A mai blogajánlóban ellátogatunk egy olasz csodafaluba (na jó, valójában csak vámmentes, de az árait elnézve – főleg Svájc felől – ez már-már csodaszámba megy), aztán kicsit eszegetünk ír módra, végül de nem utolsósorban megnézzük, miért van annyi rendőr és katona a fülöp-szigeteki utcákon.

Kezdjük tehát heti kalandozásunkat az olaszországi Livignóban, ahová Az élet St Moritzban blog kalauzol minket. Sok minden kiderül, egyebek mellett az is, hogy érdemes teli pénztárcával érkezni...

„Livigno mindig a legutolsó hágó, amit megnyitnak. Május közepén többnyire megnyílik, de idén az extrém tél miatt két hetet késett, így csak június elején lehetett átmenni a környék egyik nagyon kedvelt szomszédjába.

Livigno egy vámmentes falu, annak minden előnyével. A piák, benzin, kaják, fogyasztási cikkek árai a padlón (ez akkor válik igen szembetűnővé, ha Svájc irányából érkezünk). Sok pénzzel érkezni érdemes, sőt kötelező.

A hágó nyitásától a zárásáig kvázi életmentő szerepet tölt be a környék életében. (a hágó zárása után csak az alagút marad, ami személyautónként 30 frankot kóstál oda vissza).

Télen nagyszerű síparadicsom, szuper széles és kombinált rendszerrel, igen jó áron (35 eur/fő, mely érvényes mindkét oldal rendszerére, amihez kell legalább 2 nap). Nyáron meg szuper kiránduló hely és XC/DH mennyország. :) (...)

Nyáron az ember alapvetően tankolni jár át (1.15eur a 95-ös literje, 1.08 a dízel többnyire) meg enni (6-8eur egy jó pizza). Télen alapvetően síelni és szórakozni.

A nőket különféle ruházati boltok várják (vannak jóféle fehérneműsök is, érdemes az asszonyt oda terelgetni, :D) a férfiaknak szerényebb kínálattal kell beérniük. Viszont van egy rakat fotósbolt, ahol egy harmadik világbeli ország éves GDP-jét fogjuk ott hagyni a jó árak és kínálat miatt.

Van még egy rakat napszemüveges, meg órás, és szivaros. Egy-két sportbolt, parfüméria és élelmiszerbolt. Télen érdemes üres kézzel jönni, a bődületes akciókban hatalmasat spórolhatunk.

Nem ritka a komplett kollekciókra adott extra kedvezmény (a már meglévő árcsökkentéseken felül). Gőzöm sincs, hogy csinálják, miért éri meg nekik még így is. Felhasználóként mindez minket nem érdekel, olcsón jutunk jóhoz. :). (...)

Ízelítőül néhány átlagár: Literes Jägermeister 8.5eur, Haribo (400g) 2eur, literes Jim Beam 9, literes Finlandia 8. Amit még érdemes szem előtt tartani, azok a kisebb műszaki cikkek, pl. a Garmin otthon nagyon drága motoros navija (590LM) itt majd 50 rugóval olcsóbb (persze ez köszönhető az otthon tomboló 27%-os áfának). Oakley szemüvegek garmadája vehető amcsi áraktól nem sokkal drágábbért. A fotós objektívek, tripodok, kamerák árait meg sem kell említenem...

!Egyetlen dolgot nagyon fontos szem előtt tartani! A hogyan juttatjuk be Svájcba challenge-t. :)

A svájci határra érkezve, az első dolguk a rutinos vámosoknak faggatózni és gyanú esetén szétkapni a kocsit. Hivatalosan 300frank/fő értékben vihetünk be vámmentesen dolgokat, amibe beletartozik 1L 18%-nál erősebb pia, 1L 18%-nál gyengébb pia. A kaják le vannak szabályozva, de senki nem fog fél kiló prosciutto crudo-t venni...

Alapvetően cigire, piára, parfümre, és műszaki dolgokra fáj a foguk. Ezt szokták a népek *khm* átvinni a határon bejelentés nélkül. Mert erre a mondatra játszik mindenki: "Die Gegenstände müssen für den privaten Gebrauch des Abnehmers oder für Geschenkzwecke bestimmt sein." A piát, cigit, parfümöt feltétlen jelentsük pontos mennyiségekkel, amikor kérdezik.”

A poszt természetesen itt nem ér véget, további „okosságokat” is megtudhat (és plusz képeket is láthat), aki ide kattintva elolvassa a teljes posztot.

Mit eszünk Írországban?

Igaz, nem szombat, hanem vasárnap van, de enni minden nap kell, ráadásul egy (nekünk) új blogot is bemutathatok. Ez a Koboldwhisky, amely az írországi mindennapokról számol be. Most például a helyi étkezési szokásokról.

„Leves

Alapjában véve itt eléggé elterjedtek a krémlevesek, ezt egy szendviccsel és némi chipsszel (Tayto vagy Hunky Dory's) szokták kísérni, nem kerítenek túl nagy feneket az étkezéseknek errefelé.

