Nagyon őszintén mondom, a Theresa May beszédével foglalkozó poszt után nem akartam megint ilyesmivel foglalkozni, de belefutottam egy cikkbe, ami arról szól, miként csuklóztatják a brit hatóságok az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárokat, így aztán mindez erősen érintheti és érdekelheti az ott élő magyarokat is. Így aztán végül arra jutottam, megosztom veletek.
A nem kicsit elgondolkodtató alaptétel az, hogy az elmúlt bő hat évben ötszörösére emelkedett az őrizetbe vett, és a bevándorlási központokban elhelyezett uniós állampolgárok száma.
Na már most, ennek egy részét be lehetne tudni annak, hogy eleve megnőtt az Európai Unióból érkezők létszáma, ám ezt az ugrást nehéz lenne csak ezzel magyarázni.
Különösen, hogy egészen elképesztő esetek is előfordulnak: van, akit azért vettek őrizetbe, mert elveszítette a személyi igazolványát (holott például az Egyesült Királyságban ez a dokumentum nem is létezik), mást pedig azért, mert egy parkban rendezte meg születésnapi mulatságát.
És mielőtt félreértés lenne: nem csak a kelet-európaiakat érinti a dolog (bár őket valamiért jobban…), német tudóstól a több mint két évtizede az országban élő holland nőig sok mindenkit.
Ötszörös növekedés
Ami a konkrét számokat illeti: míg 2009-ben 768 uniós állampolgárt vettek őrizetbe (ez az összes őrizetes 2,7 százalékát jelentette akkor), addig 2015-ben (ez az az év, amiből teljes adatok állnak rendelkezésre) 3699 embert, ami már 11,4 százalék. A növekedés tehát ötszörös. A tendencia nem lassult tavaly sem, a harmadik negyedévben 1227 embert érintett, ami az összes őrizetbe vétel 17 százaléka.
Miközben nyilvánvaló, hogy ezek között az esetek között rengeteg jogszerű van, sok esetben szó sincs bűnelkövetésről – mondta a Bail for Immigration Detainees (BID) azaz Óvadék a Bevándorlás Miatt Fogvatartottaknak nevű jogvédő szervezet.
A nevükben nyilatkozó ügyvéd, Adrian Berry szerint az elveszett személyi igazolványos vagy a parkban bulizóshoz hasonló esetekben egyszerűen arról van szó, hogy a kormány kifejezetten és előre megfontolt szándékkal ellenséges a más uniós országokból érkezettekkel szemben, és a helyzet csak romlani fog, amikor az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból.
A bizonytalanság a cél?
„A belügyminisztérium uniós polgárokkal kapcsolatos politikája akkor kezdett megváltozni, amikor Theresa May került a tárca élére, még jóval a Brexitről szóló népszavazás előtt” – hangsúlyozta az ügyvéd.
„Jól mutatja ez az uniós polgárokhoz való hozzáállását, amit nagyon komolyan kell venni a Brexittel kapcsolatos ígéreteit hallgatva” - tette hozzá Adrian Berry. Amiben persze lehet némi elfogultság, de azért a számok önmagukért beszélnek, például az, hogy 2010 óta (ekkor lett belügyminiszter Theresa May) a kiutasított uniós polgárok aránya 256 százalékkal ugrott meg.
„Egyes emberek eltávolítása egyben azt is üzeni a többieknek, hogy a helyzetük bizonytalan. Arra szolgál, hogy aggodalmat keltsen” – vélte a BID szakembere, aki szerint ha valaki bűncselekményt követ el, azt ki kell utasítani, és megtagadják tőle a belépés lehetőségét.
Ugyanakkor az „adminisztratív eltávolításnak” nevezett technika esetében az ember tulajdonképpen nem követ el semmilyen bűncselekményt, sokszor csak azért büntetik, mert nincs munkahelye vagy nem tanul.
„Ezek az emberek nem bűnözők. Senki sem érdekel egy Kensingtonban élő, nem dolgozó francia. Egyszerűen csak fogják és kikapkodják az alacsonyabb bevételből élő kelet-európaiakat” – hangsúlyozta az ügyvéd.
Mindezt annak ellenére, hogy a Brexittel kapcsolatos terveket ismertető beszédben Theresa May kiemelte, hogy minél előbb garantálni akarja a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok jogait csakúgy, mint az Európa többi országában élő britekét.
A BID egyik vezetője, John Hopgood szerint egyelőre azért elég nagy a bizonytalanság ezen a téren, sokan nem tudják, maradhatnak-e a kilépést követően, „és arra sincs garancia, hogy bármilyen biztonságérzetük lesz az uniós kilépést követően”.
Lássunk pár példát, mert akadnak érdekesek!
Egy lengyel férfit azért vettek őrizetbe, mert egy parkban rendezett születésnapi bulin alkoholt fogyasztott (ami figyelembe véve a hétvégi esték londoni utcaképét elég érdekes indok, teszem hozzá csendben).
De még ez is egy dolog, viszont a férfit öt hónapig tartották bezárva, annak ellenére, hogy végzés született a kiutasítás leállításáról. „Egyre több uniós állampolgárt vesznek őrizetbe, gyakorlatilag a semmiért. Sokkal kevesebbért is utánuk nyúlnak, mint egyes, nem uniós országból érkezett bevándorlók esetében” – vélte John Hopgood.
De nem csak kelet-európaiak kerültek hasonló helyzetbe: egy olasz állampolgárt például azért vettek őrizetbe, mert elveszítette az olasz személyijét, noha Nagy-Britanniában nincs és nem is kötelező a személyi igazolvány. Ő nyolc hónapot (!!) ült, holott együtt is működött a brit kormánnyal abban, hogy visszaküldjék Olaszországba.
