Kevés rosszabb dolog van az ember életében annál, ha valamilyen oknál fogva a szeretteitől távol kell töltenie az év végi időszakot. Ilyenkor jöhet az elkeseredés, a magány – hogy mindezzel hogyan vehetjük fel a harcot, abban segít Habis Melinda klinikai szakpszichológus.

„Ha az ember külföldön él, gyakran előfordul, hogy nem tud hazautazni a szeretteihez karácsonykor, így kénytelen egyedül tölteni az ünnepet.

Különösen nehéz lehet mindez, ha csak nemrég próbáltunk szerencsét és még nem alakult ki az a közösség, amiben jól érezzük magunkat. Ha az ünnepet idegen emberek közt, egy számunkra új kultúrában kell, hogy töltsük, nehéz megteremteni a bensőséges, karácsonyi hangulatot. Honvágyunk felerősödhet, ha magányosak vagyunk.

Amennyiben a célország kultúrája hasonló a miénkhez és sokan készülődnek az ünnepre, nekünk pedig nincs kihez mennünk Szenteste (legfeljebb egy szeretteinkkel folytatott Skype-beszélgetésre számíthatunk), könnyen előfordulhat, hogy a karácsonyi mesevilág sokkal inkább negatív érzéseket, mint meghitt hangulatot kelt bennünk.

Sok egyedül élő embernek a karácsony a legfélelmetesebb ünnep a világon. „Engem nem szeret senki” – gondolják. Ha legyőz minket az önsajnálat, akkor biztosan nem fog jól sikerülni az ünnep, viszont ha tudatosan készülünk a karácsonyra, sokkal jobban érezhetjük magunkat.

A következőekben ehhez adok néhány gyakorlati tanácsot

- Keressünk társaságot az ünnepekre! El sem tudja képzelni, hányan járnak hasonló cipőben, mint Ön. Nézzen szét a házban vagy a környéken, biztosan talál valakit, aki szintén magányosan ünnepel. Érdeklődjön a helyi templomban, kisebb közösségeknél (talán magyar közösséget is talál), hogy lesz-e valamilyen összejövetel, amihez esetleg Ön is csatlakozhatna! Nem ismeri ezeket az embereket? Nem számít! Fogja fel úgy, mint egy izgalmas kalandot! Ha egy távolabbi ismerős meghívja magához az ünnep alkalmából, nyugodtan fogadja el!

- Hívhatunk mi magunk is vendégeket. A készülődés biztosan eltereli majd a gondolatainkat az egyedüllétről.

- Tervezzük meg az ünnepet, gondoljuk végig, mitől volt szép gyermekkorunkban, próbáljuk ezeket az apró momentumokat megragadni és megismételni.

- Ha van rá lehetőségünk, segítsünk a nálunk rosszabb helyzetben levőknek! Nem kell nagy dologra gondolni, egy pár kedves szó, meleg tea is sokat számíthat.

- Kényeztessük magunkat az ünnep alkalmából finom ételekkel, kedvenc könyvünkkel, DVD-nkkel, tegyük meg, amit régóta szeretnénk, de eddig nem volt rá időnk vagy lehetőségünk.

- Az év végéhez hozzátartozik a számvetés is. Vegyük sorra, mitől telhetne a 2015-ös év jobban az ideinél, készítsünk tervet céljaink eléréséhez! Sokan hajlamosak rá, hogy a kudarcaikat eltúlozzák, ezért próbáljuk meg az életünket egy külső szemlélő szemszögéből (is) látni. Ha ez nem megy vagy úgy érezzük, túl sok mindenen kellene változtatnunk, kérjük pszichológus / pszichoterapeuta szakember segítségét. (Az online pszichoterápia bármely országból elérhető.)

Vannak, akik magányos óráikban régi emlékeikkel veszik körbe magukat. Szerencsések azok, akik az egykori meghitt pillanatokat nem fájó szívvel élik újra az ünnep óráiban.

Mozduljunk ki!

Sajnos a legtöbben inkább a múltbeli sebeket szakítják fel ilyenkor. Az elveszített szülők, családtagok emlékének fájdalma, a régi boldog karácsonyok nosztalgiája, az előtörő sérelmek, elrontott dolgok kapcsán érzett lelkiismeret-furdalás sok-sok gyötrelmet okozhat ilyenkor.

Mozduljon ki és beszélgessen, higgye el, néhány kedves szó sokat javíthat a hangulatán! Az ünnep után pedig vegye a kezébe az irányítást és (ha kell, segítséggel) gyógyítsa be a fájó sebeket!”

Habis Melinda oldalát itt érhetitek el.

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz, ha pedig arra vagy kíváncsi, mivel ünneplünk mi, akkor kattints ide!