A „mennyi magyar költözött külföldre és tért haza”-vita végigkíséri a modern határátkelés történetét, és miközben pontos számot aligha tud majd bárki is mondani, a Tárki legfrissebb, kedden publikált jelentéséből elég sok érdekesség kiderül. Ezeket próbálom meg most összefoglalni a magam nem-szakember módján. Elöljáróban annyit, hogy akit mélyebben is érdekel a téma, az olvassa el Hárs Ágnes tényleg nagyszerű tanulmányát itt.

A tanulmány elsősorban nem számokat, hanem jelenségeket próbál megfogni, ami szerintem komoly erénye. Számomra az egyik legérdekesebb megállapítása az, hogy mindegyik 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott kelet-európai ország (ők az EU8 az egyszerűség kedvéért – Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Észtország, Litvánia és Lettország) esetében hasonló az áramlás iránya és szerkezete.

Ez azt jelenti, hogy nagyjából hasonlóan rövid, időszakos jellegű, munkavállalási célú határátkelésről beszélhetünk, ami ráadásul „cirkuláris jellegű”, azaz nem csak kifelé, de visszafelé is irányul.

Ez utóbbi Hárs Ágnes szerint a legjobban a lengyeleknél figyelhető meg, de a szlovákok és a balti államok lakosai esetében is sokan hazatértek a kivándorlók közül – hogy aztán közülük megint csak nem kevesen ismét felkerekedjenek.

Magyarországról igazából 2010 után gyorsult fel az elvándorlás, ami különlegessé is teszi az új uniós országok között, ám az azóta eltelt időben megközelítette a korábban köztük tapasztalt mértéket.

Manapság Magyarországról körülbelül annyian mennek el külföldre, mint a hagyományosabban mobil Lengyelországból közvetlenül az uniós csatlakozás után, illetve a munkaerőpiac korlátozását követő években.

Nézőpont kérdése, hogy ez a népesség 0,3 százaléka körül mozgó arány sok, vagy kevés (Magyarország esetében ugye évi 30 ezer emberről beszélünk). Mindenestre sokkal alacsonyabb, mint Lettország, Litvánia, vagy Románia esetében.

Az EU15-országokban élő EU8+2-országok állampolgárai arányának éves változása az állampolgárságuknak megfelelő ország népességének arányában

Miért indultak neki a magyarok?

Érdekes kérdés ez, amire az alapválasz az, hogy a jobb megélhetés, a több pénz, a magasabb életszínvonal reményében. Ám a tanulmányból az derül ki, hogy ez nem feltétlenül igaz, illetve nem feltétlenül csak erről van szó.

Hárs Ágnes szerint noha a kedvezőtlen gazdasági és munkapiaci mutatók bár önmagukban is indokolhatták a migráció 2010 utáni gyors növekedését, ennek magyarázatát keresve azonban inkább arra gyanakodhatunk, hogy a megváltozott migrációs viselkedés mögött további okok rejlenek.

Ez egyelőre még a kutató szerint is viszonylag feldolgozatlan terület, ráadásul országonként változhatnak az indokok, hiszen nem mindegy, hogy adott országban milyen a munkaerőpiac, milyen a jóléti- és szociális ellátórendszer, és még sorolhatnánk.

Ráadásul az is fontos tényező lehet, hogy van-e a migrációnak kultúrája, léteznek-e azok a külföldi kapcsolati hálók, melyek megkönnyítik a határátkelést (nyilván egyszerűbb elindulni, ha az ember segítségre számíthat az adott országban). Mindemellett az általános közérzet is sokat nyom a latba, pedig ezt sokan hajlamosak alábecsülni (ennek számtalan példáját lehetne felhozni itt, a blogon megszületett kommentek közül is).

Magyarországon egyébként viszonylag gyorsan megjelent a „migráció kultúrája”, amiben fontos szerepe lehetett a kapcsolatok erősödő hálójának, miközben a kultúrában és a mindennapokban is megjelent a migráció témája, ami egyébként erősíti is annak hatásait.

