Tegnap volt tíz éve annak, hogy Magyarország – egyebek mellett Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, a balti államok, valamint Málta és Ciprus mellett – csatlakozott az Európai Unióhoz. Tíz év alatt sok minden történt, például korábban elképzelhetetlen módon pörgött fel Magyarországról is a migráció, melynek egy igen jelentős része Nagy-Britanniába irányult, ahová persze nem csak a magyarok mentek, hanem a lengyelek is. Néhány városban ennek kifejezetten érdekes következményei lettek.
Ott van például Southampton a maga közel negyedmilliónyi lakosával, melynek immár egy tizede (25 ezer ember) lengyel. A dél-angliai kikötőváros számára ez persze nem jelent újdonságot, hiszen már a II. világháborút követően is sok lengyel telepedett le ott.
Az utóbbi években a gyümölcsfarmok vonzották ide a lengyeleket (is), olyannyira, hogy ma már kis túlzással a lengyel a második nyelv. Ott van például az egyik külváros, Shirley, ahol rengeteg lengyel él, ennek megfelelően lépten nyomon lengyel szó hallatszik az utcán és rengeteg a lengyel kisbolt is – írja a migrációval kapcsolatban pozitív elfogultsággal nemigen vállalható Daily Mail riportere, Barbara Davies.
A zöldségesek megmentői
A lengyelek beözönlésének érdekes következményei vannak a város életében. Ott van például a zöldséges házaspár, Andy és Pam Phillips, akik 50 éve árulják a friss árut, és akik komoly gazdasági fellendülést köszönhetnek a Közép-Európából érkezetteknek.
„Ha nem lennének a lengyelek, már évekkel ezelőtt lehúzhattam volna a rolót. Sokkal egészségesebben, régimódibban étkeznek, mint a britek. Rengeteg zöldséget és gyümölcsöt esznek” – mondta Andy Phillips.
„Miközben sok brit a szupermarketekben vásárol, addig a lengyelek és a kelet-európaiak nálunk. Mi hasonlítunk a legjobban arra, amit maguk mögött hagytak otthon. Új életet hoztak a környékre, amikor rengeteg bolt kénytelen volt bezárni” – fogalmazott a zöldséges, hozzátéve: „Ez egy multikulturális város, a világ minden részéről érkezett emberek vásárolnak nálunk. Minket nem érdekel senki nemzetisége”.
Eközben tavaly például egy 22 éves lengyel, Tomasz Dyl nyerte meg a Déli-part Fiatal Üzletembere címet, azaz a kelet-európaiak munkát is teremtenek (speciel Tomasz Dylnek marketingügynöksége van), nem csak betöltenek munkahelyeket.
A lengyel anyukák ijesztő csoportjai
A bevándorlásnak ugyanakkor árnyoldalai is vannak, és ezt kár lenne letagadni. A 23 éves Lacy Flahavan például azt nyilatkozta, hogy őt néha megrémíti a rengeteg lengyel anyuka a kisfia bölcsődéjében.
„Lassan lengyel várossá válunk. A lengyel anyukák összetartanak, és ez őszintén szólva kissé ijesztő. Úgy érzem, nem tudok velük beszélgetni, mert elég félelmetes csoport. Vannak barátaim, akiknek komoly nehézséget okozott az elhelyezkedés, annyi ember van ebben a régióban” – mondta.
Hasonló véleményen van a 72 éves Ruth Peters is, aki szerint egyszerűen az a helyzet, hogy nincs minden bevándorlónak hely. Kevés az ingatlan, és a migráció a munkahelyekre is hatással van: „Eközben persze tisztában vagyok azzal is, hogy a fiatal lengyelek nagyon jól állnak a munkához, de egyszerűen nincs már annyi hely”.
Mi történik az iskolákban?
Hivatalos statisztikai adatok szerint ma a lengyel a legnagyobb nem-brit nemzetiségű csoport a szigetországban a maga 700 ezer bevándorlójával (bár egyes becslések inkább egymillió körülire teszik a számukat).
Az olyan migrációs központokban, mint mondjuk Southampton ez az oktatás és egyéb közszolgáltatások számára is plusz nyomást jelent. A St Mark’s Általános Iskolába például 42 különböző nemzetiségű gyerek jár, egyharmaduknak lengyel az anyanyelve, és csak minden negyedik tanuló fehér brit.
A helyi önkormányzat munkáspárti képviselőcsoportjának vezetője szerint ugyanakkor a lengyelek „friss levegőt” hoztak a városba: „Együttműködőek, gazdaságilag igazán aktívak. Southampton hozzászokott már a migrációs hullámokhoz. Nemzetközi kikötőváros vagyunk, megszoktuk, hogy befogadjuk az embereket, és építünk arra, amivel hozzá tudnak járulni a város keverékéhez”.
Simon Letts lánya is egy olyan iskolába jár, ahol sok a lengyel gyerek. „Az iskola eredményei fokozatosan romlottak, ám mostanra utolértük az országos átlagot. Úgy gondolom, ez részben köszönhető a határátkelők kemény munkájának” – mondta a politikus.
Több a haszna, mint a kára
A hirtelen megnövekedett számú lakosság persze okoz problémákat is a közellátásban, ugyanakkor többen is fizetnek adót, hangsúlyozta a munkáspárti politikus, ráadásul mivel az érkezők jelentős része fiatal, 40 alatti, gazdaságilag több hozzáadott értéket termelnek, mint amekkora összeggel például a helyi egészségügyi ellátórendszert megterhelik.
Az a több mint 20 ezer ember, aki elsősorban Lengyelországból az elmúlt évtizedben Southamptonba érkezett, felpezsdítette a város életét, aminek azért a jelek szerint több az előnye, mint a hátránya, legalábbis nekem ez jött le a cikkből. Persze ismerem a Daily Mail migrációhoz való viszonyát, éppen ezért volt érdekes egy ilyen cikket olvasni a lapban.
A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.
Utolsó kommentek