tavaly 29 400 magyar jelentette be hivatalosan, hogy külföldön folytatná.

Már rögtön itt érdemes egy pillanatra megállnunk, hiszen ez a szám kissé alacsonynak tűnik (a cikk is hangsúlyozza, hogy ez a minimális szám), érdemes tehát inkább a tendenciákat nézni. 

Ha feltételezzük, hogy a határátkelők ugyanolyan arányban jelentették be a külföldre költözést, mint a korábbi években, akkor 10 százalékos csökkenésről beszélhetünk az egy évvel korábbi adatokhoz képest, ami körülbelül 3 ezer ember. 

A fiatalok mennek el 

Ami viszont gondot jelent már most, és még nagyobb problémát jelent majd a jövőben, hogy a határátkelők túlnyomórészt a fiatalok közül kerülnek ki, ami persze egyfelől természetes, hiszen ők mindig mobilabbak voltak, másfelől a jelenség hosszú távú hatását egyelőre nehéz felmérni. 

Ami a számokat illeti, a kivándorlók 45 százaléka 30 év alatti, háromnegyedük (!) pedig még nem érte el a 40 éves kort, azaz a fiatalok jelentősen felülreprezentáltak a határátkelők között. 

Ebből akkor lesz gond, ha ezek a fiatalok nem, vagy csak kis arányban térnek haza, hiszen a társadalom egyébként is elöregedőben van, és ha pont a munkaképes korú réteg esik ki, akkor nagy kérdés, hogy egy-két évtized múlva ki fog dolgozni. 

Visszatérve a csökkenéshez, érdekes kérdés, hogy mi lehet az oka. Én hirtelen az alábbi négy eshetőségre tudtam gondolni, aztán vagy igazam van, vagy nem, de azért megosztom veletek. 

A lehetőségek 

Az első lehetőség az, hogy Magyarország tényleg jobban teljesít. Nem, nem vette meg Mészáros Lőrinc a blogot, arra gondolok, hogy a sok szektorban jelen lévő munkaerőhiány miatt a cégek kénytelenek kompenzálni, magasabb fizetést adni. 

Azon persze el lehet vitatkozni, hogy a statisztikákban megjelenő magasabb bejelentett bér mennyiben jelent a gyakorlatban is több pénzt, hiszen akadnak vállalkozások, melyek a bérkeretet nem növelték, csak „kreatívan átcsoportosítottak”, azaz ami eddig feketén zsebbe ment a munkavállalónak, az most fehéren cserél gazdát, csak ettől még az embernek nem lesz több pénz a tárcájában. 

A másik lehetőség a Brexit jelentette bizonytalanság (illetve most már bizonyosság), hiszen ezzel az egyik legfontosabb célország, az Egyesült Királyság veszítette el (legalább részben) vonzerejét – bár mint az a Határátkelő hetekkel ezelőtt indult külföldi munkaközvetítő részén tapasztalható, rengeteg állásajánlat van most is (itt lehet megnézni őket). 

Kérdés az, hogy Írország, Hollandia mennyire lesz képes felszívni ezt a réteget, illetve a külföldre vágyó, angolul beszélő magyarok milyen stratégiákkal állnak elő a következő években. 

Harmadik lehetőségként nem vetném el azt sem, hogy mostanra lezajlott az első nagy kivándorlási hullám, aki akarta, az már kipróbálta magát külföldön (esetleg vissza is tért Magyarországra – elvileg tavaly 17 ezren tettek így -, hogy aztán maradjon, vagy megint belevágjon), így a határátkelők száma beáll egy viszonylag állandó szintre, azaz megszűnik a folyamatos emelkedés. 

A negyedik lehetőség, hogy egyszerűen átalakul a kivándorlás jellege, áttevődnek a hangsúlyok. Ezt alátámaszthatja, hogy a jegybank adatai alapján tavaly 3 milliárd eurót utaltak haza az átmenetileg, egy évnél rövidebb ideje külföldön élők. Ez 2011 óta megháromszorozódott, akkor még csak 1 milliárd eurót küldtek. 

Tehát akár az is előfordulhat, hogy többen ingáznak, vállalnak idénymunkát Ausztriában, márpedig ők szinte biztosan nem jelentik be, hogy külföldön dolgoznak. 

Ha már az ingázók számánál tartunk, ennek növekedése a nyugat-európai országok munkaerőpiacainak a megnyitása után egészen 2013-ig dinamikusan bővült, majd átmenetileg megtorpant, aztán 2015-től ismét emelkedni kezdett. 

Tavaly a jegybank adatai szerint nem nőtt tovább a külföldre ingázók száma, azonban éves átlagban még nőtt a külföldön dolgozóké. (Na, erre varrjatok gombot!) 

Az ingázós elméletet egyébként alátámaszthatja az is, hogy míg a magyarok száma a kivándorlás, valamint a halálozások születéseket meghaladó száma miatt folyamatosan csökken, ez nem igaz minden régióra. 

A legkevésbé igaz a Nyugat-Dunántúlra, azon belül is Győr-Moson-Sopron megyére, aminek magyarázatai nyilván az osztrák határ közelsége, és persze a környéken található gyárak lehetnek. 

A skála másik végén Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll, ott érzékelhető leginkább a kivándorlás hatása – de ez sem lep meg senkit, ha jól sejtem.

HÍRMONDÓ

Fényezés meg toborzás

Fényezünk (nem magunkat, hanem járművet…), meg kiderítjük, mit csinál Németországban egy toborzási asszisztens, és ha ez nem lenne elég, még Szaúd-Arábia is bekerült a napi pakliba.

„Rabszolga voltam Magyarországon”

„Magyarországon született, magyar állami rabszolga. (…) Ugyanis a mi országunkban alacsony a bér, és kicsi a megbecsülés, nagy a kirekesztettség. Még akkor sem lehet megtakarítani, ha önmagunkat zsákmányoljuk ki. Egykor én is így éltem, de ma már nyugaton „vegetáló” magyar vagyok. És az is maradok.” A teljes levelet itt olvashatod el.

Tízévesen Barcelonában 

Tízévesen a világ egyik leghíresebb futballklubjának utánpótlásműhelyébe felvételt nyerni pestiesen szólva nem semmi. Márpedig pontosan ez történt Huszár Gergővel, akit felvettek az FCB Escolába.

Magyar sztár született Indiában 

Azzal aligha mondunk újat, hogy magyarokkal mindenhol találkozhatunk, ám még ezen belül sem hétköznapi Zsuzsanna története, aki hirtelen igazi sztár lett – Indiában.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.