Például a magyar orvosok körében végzett vizsgálat azt igazolta, hogy a migrációval remélhető béreket és a külföldi munkavállalás lehetőségét is felülértékelik a migrációs tapasztalattal nem rendelkező otthon maradottak a külföldön dolgozókhoz képest, és ez az eltérés jelentős. (Magyarul: Magyarországról nézve a külföldi fű is zöldebb.)

Magyarok Ausztriában, Németországban és az Egyesült Királyságban

Az nem lehet kérdés, hogy a három legfontosabb célország a határátkelő magyarok számára az Egyesült Királyság, Németország, és Ausztria.

A magyar migráció növekedése a fő célországok irányába 

Az jól látszik, hogy az Egyesült Királyságban 2010 után ugrott meg a bevándorlók létszáma, 2011 után gyorsan zárkózott fel ehhez a Németországba (és kisebb mértékben Ausztriába) vándorlók száma. Utóbbi országgal kapcsolatban az adatokban szerepelnek az ingázók is.

Az látszik tehát, hogy 2010 környékén a magyar elvándorlás hasonlóvá vált a régió többi országában tapasztaltakhoz, a legendásan nem mozduló magyarok nekilendültek, nem is kis mértékben.

Kik mennek?

Az nem újdonság, hogy a határátkelők között nagyobb eséllyel vannak jelen a fiatalabbak, a férfiak, az iskolázottabbak és a család nélküliek.

Ami az országokat illeti, komoly eltéréseket láthatunk. Az Egyesült Királyságba inkább a magasabban képzettek mennek, Németország és Ausztria esetében már jóval vegyesebb a kép.

Az is érdekes, hogy a külföldön élő magyaroknak körülbelül kétharmada aktív, ezen belül az Egyesült Királyságban vannak azok, akik dolgoznak (ott 75 százalék), nyilván azért, mert oda mennek a legtöbben fiatalon, család nélkül.

Érdekes az is (bár nem túl nagy újdonság), hogy a Magyarországról és a régióból Nyugat-Európába érkező határátkelők túlképzettek, a fogadó és a kibocsátó országhoz képest is. Magyarul: a képzettek mennek el, de a célországban általában a képzettségüknél rosszabb munkákat végeznek.

Az Egyesült Királyságot nagyobb eséllyel választják a felsőfokú végzettségűek, és itt különösen nagyarányú a túlképzettség, az új EU-országokból érkező felsőfokú végzettséggel rendelkezők több mint fele végez kvalifikálatlan munkát – jegyzi meg a tanulmány.

Így történhet meg, hogy a nyugat-európai országokban dolgozó magyarok által betöltött munkahelyek többsége szak-, illetve betanított és segédmunka, erre német, osztrák és brit munkaügyi nyilvántartások és becslések is vannak.

A visszavándorlás

Talán kevesebb szó esik róla, pedig legalább ilyen érdekes téma a visszavándorlás (erre a poszt elején már utaltam annál a bizonyos ciklikusságnál).

Ami biztos: tömeges visszavándorlás 2004 után nem következett be, van viszont egy, alapvetően a gazdasági helyzetre reagáló folyamatos mozgás ebben a nyolc országban.

A hazatérők inkább foglalkoztatottak voltak, magasabb iskolai végzettségűek, vagy tanulás után visszaköltözők. Ami nagyon elgondolkodtató, hogy Hárs Ágnes szerint a határátkelők, „akik túlképzettek voltak a külföldön betöltött munkahelyeiken, így is magasabb jövedelmet értek el. Hazatérésük után a külföldön megszokott jövedelemvárakozással érkeznek a hazai munkapiacra, ami sikertelen lehet, hiszen nem dolgoztak a szakmájukban, így hazatéréskor a szakmai fejlődésükkel járó remélt bérprémium esetükben elmarad, és ez újabb migrációs epizódhoz vezet”.

Röviden arról van szó, hogy noha akadnak olyanok (nem is kevesen), akik hazatérnek, nagyon gyakran csalódniuk kell, mert nem kapják meg azt az anyagi megbecsülést, amire előzetesen számítottak, így egy idő után ismét felkerekednek és a külföldi munkát és életet választják.

