Állandóan visszatérő kérdés ez, mi több, elég nagy viták tárgya akár itt a blogon is, szóval gondoltam, nem baj, ha megosztok itt egy, a kérdéssel foglalkozó elemzést, amibe a napokba futottam bele. Emellett jöjjön még egy iskola, ahol 60 nyelven beszélnek, és egy jópofa videó a nyelvtanulásról.

Kezdjük tehát a címben is feltett kérdéssel, annál is inkább, hiszen elég sokan érzik úgy, hogy az elvégzett munkájuk mennyisége és minősége után (akár az azonos munkakörben dolgozó nyugati kollégákhoz képest is) magasabb fizetés járna nekik, mint amennyit kapnak.

Valójában a fő kérdést elég könnyen el lehetne intézni, egy egyszerű osztás megadja a választ. Az országban megtermelt értéket osszuk el a lakosság számával! Ezt vessük össze más országok hasonló eredményeivel, és láthatjuk, hogy a jövedelmünkben semmi különleges nincs. (Azon kívül, hogy nyilván többet szeretnénk.) Kíméletlenebbül fogalmazva: azért kisebb a jövedelmünk, mert kevesebbet termelünk – írja a Portfolio kiváló szerzője, Madár István, gyorsan hozzátéve a kérdést, hogy akkor miért érezzük alacsonynak a béreket.

Az adók

Hiába osztja fel maga között a tőketulajdonos és a munkaerő a megtermelt jövedelmet (profitra és bérre), ha aztán jön az állam, és különféle elvonások formájában sokat vesz el belőle. (...)

Nem (csak) a szorgalmon múlik

A legnagyobb ellentmondás, amit érezni szoktunk, hogy hiába mondják, alacsony a termelékenységünk, sokan úgy látják, ennél keményebben már nemigen lehet dolgozni. Ez sokszor valóban így van, ám az előállított érték nem csak, sőt, elsősorban nem a munkaórák számától függ. Sokkal inkább attól, hogy milyen technológia, tudás van az előállított termék mögött, milyen értéket képvisel a piacon. (...)

Még pont ugyanazért is több fizetést lehet kapni

Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak „kiharcolni” magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér. (...)

És akkor még nem beszéltünk a munkaerőpiac sajátosságairól és a kulturális hatásokról. Ezekről a Határátkelő oldalon olvashattok bővebben.

Az iskola, ahol 60 nyelven beszélnek

Teljesen más téma, de legalább ilyen aktuális az a sorozat, amely éppen ma indul a Channel 5 csatornán, és amely Nagy-Britannia legnagyobb általános iskoláját mutatja be.

A kelet-londoni Barkingban található Gascoigne suliban 1997-ben még a tanulók 90 százalékának angol volt az anyanyelve (ez az arány mára pont megfordult). A dokumentumfilm bemutatja, milyen nehézségekkel kell szembenéznie az iskolának és a gyerekeknek, ráadásul a létszám is elképesztően magas. Míg nyolc évvel ezelőtt 700 5 és 11 év közötti gyerek járt ide, addig mára ez a szám eléri az 1100-at.

Ha mindez nem lenne elég, a gyerekek folyamatosan jönnek-mennek, átlagosan heti 10 gyerek hagyja ott az iskolát (nyilván mert a szüleikkel együtt máshová költöznek), természetesen a helyükre mindig érkeznek újak. További részleteket ide kattintva olvashatsz.

Hogyan tanulunk nyelvet?

Ha már nyelvtanulás, akkor hadd osszak meg veletek egy érdekes videót a BBC-ről, amin a legendás nyelvész, Noam Chomsky elmélete alapján mutatják be, mi történik egy gyerek agyában nyelvtanulás közben.

Noam Chomsky szerint ugyanis lehetetlen, hogy a gyermek csak tapasztalati úton szerezze meg ismereteit, és ez a helyzet a nyelvtanulással is, azaz már léteznek azok az univerzális alapok, amelyekre az adott nyelv jellegzetességei épülnek.

Noam Chomsky szerint van egy nyelvelsajátítási eszköz, amit ő LAD-nak (Language Acquisition Device) nevez, ami arra van beprogramozva, hogy azokat a szabályokat ismerje fel, amelyek mindegyik nyelv alapját képezik

Minden mást és még egy csomó, a bevándorlással kapcsolatos hírt, ajánlót olvashattok a Határátkelő közösségi-információs oldalán.

A moderálási alapelveket itt találod.