Akit negyedszázad után utasítottak ki
Vagy ott van annak a holland nőnek az esete, aki 24 éve él az Egyesült Királyságban, két gyermeke született a brit férjétől. Mivel a tavalyi népszavazás után aggódott a továbbiak miatt, úgy döntött, felveszi a brit állampolgárságot.
Mivel a hatályos törvények szerint a brit házastárs nem jogosít állampolgárságra, ő pedig attól tartott, a családi utakon rá majd „amerikai stílusú kétórás sorban állás vár a határon”, ezért beadta a jelentkezést.
Az állampolgársághoz először állandó tartózkodási engedély szükséges, amihez egy szelíd 85 oldalas dokumentumot kell kitölteni. Monique Hawkins annak rendje s módja szerint írt, ikszelt, és töltött, ám az eredeti holland útlevelét nem tudta csatolni, mert az édesapja nem sokkal korábban hunyt el, neki pedig szüksége volt a papírra, hogy meglátogathassa édesanyját Hollandiában.
Mindegy, nem szeretném ragozni a történetet, a lényeg annyi, hogy a Belügyminisztérium négy hónappal később értesítette, hogy pakoljon, mert mennie kell. Telefonon próbált érdeklődni, de azt mondták neki, hogy az ügye sem telefonon, sem emailben nem tisztázható.
Az egyébként szoftverfejlesztőként dolgozó nő szerint soha meg nem fordult a fejében, hogy esetleg deportálhatják, de az esete jól mutatja a Belügyminisztérium ügyintézésének abszurditását.
Sam Schwarzkopf német neurológus 1999-ben költözött az országba, hogy a Cardiffi Egyetemen tanuljon, majd miután diplomázott és a PhD-t is megszerezte 2007-ben, úgy döntött, munkavállalóként is marad. Neki brit felesége van, és a University College London munkatársa.
Tavaly márciusban adta be a kérelmét, amit egy héttel a referendum előtt dobtak vissza, arra hivatkozva, hogy nem csatolta az útlevelét (annak egy hiteles másolatát igen).
Az elutasító levélben pedig ott szerepelt ugyanaz a mondat, mint Monique Hawkins esetében: „készüljön fel az Egyesült Királyság elhagyására”.
„Abban a pillanatban eléggé kiborultam, így írtam pár levelet, az egyiket az akkori belügyminiszternek, Theresa Maynek (választ nem kaptam rá). Csak hogy egyértelmű legyek: szerintem simán hiba történt a minisztériumban, ugyanazt az egyenlevelet küldik mindenkinek” - mondta.
„Ugyanakkor ez azért felháborító, mert a hatályos törvények szerint minden uniós állampolgár öt év után automatikusan megkapja az állandó tartózkodási jogot. Az általam benyújtott dokumentumok nem megadják ezt az engedélyt, hanem csak megerősítik, hogy rendelkezem velük, hogy utána megkaphassam az állampolgárságot. Valójában tehát formalitásnak kellene lennie. Ugyanakkor úgy tűnik, a Belügyminisztérium nagyon meg akarja nehezíteni az emberek dolgát” – tette hozzá Sam Schwarzkopf.
Azt az érvelést ő is elfogadta, hogy fénymásolatot (még ha színes és hitelesített is) nem tekintenek megfelelőnek, és azzal sem lett volna gondja, ha azt mondják, nyújtsa be újra a kérvényt immár az eredeti útlevéllel. Végül a helyi parlamenti képviselőt is bevonta az ügyébe, ami rendeződni látszik.
Visszatérve az őrizetbe vételekre, Adrian Berry ügyvéd szerint egyes esetekben a Belügyminisztériumnak „hatalmas kártérítési összegeket” kellett kifizetni jogtalan fogva tartás címén.
Az egyik ilyen esetben egy hajléktalan lengyelt vettek őrizetbe és tartottak 5 hónapig fogva, majd amikor elengedték, eltiltották a jövőbeni munkavégzés lehetőségétől. A Legfelsőbb Bíróság jogtalannak ítélte meg az eljárást és kártérítést ítélt meg a férfinak.
A fentiekre a Belügyminisztérium a következőket reagálta: „A közvélemény komoly fellépést vár el az Egyesült Királyságra veszélyt jelentő külföldiekkel szemben – ezért deportáljuk azokat, akik bűncselekmény elkövetésével élnek vissza a vendégszeretetünkkel. Minden kiutasítás az Egyesült Királyság és az Európai Unió törvényeivel összhangban történik”.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egy tavalyi interjúban azt ígérte: megvédik az Egyesült Királyságban élő magyarok jogait.
Ha neked is van hasonló történeted, veled is történt ilyen, írd meg! A cím: hataratkeloKUKAChotmail.com.
HÍRMONDÓ
Ezért nem jut Magyarország egyről a kettőre
Még ha van is gazdasági növekedés, mit ér, ha az emberek nem érzik? Elgondolkodtató számok Magyarország helyéről a világban.
Tarthatatlan állapotok a magyar kórházakban
Egy ápolóra 30 beteg, szakorvosi felügyelet nélkül dolgozó szakorvosjelöltek... csoda, ha az egészségügyben dolgozók inkább a külföldet választják?
Donald Trump 97 másodperce
Az új amerikai elnök édesanyja Skóciából vándorolt be Amerikába. Egy nem akármilyen történet.
(Fotó: flickr.com/Victor)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: