Mit taníthat Finnország a magyaroknak? Ezt a kérdést teszi fel írásában az ott élő András, aki persze válaszokkal is szolgál. Az oktatás, a tolerancia és a nyitottság persze nem újdonság, de hogy jön ide a kávé? Nos, pillanatokon belül az is kiderül. A poszt a Magyarország 2.0 pályázatra érkezett, szóval szavazni ma is itt, a poszt végén és a Facebookon lehet.
„Egy barátom mesélt egyszer egy történetet egy amerikai fánk étteremhálózatról, ami ígéretesen indult és az egész országban elterjedt, de aztán egyszer csak elkezdtek zuhanni az eladások. A cég felbérelt egy híres üzleti tanácsadót, hogy hozza őket vissza a csőd széléről.
Az ember egy hónapig utazgatott az országban, beszélgetett az eladókkal, cukrászokkal, vendégekkel, szorgalmasan jegyzetelt és persze kétpofára ette a fánkot.
Amikor hazatért és a konferenciateremben elkezdte összedugni a laptopját és a kivetítőt, az igazgatótanács örömmel konstatálta, hogy itt most egy PowerPoint prezentáció keretében meg lesz mondva a tuti.
A tanácsadó – akinek, utazási, lakhatási és fánk-fogyasztási költségein kívül hatalmas összeg járt a szolgálataiért – megjegyezte, hogy egyébként az ő prezentációjában csak egy slide van. Erre egy kicsit befeszült a terem, de hát istenem, gondolták, biztos sűrűn tele lesz írva a dia.
Mintha olvasna a gondolataikban, a konzultáns ekkor azt mondta: és azon is csak egyetlen egy szó van. A cég nem csak hogy megmenekült a csődtől, a mai napig a legsikeresebb fánkhálózat Amerikában.
Élhető és szerethető
Rengeteg pici dolgot látok Finnországban, amitől élhető és szerethető. Annak ellenére, hogy rosszabb természeti és földrajzi adottságokkal indulnak, mint sok más európai ország, sikerült összehozniuk egy egészséges, kiegyensúlyozott, sőt boldog társadalmat.
A finn és a svéd mellett mindenki beszél angolul. Büszkék magukra, de még soha nem hallottam, hogy a finn a legnehezebb nyelv, vagy hogy a finn lányok a legszebbek a világon, pedig szépek, és nehéz.
Nekik is volt egy pár körük, amíg függetlenedtek balról is, jobbról is, és erős nemzeti öntudatuk van, de ez megfér a kozmopolitasággal és azzal, hogy kíváncsiak, nyitottak a világra, és tudják, hogy hol van benne a helyük.
A finn himnuszt egy svéd anyanyelvű költő írta, svédül, később lett lefordítva finnre. Büszkék a múltjukra, de legalábbis őszintén vállalják, nem próbálják elmaszatolni, letagadni, meghamisítani. És ez nem csak a svéd vonalra igaz, hanem a helyenként kevésbé dicsőséges orosz múltra is: Helsinki főterén II. Sándor cár szobra áll.
Emberként tekintenek a menekültekre, akik segítségre szorulnak, nem kovácsolnak politikai tőkét a gyűlöletből. Egy friss felmérés szerint itt a legszabadabb a sajtó a világon. A korrupció minimális, és nem a kormány „legfőbb politikája”. Itt olvassák a legtöbb könyvtári könyvet és a 15 év felettiek 90 százaléka olvas rendszeresen újságot.
Egy szó, és ami abból következik
A fánk hadiszálláson a következő szó volt olvasható a vásznon: kávé. Barátunk ugyanis arra jutott, hogy az emberek általában nem (még Amerikában sem) azért mennek be egy helyre, mert fánkot akarnak enni (kivéve persze a rendőröket).
Kávézni viszont gyakran betérnek, feltéve, hogy finom a kávé, és ha már ott vannak, akkor jó eséllyel fogyasztanak még ezt-azt. Tehát az a nyerő stratégia, hogy nagyon finom kávét csinálunk, és azzal hozzuk be a vendégeket. Ez persze igényel némi befektetést, de megéri, mert ebből következik minden más.
A finnek is rengeteg kávét isznak, kicsi, hangulatos kávézókban, vagy retró kávéházakban. Ezeken a helyeken – ahogyan sok nyilvános helyen is – van víz. Egy csapból folyik. Nem kell rendelni, nem kell érte fizetni, és nem kell magad rosszul érezni, hogy még egy műanyag palackkal több lesz az óceánban, értelmetlenül.
Nyitottság, elfogadás, esélyegyenlőség
Finnországban jó anyának lenni és gyereket nevelni – ehhez hozzájárul a kiváló egészségügy, az emberséges szociális juttatások, és a nők magas aránya a politikában. Női egyenjogúság tekintetében összességében is előkelő helyen állnak.
