A két ország között a kapocs a felsőoktatás, és persze a poszt szerzője, jOeker, akiről azt is tudjuk, hogy végül az ausztriai lehetőség mellett maradt, de szerencsére most azt is megírta, miért, illetve hogy milyen tapasztalatokat szerzett a jelentkezés és az előzetes tájékozódás során.

„Nagyon jó lehetőségeket tár elénk a nyugati szomszédunk felsőoktatás terén. Ez előtt két éve kezdtem el külföldi lehetőségek után érdeklődni és igazából számomra két járható utat találtam: az első Skócia volt, míg a másik Ausztria, ami mellett döntöttem végül.

Ami számomra fontos volt akkoriban, hogy ezek az országok ingyenesen biztosítják minden EU polgár számára a képzést. A skandináv országok szintén ingyenes oktatást biztosítanak, de a saját nyelvükön vagy business szakokon angolul, szóval őket kizártam akkoriban, igaz nagy szívfájdalommal bár. Az Erasmus-félév során, remélem, sikerül majd valamelyiküket érinteni.

Hosszas mérlegelés után az utóbbi mellett döntöttem, ezt már persze a családdal megvitatva, sok minden szerepet játszott, de főleg a távolság. Ausztria a legtöbb külföldi egyetemi diákját Bécsbe vonzza a nagyon jó képzéseivel, akkor miért jöttem Grazba továbbtanulni?

Egyszerűen nem szeretem a túl nagy világvárosokat. Graz sokkal nyugisabb minden szempontból és az itteni egyetemek és főiskolák is jó képzéseket nyújtanak.

A grazi felsőoktatás

Négy egyetem és két főiskola található a városban, én inkább az egyetemeknek jártam utána, a főiskolákról kevesebbet tudok, de igény esetén ezekről is tudok részleteket megosztani, mert mindkét főiskoláról vannak ismerőseim.

Az Uni Graz néven is ismert Karl Franzens Universität a tudományegyetem nálunk, a képzések a szokásosak, ugyanúgy, mint Magyarországon. Ez a legnagyobb és legtöbb diákot számláló egyetem.

A Medizinische Universität Graz az orvosi-, gyógyászati egyetem ahova nehéz a bekerülés, sok nagyon jó diák közül válogathat és a német nyelvterületeken mindenhol nagyon keresett az általa kiállított papír.

A napokban olvastam egy cikket, hogy Ausztria is orvoshiányban szenved, mondjuk nem olyan mértékben, mint kishazánk, de nekik is feltűnt, hogy a friss diplomások sokkal szívesebben helyezkednek el inkább Németországban és Svájcban a jobb kezdő fizetések miatt.

A Kunstuniversität Graz a művészeti egyetem, ami főleg a zeneművészetre épít, de ezen kívül más lehetőségeket is kínál természetesen. Legvégül pedig a Technische Universität Graz, ahova én is jelentkeztem és kicsit többet tudok róla írni, amit előző cikkemben meg is tettem.

Mi a helyzet Skóciában?

Skóciában voltaképp az egyetemi képzések nem ingyenesek, egy támogatást igényelhetünk, amit minden a kritériumokat teljesítő diáknak megítélnek. Ezt a támogatást csak alapképzésen vehetjük igénybe, első diplománkat szerezzük meg ezzel a képzéssel, az EU országok valamelyikéből érkezünk és más államban sem jártunk államilag finanszírozott képzésre. Ezt a támogatást nekünk kell igényelni a Student Awards Agency honlapján, az egész egy webes regisztráció, de mindenképp szükséges.

Az egyetemre való jelentkezés ugyan úgy az UCAS-on keresztül megy, mint a többi Egyesült Királyság-beli egyetemnél. Ami olyan szempontból szerencsés, hogy nem kell külön csak emiatt odarepülnünk idő előtt. A legtöbb egyetem Edinburghban és Glasgowban található, mindkettő nagyváros, ezzel barátkoznom kellett volna, ha Skócia mellett döntök.

Legnevesebb egyeteme az University of Edinburgh, a világranglista első húsz egyetemében benne van. Mondjuk ezt a felvételi követelmények is tükrözik. Nagyon sok szakon 6 érettségi tárgyat kérnek és az átlag Ielts 6.0-6.5 sem elég.

Itt Orvosi, Társadalomtudományi, Mérnöki és Természettudományi tanulmányokat folytathatunk. Az alapképzés jellemzően eltér az osztráktól, általában 4-5 év hosszú. Az említett két város egyetemein kívül a St Andrews egyetemnek van nagyon jó híre.

Hogyan juthatunk be osztrák egyetemre?

Ausztriában felvételi ponthatár nincs. Minden egyetem egy-két szakon hirdet meg képzéseket felvételi eljárással, ezek a népszerűbb szakok, ahol már előfordult túljelentkezés, ezért kidolgoztak egy rendszert, hogy szűrjék a bejutó diákokat, bár mostanság rendre maradnak el ezek a tesztek és a jelentkezők megússzák egy motivációs levél megírásával az egészet.

Amit még kérnek az egy középiskolai érettségi, lehet akár kettes is, nekik csak az a lényeg, hogy meglegyen és az anyaországban egyetemi továbbtanulási jogot biztosítson.

Nyelvtudást igazoló papírként mindenhol az ÖSD C1-es nyelvvizsgát kérik. Első félév végén van egy nagyobb szórás a STEOP miatt. Érdemes megemlíteni, hogy a képzés csak az eredetileg meghatározott képzési időben plusz két ún. türelmi szemeszterig ingyenes. Ha ezen túlcsúszunk, csak akkor válik költségtérítésessé. Egyedül tanulói hozzájárulást kell fizetni.

A skót rendszer

Érdemes megemlíteni, hogy a jelentkezési határidő Skóciában január 15-én jár le, ez egy hónappal korábban van a magyarhoz képest. Az osztrák viszont augusztus végén, ami olyan szempontból is jó lehet, ha valaki lecsúszott az otthoni határidőről itt még bőven nincsen elkésve.

A skót nagy egyetemi városok még az egyesültkirálysági viszonylatban is a drágábbak közé tartoznak. Az elsőévesek számára általában segítenek az egyetemek kollégiumi szállást szerezni, erre jobb esetben is érdemes havonta 600 fonttal számolni legalább.

A felsőbb éves diákoknál itt is népszerű megoldás az, hogy többen bérelnek ki egy lakást. A megélhetésre szerintem itt is elmegy minimum egy olyan 5-600 font havonta. Mondjuk, Skóciában sokkal több tanulmányi ösztöndíjra lehet pályázni, mint Ausztriában ezzel megkönnyítve megélhetésünket.

Mennyi a lakhatás Ausztriában?

Ami a lakhatást és megélhetést illeti, Ausztria egyértelműen drágább, mint Magyarország. Lakásra itt is olyan 600-800 eurót számolhatunk attól függően, hogy melyik városban szeretnénk továbbtanulni. A megélhetés 250-450 euróból kijön.

Sok minden magyarországi áron van, vagy éppen csak drágább, de van, ami az otthoni árakhoz képest sokkal többe kerül, ilyen például a húsárú és a kávé. Itt kevesebb ösztöndíjra pályázhatunk, mint Skóciában, és a maximális értéke 670 euró havonta, de ehhez hátrányosabb helyzet szükséges általában. Viszont úgy tudom, Skóciában nem vállalhatunk részmunkaidős állást, itt viszont heti max. 20 órában igen.

Ami az előző poszt alatt felmerült, hogy mennyibe kerülnek a könyvek. Ezt a szak válogatja, a legtöbb könyv 10 euró körül mozog, de van, ami eléri az 50 eurós összeget is, szerencsére ezek vannak kisebbségben, ezeket beszerezhetjük egyetemi könyvtárból is, de használtan is megvehetjük bőven áron alul.

Az eddigi egyetemi tapasztalataim (hát október óta nem valami sok), azt mutatják, hogy ahogyan a külföldi diákok számára, nekem is gondot okoz a dialektus, mondjuk most már kezdek hozzászokni, de az első pár előadás felettébb érdekes volt, szerencsére az egyik osztrák csoporttársamtól kölcsön tudtam kérni a jegyzeteit.

Ami a legfurcsább, a hallomásokkal ellentétben nem távolságtartók, legalábbis nem mind. Ezt inkább az ázsiaiakról tudnám elmondani. Nagyon sok barátom pedig a volt jugoszláv államokból van.

Az oktatóink nagyon felkészültek, az egyetemek minden szempontból jól felszereltek. Nem adnak le akkora mennyiségű tananyagot, mint otthon, de jobban, szigorúbban is kérik vissza, az osztályozásnál a ponthatárok is magasabbak.”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.