A mai írás nem lesz hosszú, ugyanakkor egy olyan tematikát hoz be a blogra, ami eddig csak ritkán jelent meg, pedig szerintem nagyon fontos beszélni róla: jelesül, hogy a nagyszülők miként élik meg, ha gyermekük és unokájuk külföldre költözik. A mai poszt mérnök szerzője, László saját bevallása szerint nem a szavak embere, talán ezért is nem lett hosszabb a poszt, de ez egy olyan kérdés, amiben szerintem sokunknak van tapasztalata, tudunk róla beszélgetni.

(A kép illusztráció)

„Nem kenyerem az írás, de ha érdekelné a közönséget egy szülő szemszögéből a határátkelés, megpróbálom megírni. A helyszín Skócia, a főszereplő egy magyar házaspár, már odakint született két gyerekkel.

Ádámot a munkahelyén mindig a rázós feladatokkal bízzák meg. Nem kiszúrásból, hanem mert tudják, biztosan megoldja. Előző cégénél volt, hogy ragaszkodtak csak Őt küldjék.

Lányom egy terhestorna-klubban szerzett jó ismerősöket, még egy cikk is megjelent róluk valamelyik újságban. Unokám otthon csak magyart hall. Óvodába egy héten kétszer járhat, de nem jelent Neki problémát a nyelvtudás hiánya.

Otthon időnként már skótul is megszólal. Környezetükben van két magyar házaspár, akikkel szorosabb a kapcsolat, de a „bennszülöttekkel” is nagyon jól kijönnek.

Férfiként más

Egy férfinak az unokák nem azt jelentik, mint egy nőnek. Úgy gondolom, a fiúk 5-9 éves kor körül igényelhetik öregapjuk jelenlétét. Remélem ebben az időszakban lesz lehetőségem foglalkozni Velük és sok most még hasznos dolgot átadhatok.

Igen, most még hasznos dolgot, ami lehet 20 év múlva érdektelen, hiszen 30 éve mobiltelefon sem igen volt most meg a technika haladása döbbenetes.

Jelenleg bérlakásban élnek. Épp most keresnek újat, mivel amiben laknak, azt el akarják adni. Az új szerződéskötésnél kisebb problémát jelent, hogy nincs, banki előéletük Még nem vettek fel hitelt kint mivel alapelv addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér.

Meddig tervezik kint?

Nem tudom, de minden erőmmel azon vagyok, hogy minél tovább, hiszen ott 1640-ben volt az ún. fülkeforradalom. Idén szeptemberben szavaznak az elszakadásról, bármilyen eredmény lehetséges. Az biztos, hogy függetlenség esetén érdekes dolgok lehetnek.

Moldova György kamionosa szerint „úgy akarom, ahogy lesz”. Ha már lehet irányítani a dolgok menetét az egy nagy előrelépés. Hogy mi a távolság az relatív, hiszen Budapest-Sopron vonattal 3 óra, ugyannyi, mint a Budapest-Edinburgh repülővel.

Az az ember, aki nem várja a sült galambot, sejti, hogy nem kolbászból van a kerítés és toleráns sok mindennel, az boldogulhat. Ádámnak még nincs skót szoknyája, de ha lesz, akkor is magyar marad.

Ő azt mondja: ha egy skótot ledobnak Magyarországon, három nap múlva „éhen hal”, ha egy magyart ledobnak Skóciában, biztos boldogul.

A nemzetek feletti marha

Időnként mondom Nekik, kiköltözök hozzátok és marhapörköltet fogok a skótoknak árulni. Azt válaszolják, gyere, de lángost árulj, az kifizetődőbb.

Anyósom két éve meghalt, öccse 56-os „disszidens”, 80 éves. Ausztriáig jutott, most volt itthon. Ő és felesége kérte, hogy azt szeretné enni nálam, mint tavaly. Marhapörkölt, nokedli, koviubi. A marhalábszárat hipermarketben vettem.

A címkén ez állt: Születés helye GB, hízlalás helye GB, vágás helye NL, darabolás helye HU.

Európában most már nincsenek határok, csak az emberekben korlátok.”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.