Alapjában véve jók a krémlevesek, bár mondjuk mikor bacon krémlevest láttam volt munkahelyem kantinjában, akkor egy pillanatra elkapott a hányinger... a leves receptje a következő, in general: szórj bele mindent a turmixba, amit még elvisz a gép pengéje, adj hozzá sót és némi tejszínt, majd turmixold le és forrald fel. Ha nagyon vállalhatatlan, fűszerezd agyon a fűszerespolc alsó 3 polcán található dolgokkal, és fogd rá, hogy „italian” spicy cream soup.

Szendvicsek

Csak a képzelet szab határt, mit teszel bele. Szó szerint. A csirkés-töltelékes szendvics (tehát zsemle egy kis csirkével és zsemlével) nagy favorit az írek körében, valamint a majonézes krumplisalátás baconöset is nagyon viszik, ahogy láttam. Amúgy minden szendvicset feldob egy adag hasábburgonya, ecettel meglocsolva.

Saláták

Itt most ne a franciasalátára, meg Cézár-salátára gondoljunk, vagy éppenséggel egy orosz hússalátára. Ez általában egy adag zöldség, nyakon öntve egy liter dresszinggel, vagy coleslaw (mellesleg, a coleslaw-t valami világbajnok módon készítik mindenhol, imádom).

Fingerfoods / canapes

Először furcsán néztem, miért ujjonganak a kollégáim, hogy a céges nightouton lesz canape, mert egyből a fekvőalkalmatosságra asszociáltam, aztán felhomályosodtam, hogy az tulajdonképpen egyfajta fingerfood. Vagyis magyarul hihetetlen kis adag bármi, amiről azt hiszi az ember, hogy jó sörkorcsolyának, meg felszívja az alkoholt, de valójában nem igazán ér semmit, bár felettébb finom.

Marhahús, bárány, hal

Szinte minden étel ezekből az alapanyagokból készül, ezek voltak azok, amiket otthon akkor ettem, ha muszáj volt, vagy akkor sem, de itt megszerettem őket.

Krumpli

Állandó köret minden mellé. Ha kérsz egy adag tésztát, akkor is kapsz hozzá egy kis sült krumplit (hasábburgonyát), mert az úgy jó. A szendvics mellé is kapsz.”

Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy ez nem a teljes poszt, akit érdekel, kattintás után elolvashatja, hogyan sikerült a szerzőnek pótolni a magyaros ízeket és termékeket.

Fegyverek az utcán

Végül látogassunk el a Fülöp-szigetekre, ahol régi ismerősünk, Jimbohumeister három éves ott tartózkodása kapcsán elmélkedik kicsit a biztonságról a 90 millió fülöpke blogon.

„A fülöp-szigeteki hétköznapokban a biztonsági ellenőrzés mindenhol ott van, mióta 2000-ben egy óra leforgása alatt 5 bombát robbantottak terroristák Metro Manila területén.

Azóta az összes bevásárlóközpontba, szállodába, munkahelyre, stb. csak fémdetektoron keresztül, táskát „átvizsgálva”, őrök által megmotozva lehet bemenni, valahol még K9-es kutyákat is bevetnek. Ez egy idő után baromira idegesítő ám.

Ha nem gyalogosan vagy, hanem kocsival, akkor alánéznek tükörrel, hogy nincs-e bomba - ha éppen nem saját magukat nézegetik az őrök, mint ma reggel is az egyik, bár lehet csak azt ellenőrizte nem telepített-e valaki bombát az arcára, amíg mással volt elfoglalva. Persze ha az utastérben van a bomba az már mindegy, ott nem vizsgálódnak.

Ergo nem túl hatékony ez az egész rendszer, szerintem simán be lehet csempészni bármit a legtöbb helyre, ezért is mondta egy ismerősöm, hogy értelmesebb lenne azt a feladatot adni az őröknek, hogy minden belépőnek mondjanak valami bókot, „jó a frizurája”, „szép a táskája”, „remek az öltönye”. (...)

A Fülöp-szigeteken futó páncélozott pénzszállító autók megjelenése elég impozáns. Mindegyikre ki van írva, hogy a sofőr által látható terület limitált, ami annyit jelent, hogy úgy vezetnek, ahogy akarnak. Ezekkel szállítják a pénzt mindenhonnan és mindenhova, akár kávézókba, éttermekbe, hotelekbe vagy éjjel-nappali boltokba is.

Az első időkben azért elnyúlt az arcom, mikor egy Pizza Hutban békésen eszegetve besétált egy shotgunos - duplacsövű fegyver - meg egy gépfegyveres biztonsági ember, akik egy harmadik embert kísértek, aki a pénzt vitte. (...)

A biztonsági intézkedésektől függetlenül történnek incidensek. 2012 márciusában például a Robinsons Galleriában levő BPI bankot rabolták ki - 1 halott és 6 sérült -, 2013 év elején pedig egy, a Megamallba levő ékszerboltot támadott meg 6 fegyveres. Ezekről azért tudok, mert az előbbibe majdnem napi szinten megfordulok, az utóbbiba pedig ritkábban - de nincs közöm az esetekhez.”

Aki további érdekességekre (és képekre) is kíváncsi, az ide kattintva érheti el az eredeti posztot, mint mindig, most is érdemes szerintem átlátogatni!

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.