Miként azt sem tudjuk, pontosan hányan mentek el, így arról sincsen pontos statisztika, hogy hányan tértek haza (vagy mentek el azóta ismét), ám a tanulmány egészen magas arányokról ír.

A tükörstatisztikák alapján akár 50 százalék feletti visszavándorlás is lehetett még a rossz gazdasági viszonyok között is, korábban pedig akár 75 százalékos visszavándorlás is jellemző volt. Ez persze nem azt jelenti, hogy ők mind Magyarországon maradtak, sokan közülük ismét felkerekedtek.

„A férfiak aránya magasabb a hazatérők körében, mint az itthon maradottak között (2010. IV. negyedévben 57% vs. 47%, 2014. IV. negyedévben 61% vs. 47%). Azok aránya, akik egy évvel korábban külföldön éltek, a felsőfokú végzettségűek esetében messze magasabb volt az otthon maradottakénál, bár a növekvő migráció mellett az arány csökkent (2010. IV. negyedévben 42% vs. 17%, 2014. IV. negyedévben 37% vs. 16%). Hasonlóképpen, magasabb a foglalkoztatottak aránya a hazatérők között, és az arány növekszik” – olvasható a tanulmányban. 

Emeli-e a magyarországi béreket az elvándorlás?

Tulajdonképpen a legtöbben készpénznek veszik, hogy a részben az elvándorlás (és még persze sok más egyéb tényező) miatt kialakult munkaerőhiány megnyomja a fizetéseket.

Nos, az adatok nem ezt mutatják: a tanulmány szerint szembeszökő, hogy a bérköltségek nem változtak, az elvándorlás növekedése sem az alacsony, sem az átlagos, sem a magas bérűek esetében nem váltotta ki a bérek elmozdulását.

Ahol emelkedtek a bérek, az a magas jövedelműek csoportja, ahonnan egyébként is kicsi volt az elvándorlás, ahonnan viszont többen mentek el, ott csak kis mértékben, vagy egyáltalán nem emelkedtek a fizetések.

Talán azért, mert nem elég nagy az elvándorlás, hiszen azokban az országokban, ahonnan nagyobb mértékű elvándorlás volt megfigyelhető, a kutatások is ilyen tapasztalatokat írnak le: csökkent a munkanélküliség, feszesebb lett a munkapiac, emelkedtek a bérek.

És akkor még nem beszéltünk a határátkelők helyére érkező bevándorlókról, méghozzá azért nem, mert a kutatások alapján egyelőre annyi látszik, hogy hiába az erőteljes elvándorlás, a bevándorlás nem indult meg.

Az erre irányuló programok egyetlen új uniós tagországban sem voltak sikeresek (pedig elsősorban az ukrajnai helyzet hatására több ország is próbál meg onnan munkaerőt elszívni).

A tanulmány egy nagyon érdekes megállapításával fejezném be: azokban az országokban indulhat meg jelentősebb bevándorlás, ahol az elvándorlás időszaka befejeződött. (Egyébként ha a Tárki-jelentés Magyarországról szóló megállapításaira vagytok kíváncsiak, arról itt egy összefoglaló.)

HÍRMONDÓ

Teljesen szétszakadt Magyarország

Ha már a gazdaságnál tartunk, érdekes lehet, hogy az Eurostat évkönyve szerint az Európai Unió összes régiójából a nyugat-dunántúli térség gazdasági fejlettsége nőtt 2008-2014 között az egyik legnagyobb mértékben, miközben Közép-Magyarország fejlődése megállt. Az ország gyakorlatilag kettészakadt.

Hol mennyi munkaszünet jár Európában?

Vajon Európa országaiban hány fizetett ünnepnap jut a dolgozókra? Hogyan áll a nagy európai összképben Magyarország (nem rosszul, ennyit elárulok előre)? Mindez egy szuper térképen, amit itt nézhetsz meg.

Vujity Tvrtko határátkelő lett

A nyilvános szerepléstől egy ideje búcsút mondó magyar tévés nyáron az Egyesült Államokba költözött családjával. Rendben, igazatok van, hogy és akkor mi van... de azért érdekes, nem?

(Fotó: pixabay.com/ivabalk)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.