Arányaiban csak a polgárháborút megszenvedő szírek és a románok produkáltak nagyobb növekedést tavaly a Németországban frissen letelepedett külföldiek között, mint mi, magyarok. Több mint 28 ezer magyar döntött úgy, hogy inkább Németországban folytatja.

Elgondolkodtató adatokkal állt elő a német statisztikai hivatal (Destatis) a héten, amely bemutatta a Németországban élő külföldieket nyilvántartó adatbázis legfrissebb adatait.

Kezdjük az általánosabb számokkal, mert azok sem elhanyagolhatók! Az 1967-ben alapított AZR történetében még soha ennyi külföldit nem regisztráltak, összesen 7,6 milliónyian élnek Németországban.

Ez egyben azt is jelenti, hogy folytatódik a migráció erősödése: amíg 2011-ben az előző évihez képest 177 300 emberrel több vándorolt be (ez +2,6 százalékos emelkedést jelentett), addig 2012 ez a szám 282 800 (4.1%) volt, tavaly már 419 000 (5,8 százalék), ami 1992 óta nem látott csúcs.

A határátkelők háromnegyede valamelyik európai uniós tagországból érkezett, de ők is három jól elkülöníthető csoportra oszlanak. Az elsőbe a 2004-ben csatlakozott tagállamok polgárai tartoznak (ezt a csoportot a lengyelek és a magyarok uralják), a másodikba a 2007-ben és 2012-ben EU-taggá vált országokban élők (itt értelemszerűen a románok és a bolgárok viszik a prímet), míg a harmadikba a gazdasági válság által leginkább sújtott mediterrán államok (leginkább a spanyolok, fele akkora számban a görögök és még náluk is kisebb számban az olaszok).

A legnagyobb növekedést az évek óta polgárháború sújtotta szírek produkálták 40 százalékkal (ez 16 457 embert jelent), utánuk a románok következnek 30 százalékkal (62 372 fő), majd mi, magyarok 26,3 százalékkal (28 216 határátkelő).

Csak hogy legyen mihez viszonyítani, íme, pár magyar város, amelynek körülbelül ennyi (azaz 28 ezer) lakosa van: Orosháza, Kazincbarcika, Szentes, Kiskunhalas. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy olyan, mintha tavaly Szentes úgy, ahogy van, kiköltözött volna Németországba – egyetlen év alatt.

Ráadásul az emelkedés folyamatos, hiszen egy évvel korábban 24 638 magyar döntött úgy, hogy Németországban próbál meg boldogulni (ez akkor 29,8 százalékos növekedés volt a 2011-es adathoz képest), ami egy siófoknyi ember.

Ami engem ennél is jobban meglepett, hogy nem csak arányosan vagyunk az élvonalban, hanem az abszolút számok tekintetében is. Ez a 28 ezer határátkelő ugyanis csak azt jelenti, hogy csak a lengyelek (77 480 fő) és a románok (62 372) előznek meg minket, akik gyakorlatilag egy szinten vagyunk a bolgárokkal (28 069).

Elgondolkodtató, hogy az adatfelvétel sajátossága miatt (mindig a december 31-i állapotot rögzítik) a statisztikában nem szerepel több mint 154 ezer külföldi, akiknek ugyan tavaly volt bejelentett németországi lakhelyük, de kevesebb, mint egy évig éltek ott. (Magyarán: 2012. december 31. után költöztek be és tavaly december 31. előtt el is költöztek onnan.)

Én komolyabb következtetéseket az adatokból nem szeretnék levonni, majd megteszitek ti, de annyit azért csendben megjegyeznék, hogy Magyarország jobban teljesít.

A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.