A határátkelés speciális esete a hajós munkavállalás, amiről már több poszt is született a blogon. A mai is ilyen, egyébként pedig részben válasz egy korábbi írásra. Mindenesetre én mindig nagyon érdekesnek tartottam az ilyen életet, noha igazán sosem vonzott, de hát nem vagyunk egyformák. Következzen tehát Drunken Sailor írása arról, milyen is az élet (és mennyit lehet keresni) egy amerikai hajón dolgozva. (A képeket a szerző küldte.)

„Néha beleolvasok a blogba, hajósként érdekes a szárazföldi történeteket olvasni, de az ihletet Zsolt Élet egy óceánjárón című posztja adta. Egyrészt mert ugyan annál a cégnél dolgozunk (szerintem egy hajón is voltunk), másrészt van, amiben nem értek egyet illetve pontosítanék. Ezen kívül szeretnék olyan témáról írni, ami sokakat érdekelhet – mennyi az annyi és miért cserébe. A poszt amerikai hajótársaságokról szól, angol nyelvterületeken.

A kezdetek

A kijutás nem nehéz, ezt Zsolt jól leírta. Bejelentkezel egy ügynökséghez itthon, ők megmondják, mire van esélyed az angolod, és az önéletrajzod alapján, illetve ami még fontos - mikor lesz legközelebb interjú.

Ha az ötperces interjún jól szerepelsz, megcsinálod a hajó orvosi papírokat, vársz a szerződésre, majd repülsz. Én november legvégén mentem el az ügynökséghez, december 2-án volt az interjú, február 22-én már hajón voltam, de mivel halasztanom kellett az indulást két héttel, látható, hogy két hónap alatt is ki lehet kerülni.

És itt szeretném felhívni valamire a figyelmet: bizonyos ügynökségek „HAJÓPINCÉR" vagy angol tanfolyam elvégzéséhez (és nyilván annak kifizetéséhez) kötik a kiközvetítést. Erre szerintem SEMMI szükség (az amerikai társaságok esetében) – vagy azért mert az adott cég szinte bármilyen gyakorlat illetve szaktudás nélkül is alkalmazni fog (pl.: Carnival Cruise Lines), vagy azért mert VALÓS (többnyire külföldi) gyakorlat a követelmény (pl.: Disney, Royal Carribean), amely az interjún azonnal leellenőrzésre kerül és kiderül, hogy van/nincs.

Arról nem szeretnék írni, hogy angolul kommunikációképesnek kell lenni, hiszen a hajóig sem jutsz el Ferihegyről, ha ez nincs meg.

Kijutási mennyi az annyi:

1. Ügynökségi regisztrációs és közvetítési díj: ~ 70.000 HUF
2. Orvosi alkalmassági papírok: ~60.000 HUF
3. Repülőjegy (Budapest – Miami): ~160.000 HUF
4. Vízumdíj (USA): 160 USD (36.000 HUF)
5. Költőpénz az első három hétre: 200 USD (44.000 HUF)
6. Ruházat, bőrönd – tetszés és szükséglet szerint
Összesen tehát ~370.000 HUF a kijutás, de olcsóbb repülőjeggyel, kevesebb költőpénzzel ez megállhat ~320.000 forintnál is, és ezek a költségek nem egyszerre jönnek, akár három-négy hónapra is elhúzható az indulás.

A pozíciók

Legtöbbet a bárról tudok írni, hiszen ott dolgoztam hat szerződésen keresztül (bő négy év), és indulok a hetedikre hamarosan. Ezeket mind a Carnivalnál tapasztaltak alapján írom le, de nagyjából hasonlóak minden cégnél.

A) Barwaiter/bartender (bárfelszolgáló/pultos)

Én barwaiter-ként kezdtem, csak úgy lehet a Carnival-nál, de nem is baj, mivel szinte nulla gyakorlatom volt vendéglátásban, felszolgálásban pedig abszolút semmi.

Úgy kezdesz, hogy felszállsz a 300 méteres, 14-18 emeletes hajóra, ahol három hetes „college"-ban (mondhatjuk alapkiképzés/tanfolyam) veszel részt különösen a bárfelszolgáló pozícióra. Itt mindent megtanítanak, az angolba is belerázódsz, megtanulod a szakzsargont, megismerkedsz a munkával, a hajóval.

Ezután az esetek 95%-ban átküldenek egy másik hajóra, ahol első szerződésesként, de már, mint teljes értékű bárfelszolgáló dolgozod le a maradék 5-6 hónapot a szerződésedből.

Előléptetésre van lehetőség a második szerződéstől (de inkább harmadik-negyedik szerződés környékén jellemző), azonban bartenderként azért már nagyobb a felelősség.

Te rendeled az árut, te felelsz a bar és a lounge állapotáért, a felszolgálók alattad állnak a hierarchiában, ami nem az jelenti, hogy te vagy a kiskirály, hanem az ő hibáikért téged is felelősségre vonnak. Viszont alapvetően jobb a pénz, legalábbis kiszámíthatóbb, biztosabb.

A MUNKA: A munkaidő törvényesen heti maximum 74 óra lehet (túlóra nélkül – ami nincs, mert nem szeretik fizetni - ez szinte minden pozícióra igaz), és a beosztásodban ezt próbálják legalább 3-5 órával alulmúlni, hiszen a drillekre (gyakorlatok) és a tréningekre is kell időt szánni, melyek beletartoznak a munkaidőbe.

Tehát van olyan, hogy egy nap 12, vagy akár 14 órát dolgozol, de az átlag SOHA nem éri el a napi 11 órát. Tény, hogy nincs teljes szabadnap (kivéve casino, spa), de minden héten van fél szabadnap, ami azt jelenti bárosok esetében, hogy 4-5 körül kezdesz délután, és éjfélre végzel (szüneted is van), tehát adott nap csak 6-7 órát dolgozol.

Ráadásul felszolgálóként elég nagy a mozgástered, viszonylag sokat lehet „lógni" – habár ez anyagilag nem kifizetődő. Bartenderként már más a történet, nem tudsz csalni a beosztáson, de nem is nagyon kell, 3-4 óránként komoly szünetet kap mindenki, és a kikötői napok elég könnyűek az egész bar departement-nek úgy általában. A munka felszolgálás, az asztalok tisztán tartása, a poharak elmosása, a bár takarítása, mosolygás, nem vészes.

Báros mennyi az annyi:

Megjegyzés elöljáróban: májusban új rendszert vezettet be a cég, miszerint mindenkinek fizetik a repülőjegyét (az elsőt kivéve), de a 15% helyett csak 12%-ot kap meg az ember, illetve bevezettek egy új alapbért, amelyet szintenkénti besorolás alapján kap mindenki. Ez az első pontosításom Zsolt posztjához, na meg hogy ne legyen hőbörgés valakitől, aki idén tavasszal fejezte be és még nem is hallott erről. :)

Barwaiter/Felszolgáló

50 dollár az alapfizetés, plusz a szintenkénti besorolás is, ami 200/220/300 dolláros pluszt jelent a havi alaphoz. Tehát ez szinte semmi, de az eladott italok után fix 15% gratuitiy van, amelyből 12% csak a felszolgálóé – így gyakorlatilag teljesítményen múlik, hogy mennyit keresel.

Én az első szerződésben (gyenge teljesítménnyel) havi 1200-1400 dollárt kerestem az eladásokból. Az átlagos, vagy mondjuk, hogy jó felszolgálók megcsinálják a 2000 dollárt, és vannak a top felszolgálók, náluk nem ritka a havi 5000 dollár feletti kereset (na, erre azért ne sokan számítsanak, hajónként 2-3 ilyen van, és nagyon keményen dolgoznak – mondhatjuk nem magyar a munkamoráljuk).

Bartender/pultos

Itt más a rendszer, egy nagy különbség van. Minden, a pultnál eladott ital után járó 12% egy „poolba" kerül, és a nap végén egyenlően oszlik meg minden a hajón dolgozó pultos között.

Ennek előnye, hogy igazságos, ha éppen alszol, akkor is pénzt keresel és elég jól tervezhető/kiszámítható a fizetésed. Hátránya, hogy ha agyondolgozod is magad, a 12%-ból ugyanannyit kapsz, mint aki könnyebb beosztásban dolgozik, vagy éppen a „színfalak mögött", úgynevezett szervizbárban van. Mindenestre többet keresel, mint a legtöbb felszolgáló, és a pörgősebb helyeken több az extra.

Számszerűsítve (egy-két speciális kivételtől eltekintve, mint pl. európai utak) a gyengébb hajókon 2500-3000 USD havonta, a jobbakon 3800-4200 USD havonta, és erre jön az „extra" amely bizonyos beosztásokban/bárokban a heti 300-500 USD-t is elérheti. Tehát nem lehetetlen (én láttam/tapasztaltam ilyet) a havi 6000 USD (igen, az 1.3 millió forint) egy hónap alatt.

B) Assitant waiter/asst team waiter/team waiter/head waiter (éttermi felszolgálók)

Itt is lehet tapasztalat nélkül kezdeni, assistant waiterként kezd az ember a személyzeti étkezdében (crew mess), aztán tovább a staff messre, majd room service, lido (a hajó nyitott fedélzetén lévő óriási önkiszolgáló rendszerű étterem) majd az igazi szakma, a dining room.

Itt nincs college, a személyzeti étteremben tanítják meg az alapokat, ami egy büfé rendszer, tehát nem felszolgálással kezd az ember, hanem mondjuk inkább „étkeztetéssel".