És nem csak a nemek közötti egyenlőtlenséget sikerül szépen lassan felszámolniuk, hanem az egyéb társadalmi különbségeket is sikeresen szorítják vissza. Európában majdnem mindenhol nagyobbak a jövedelmi különbségek a legjobban és a legrosszabbul keresők között, mint Finnországban.
Nyitottság, elfogadás, esélyegyenlőség, egymás és a természet tisztelete, ezek azok az értékek, amik miatt szimpatikus nekem ez az ország. Egyszerre büszkék magukra és szerények. Nem véletlen, hogy a finn design is gyönyörű, ugyanakkor visszafogott.
És ami a legfontosabb: a finnek felismerték, hogy ezeket az értékeket akkor lehet a legkönnyebben átadni és fenntartani, ha a lehető legkorábban elkezdik. Ennek a felismerésnek köszönhető a finn csoda, ami valójában semmivel sem nagyobb csoda, mint finom kávét főzni.
Valamikor az 1970-es években ugyanis összeült néhány szakember és az összes politikai párt áldásával összeraktak egy egyszavas prezentációt, hogy megmentsék az országot a csődtől. Az állt benne, hogy Oktatás. Innentől kezdve pontosan egy generáció kellett hozzá, hogy eljussanak oda, ahol most tartanak: a világ élvonalába.
Függelék 1
Persze rengeteg dolgot szeretek Finnországban, amiket nem lehet hazavinni, mert kulturális sajátosságok. Ilyen az, hogy nem csak finomak, de megfizethetőek a halételek, mindenhol van szauna, sirályok vannak galambok helyett, lehet sétálni a tengerparton és hajókázni kicsi szigetek között, északi fényt nézni, innen származik a Linux és az Angry Birds, és nem utolsósorban Télapó itt van. Ezekről majd a következő posztban írok.
És van egy csomó minden, ami megvalósíthatatlan „pénzkérdésnek” tűnik, de az állami prioritások átcsoportosításával – magyarul egy kicsivel kevesebb korrupció árán, ami alighanem szintén az oktatás függvénye – simán meg lehetne csinálni.
Ilyen az expresszvonat, amivel fél óra alatt lehet eljutni a repülőtérről a belváros szívébe, a bicikliutak, amik egész Helsinkit behálózzák, vagy az, hogy van nemzeti légitársaságuk, ami ráadásul messze földön híres.
Függelék 2
Itt sincs lazacból a kerítés, és itt is vannak kihívások. De nem ez volt a kérdés.
Függelék 3
Mivel az oktatás mégiscsak nagyobb téma, mint a fánkevés, legyen még egy dia.
Miért sikeres a finn oktatás?
• Autonómia (és nem központosítás)
• Bizalom (és nem túlzott ellenőrzés)
• Megbecsülés (és nem lesajnálás)
• Integráció (és nem szegregáció)
• Befogadás (és nem gyűlöletkeltés)
• Felzárkóztatás (és nem lemorzsolódás)
Továbbá
• az első hat évben nincs osztályzás
• a tanárok csak annyi időt töltenek az iskolában, amennyit kell (napi 5-6 óra)
• ahogyan a gyerekek is (átlag napi 5 óra)
• nincs házi feladat, vagy csak nagyon minimális
• az első kötelező, egységesített vizsga 18 éves kor körül van
• a többi vizsga a tanárra van bízva
• az oktatás mindenhol ingyenes
• mindenkinek egyformán jár
• és mindenhol ugyanazon a színvonalon van, nincs versengés
Hát ezt üzeni Helsinki Budapestnek.”
HÍRMONDÓ
Minden harmadik magyar szegény
Noha az Európai Unió célul tűzte ki a nyomor jelentős enyhítését az évtized végére, a helyzet finoman szólva sem rózsás. Ami külön szomorú, hogy Magyarország is rosszul áll. Olyannyira, hogy a 2014-es adatok alapján a 28 tagú EU-ból az ötödik legmagasabb az ebbe a csoportba tartozók aránya, ami a lakosság 31,8%-át jelentette (ez 2008-ban 28,2% volt). További érdekes (és szomorú) magyar és európai adatok itt.
Brüsszel szerint vágyálom a Brexit-fordulat
Gyorsan lehűtötte a brit kedélyeket az Európai Bizottság, miután gyakorlatilag cáfolta azokat a lapértesüléseket, melyek szerint a februári EU-brit megállapodás az uniós munkavállalók bizonyos szociális jogainak korlátozásáról lehet a jövőbeni rendezés gerince. További részletekért ide kattints.
Céltábla a külföldiek hátán
A legfrissebb adatok szerint közel 6200 gyűlölet-bűncselekmény történt Nagy-Britanniában a Brexitről szóló népszavazás óta. A rendőrség szerint elsősorban kelet-európaiak és muszlimok számoltak be atrocitásokról. Ha érdekelnek a részletek, azokat itt találod.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek