Nyugat-Európában egyre nagyobb az igény az idősgondozásban dolgozókra, sokan választják ezt a lehetőséget, hiszen biztos munka, és bár senki nem fog meggazdagodni belőle, azért rendesen meg lehet élni az ott kapott fizetésből. Ezért is érdekes lehet törzskommentelőnk, Muscari mai írása, melyben egy ilyen helyet mutat be, abszolút bennfentesként.

A kép illusztráció (fotó: flickr.com / CQC Press Office)

„Egyszer régebben megfogadtam, hogy sosem megyek idősotthonba dolgozni. A sors azonban úgy hozta, hogy egy ismerősöm ajánlott egyet, ahol ő is dolgozott és nekem is megtetszett az ötlet. Mivel úgy emlékszem, hogy angol idősotthonról átfogó poszt még nem volt, bátorkodom írni egyet.

Mindjárt azzal kezdem, hogy ez nem egy átlagos idősotthon, hanem egy egyházi alapítvány tartja fent, mégpedig egy zsidó alapítvány. Ebből kifolyólag ide csak zsidó lakókat vesznek fel, kóser konyhát visznek, és még van egy csomó minden, ami egy mezei idősotthonban nincs. A dolgozók persze nem kizárólag zsidók, nagyon sok nemzet és vallás képviselője megtalálható közöttünk.

Így épül fel

Szeretném először bemutatni az otthont és dolgozói struktúráját. Közel 70 lakónk van, ezek három osztályon vannak elhelyezve. A dolgozói ranglétra alján a takarító személyzet áll, illetve a konyhai kisegítők, de ők nem olyan érdekesek az én történetem szempontjából, minimálbért keresnek, jellemzően rosszul beszélnek angolul. Vannak aztán szakácsok illetve a konyhafőnök, és van egy karbantartónk is.

A dolgozói gárda alapját a gondozók (carers) adják, minden osztálynak van vezetője, több is (team leader). Rangban fölöttük állnak a care managerek, nálunk szám szerint kettő van, ennek a magyar megfelelőjét nem tudom. Ők állapítják meg a szükséges ellátás mértékét, hogy milyen segítségre van az egyes lakóknak szüksége. Felettük pedig az intézményvezető (manager, head of home) áll.

A műszakbeosztás úgy néz ki, hogy van nappalos és éjszakás, ezek állandóak, tehát nem igazán keverednek a dolgozók. Két csapat van éjszaka és nappal is, ezek váltakozva dolgoznak. 12 órás műszakok vannak, nyolctól nyolcig, egy órás fizetetlen szünettel. Lehetőség van persze túlórázni, sokat is, ha valaki bírja, az plusz pénz.

Kétféle státusz van, mint carer, az egyik az lehet állandó, ekkor egy meghatározott minta szerint dolgozik az ápoló, vagy lehet beugrós, állandó helyettesítő (bank staff). Ez utóbbinak az az előnye, hogy az ember maga választja meg, hogy mikor és mennyit dolgozik, kisgyermekes anyukáknak és diákoknak ideális.

Kereseti lehetőségek és kurzusok

A pénz, gondolom, mindenkit érdekel, carer-ként nem egy nagy durranás, 7,50 körüli órabérek vannak. Van viszont karrier lehetőség annak, aki hosszú távra tervez és van egy kis sütnivalója, illetve hajlandó tanulni. Team leaderként az ember már egész jól kereshet, 19-20 ezer fontot évente, a care manager-i fizetésekről meg csak sejtéseim vannak, de az nyilván még szebb összeg.

Ahhoz, hogy carer legyen valaki, nem kell semmiféle végzettség, viszont literacy teszt van, ezzel az angoltudást mérik fel, szerintem középfokú tudás nélkül az ember nem viszi át a lécet.

A team leader (csoportvezető) pozícióhoz már kérnek NVQ-t (National Vocational Qualification), ez olyasmi, mint az OKJ-s végzettség. Lehet iskolában is tanulni rendes diákként, de ha ezt elmulasztottuk, mert mondjuk nem itt jártunk iskolába, akkor tanfolyamok százai állnak rendelkezésünkre, a Health and Social Care Level2-t vagy Level3-t kell elvégezni, ez olyan 700 fontból ki is jön és simán lehet munka mellett csinálni. Ha szerencsénk van, ezt a cég átvállalja, de ez esetben sokszor várni kell.

Ha ez a végzettség megvan, sima carer-ként is egy kicsivel többet keres az ember. Hozzátenném, hogy a dolgozók jó része nem tud/akar feljebb lépni, félnek a felelősségtől és hát sokan nem is alkalmasak, az az igazság. Szóval ha valakinek van egy kis ambíciója, meg elég értelmes, a főnökség támogatni fogja.

Lehetőség van többféle kurzus elvégzésére a kötelezőeken (tűzvédelmi, munkavédelmi, stb.) kívül, mindet a cég biztosítja. Elsősegélynyújtás és a gyógyszer-adminisztrálás a két fő plusz, a gyógyszereket ugyanis nem adhatja be akárki.

Általában a team leaderek végik ezt, de ha egy ilyen tanfolyamot végzett ember csinálja, akkor azért az adott napra több pénzt kap. Nekem ez a kettő már ki van pipálva, most azon tanakodok, hogy várjak-e a cégre, hogy fizesse az NVQ-t, vagy vágjak bele magam.

A lakók

Szeretnék egy pár szót ejteni a lakókról. A legtöbbjük 80, de inkább 90 felett van, a legidősebb bácsi 101 éves. Sajnos kb 80%-uk a demencia különböző fázisaiban van, sokan csak kerekesszékkel vagy járókerettel tudnak közlekedni, van, akit emelő segítségével tudunk csak mozgatni.

Viszont mindegyikük egy egyéniség, a legtöbb igazán szerethető, igen kevés van közöttük, aki igazán problémás. Van köztük, aki megjárta Auschwitzot, többen a Kindertransporttal érkeztek. A legtöbben itt születtek Angliában, de sokuk szülője még Lengyelországban látta meg a napvilágot. Sajnos magyar származású lakónk nincs.

Egy nap

Hadd mutassam be, hogyan néz ki egy nap az idősotthonban. Reggel minden carer kap egy listát, hogy melyik embert kell a reggeli tisztálkodási feladatokban segíteni, aztán lekísérni a társalgóba.

Általában itt zajlik minden, itt vannak fotelok és asztalok székekkel, itt töltik az emberek a nap nagyobb részét. Van egy kis udvar is, ahova jó idő esetén ki lehet menni, illetve van, aki sok időt tölt a szobájában, vagy saját akaratából, vagy mert ágyban kell maradnia.

Először reggelit kapnak az öregek, ez szigorúan húsmentes, tea, pirítós dzsemmel, tojás, zabkása (porridge) és hasonlók. Szoktak tartani különféle foglalkozásokat azoknak, akik hajlandóak / képesek ezekben részt venni, illetve a háziorvos és a körzeti nővér is ilyenkor látogatja a lakókat.

Azután jön az ebéd, sokszor van csirke és hal, néha marha. Levessel kezdenek, ahogy mi azt otthon megszoktuk és mindig van desszert is. Itt jegyezném meg, hogy nagyon jól főznek, az ételek az én ízlésemnek tökéletesen megfelelnek, lévén kelet-európai (askenázi) eredetű konyhát visznek.

Ebéd után megint vannak foglalkozások, ezekért külön személy felel, hetente egyszer élőzene is van, olyan presszós-szintetizátoros fílinget képzeljetek el. Szoktak úgynevezett outing-okat is szervezni, sokszor a helyi zsinagógába mennek délutáni teára.

A vacsora elég korán van, szintén húsmentes, sokszor van hal, tészta, tojás, vagy szendvics, de leves és desszert ugyanúgy kerül az asztalra, mint délben. Ezután szépen egyenként felsegítjük a lakókat a szobájukba és átadjuk a stafétát az éjszakásoknak.

A péntekek és szombatok

Ami különbözik ettől a rutintól az a péntek és a szombat természetesen, mivel a sabbath pénteken naplementétől szombat naplementéig tart. Ekkor nincs tévé, zene, elvileg áramot sem lehetne használni, de persze ez egy ilyen helyen nem megoldható.

Péntek este először is meggyújtják a gyertyákat, majd jön a rabbi és áldást mond. A vacsora mindig fonott kalács tojáskrémmel, csirkehúsleves és sült csirke, a szombati reggeli szintén kalács, ebédkor meg nincs leves, hanem tojáskrém és májpástétom macesszal és utána valami húsétel. Ami még különleges, hogy szombat délelőtt istentisztelet van, egy közeli zsidó fiúiskola diákjai jönnek és tartják, ehhez a fő társalgót szokták ilyenkor átrendezni.

Az öregek többsége csak mérsékelten vallásos, de a hagyományokat szívesen követik. Az összes zsidó ünnepet méltóképpen megünneplik, de persze a világiakat is. Van néhány orthodox lakó is, általában próbál a vezetőség az ő igényeiknek is megfelelni.

Vannak a miénknél jóval szigorúbb otthonok is, de nekünk nem zsidóknak így is elég soká tartott megtanulni, hogy hogyan használjuk a konyhát, a terítéket és még rengeteg dolgot.

Nem a pokol

Sokszor emlegetik az idősotthoni munkát úgy, mintha a pokol bugyraiba kerülne valaki. Az én véleményem szerint csak jól kell kiválasztani a helyet, és máris egy szerethető munkahelyen találja magát az ember.

Ajánlom mindenkinek, aki szeret emberekkel dolgozni, nincs piacképes szakmája, amiben karriert tudna építeni, de van kitartása. Férfiak is jöhetnek, nagy az igény a férfi gondozókra, a lakók egyharmada férfi.

A közvélekedéssel ellentétben ez nem annyira nehéz munka, egy forgalmas kávézónál, amivel én össze tudom hasonlítani, mindenképpen jóval könnyebb. Emberileg viszont nagyon sok pluszt nyújt, nem is tudom szavakba foglalni azt a sok szeretetet, amit az idős lakóinktól kapok.

A végére szeretnék még néhány kiegészítő információt hozzátenni. Az idősgondozást egyszerűbb házi ápolóként kezdeni, azonban egyedülállóknak, illetve azoknak, akik pénzt szeretnének gyűjteni, a bentlakásos ápolás is ajánlom, bár az utóbbit hosszú ideig nem lehet csinálni.

Ha valaki idősek helyett inkább testi és/vagy szellemi fogyatékosokkal dolgozna, természetesen az erre szakosodott otthonok is tárt karokkal várják a jelentkezőket.”

A moderálási alapelveket itt találod.