Az oktatásban még viszonylag jól szerepel Magyarország, ám az egyéni szabadság terén meglehetősen rosszul áll egy nemzetközi felmérés szerint. Emellett megnézzük, miért megy el egy több nyelven beszélő, a magyar betegekért tenni akaró orvos külföldre és elnézünk a szomszédba is, hogy miként állnak a szlovákok a fiatalok határátkelésével. (Nem túl jól…)

Ajánló a Határátkelő közösségi-információs oldal legfrissebb cikkeiből.

A londoni Legatum Institute elemzéséből az derül ki, hogy érdekes módon jelenleg a világon a Közép-Afrikai Köztársaságban a legrosszabb a helyzet (igaz, Észak-Korea nem szerepel a listán), és „csak” a második például Afganisztán.

Ami Európát illeti, itt az örmények állnak a legrosszabbul (93. hely a 142 országból), és azért az is világos, hogy az Európai Uniós tagság bizonyos biztonságot ad és színvonalat feltételez, hiszen mind a 28 tagállam az első 53-ban található.

A lista (melynek teljes változatát itt találjátok) legrosszabb helyen meglepő módon a horvátok vannak (ők az 53.-ok), tőlük nem sokkal marad el Bulgária (51.), Románia (50.), Görögország (49.) - és sajnos Magyarország (45.) sem.

Ha már Magyarország, valójában a személyi szabadság (99.) és a társadalmi tőke (98. hely) húz vissza minket, és a gazdaságunkkal (52.), valamint a vállalkozásoknak nyújtott lehetőségekkel (50.) sem dicsekedhetünk.

Hogy miként állunk az oktatás vagy éppen az egészségügy terén, az kiderül a Határátkelő cikkéből.

Miért megy Németországba egy magyar orvos?

Ha már az egészségügynél tartunk, következzen egy tanulságos történet, melyből kiderül, miként lesz motivált, tenni akaró, a magyar egészségügyben dolgozni kívánó fiatal orvosokból határátkelő.

A főszereplő, (a nyitóképen is látható) Varga Dóra volt a Magyar Rezidens Szövetség alelnöke is, ám három éve úgy döntött, Németországban folytatja hivatását.

Az okokról így beszélt a vs.hu-nak adott interjúban: „Amikor elkezdtem rezidensként dolgozni, nagyon lelkes, motivált voltam, eszembe sem jutott, hogy külföldre jöjjek. Szerettem volna otthon maradni, szerette volna otthon, magyarul, magyar betegeket gyógyítani”.

„Körülbelül másfél év és kudarc kudarc hátán kellett ahhoz, hogy jöjjön egy mélypont az életemben. Egy éjszakai műszak során magamba zuhantam, jött egy mentős kollégám, és elhangzott a mondat: tudsz németül, angolul, svédül, mit keresel még itt?” – emlékszik vissza.

A szakember arról is beszélt az interjúban, hogy a németeknél is gondot jelent az orvosok elvándorlása - hogy miért, az kiderül a Határátkelő oldalon.

Szlovákia, ahonnan minden harmadik fiatal lelép

Egy friss statisztika szerint mintegy 300 ezer képzett szlovákiai munkavállaló dolgozik külföldön, ami már komoly hatással lehet az ország gazdaságára. A viszonylag magas munkanélküliség ellenére ugyanis sok cég már ma sem talál megfelelő munkaerőt.

A Statisztikai Hivatal adatai szerint a külföldön dolgozó szlovák állampolgárok száma mintegy 130 ezerre tehető. A Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PAS) elemzése szerint a hivatalos adatoknál sokkal több, mintegy 300 ezer szlovákiai munkavállaló dolgozik más uniós tagállamban.

„2009 óta minden évben mintegy 30 ezer, 30 évnél fiatalabb ember jelentkezett ki az egészségbiztosítási rendszerből” – állítja a jelentés. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok mintegy harmada távozik az országból, hiszen az 1990-es évek elején évente mintegy 80 ezer gyermek született. A határátkelők egynegyede egyébként Nagy-Britanniát választja.

További részletek itt.

A moderálási alapelveket itt találod.