Előléptetésre általában itt is a második szerződéstől van lehetőség, a harmadik szint (team waiter) viszont már rátermettségen, és szerencsén múlik. Ezek a pozíciók keményebbek, mint a bárosok, de szakmailag, és anyagilag is kifizetődőbb hosszútávon.

Sajnos pénzt az ember igazán csak a Team Waiter/Team Headwaiter pozíciókban keres, amelyekbe az eljutás általában minimum 3, de a legfelsőbb szintre inkább 5 szerződésig is eltarthat.

A MUNKA: Sok a koránkelés, de itt is van néha éjszakai műszak, és a leggyakoribb szabadnap típus a „lunch off", ami azt jelenti, hogy az ember reggeliztet, 9-10 körül végez, majd csak este 5 körül kezd újra. Ezt lehet alvásra használni, de mivel ilyen szabadnap leginkább csak kikötőkben van, érdemes kimenni.

Sok a töltögetős, takarítós munka az elején, mondhatjuk, hogy a szobaszervizt kivéve szívás az egész, de ha eljut az ember az igazi pincérkedéshez, ott már azért nem olyan vészes a helyzet.

Pincéres mennyi az annyi

Itt is fizetik a jegyet (az elsőt kivéve), ami az ő fizetéseiknél is változást jelentett (nem feltétlenül jó irányba), de erről én sajnos részleteket nem tudok.

Mindenesetre így nézett ki, és ettől nem hiszem, hogy jelentős az eltérés:
Assitant waiter: 1100 USD/hó
Assistant team waiter: 1200-1700 USD/hó
Team Waiter: 1800-2800 USD/hó
Team Headwaiter: 3000-4500 USD/hó

Erre jön rá az extra, ami heti 0-300 USD lehet általában, de csak a második szinttől, az első szinten max a szobaszervizben kapsz (nem sokat). Tehát az elején gyenge, de mivel a headwaiter ezt a pénzt minden hajón megcsinálja (~4000-5000 USD), a bartender meg csak a jobb hajókon/sok extrával – hosszú távon kifizetődőbb.

C) Guest services associate/shore excursions manager/accountant etc.

Ezekről csak rövidebben, általában ezekre a pozíciókba már hajós múlttal kerül az ember (tisztelet a kivételnek Zsolt), és egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Vegyük a recepciót (Guest services), fizetés az első szinten (associate) 1500 USD/hó. Fix, nincs extra, de tervezhető.

Akárki akármit mondd, átlag napi 8 órát dolgozni irodai környezetben könnyebb, mint 10-11 órát rohanni a pályán. Megvannak a stresszes pillanatai is a munkának, de általában véve a fizikai terhelést kevésbé bíróaknak ajánlanám.

Az előlépés nehéz, sokáig tart és a következő pozíció (supervisor) 200 dollárral keres többet... még mindig nem értük el a kétezer dollárt, amit bárosként már a második hónapban megkereshetsz.

Körülbelül ugyanilyenek a fizetések a könyvelésen, a túraszervezőknél kicsit magasabb, illetve ott bónusz rendszer is van, de náluk a hajós szempontból „legfiatalabb" is második szerződéses volt, akit láttam, és sok szerencse kellett a váltáshoz az előző pozíciójából.

A fotósok szinte fixen 1300-at keresnek, a gift shoposok (bolti eladók) nagyjából ugyanennyit, és szeretném tisztázni: bónusz van, kb. 50-80 dollár kéthetente, ha nagyon jók voltatok. Igazából azt kellett volna írnom, hogy nincs. Ebben a két pozícióban megvan az átlag napi 10-11 óra talpalás.

Mennyi az annyi staff-ként?

Szerintem nem elég, maximum a rövidtávra tervezőknek, utazásra vágyóknak, vagy akik csak külföldi gyakorlatot akarnak szerezni egy szerződés erejéig. Az egyetlen „staff" pozíció, amit jobban fizetnek az I/S (rendszergazdák), ott 3000 USD-vel kezdesz, de kb. annyi is marad.

Magyar táncost én még nem láttam, zenészt igen, de ők a saját ügynökükön keresztül egyeznek meg a céggel, általában 2400 USD-vel kezdhetsz.

Kaszinósként első szinteken 1500-1800 USD-t lehet keresni, a legjobb hajókon meglehet a 2000, ez jelentősen csak manageri pozícióban ugrik meg.

Panama-csatorna

Előrejutási lehetőségek (személyes tapasztalatok)

Általában jól lehet haladni, nem szabad elfelejteni, hogy félig-meddig egy katonai szervezethez hasonlítható a hierarchia. Én a második szerződésben bartender lettem, a harmadikban staff bartender (erről később – jó lesz), kétszer felajánlották az Assistant Beverage Operations Manager pozíciót, amit anyagi okokból nem fogadtam el (a helyettes manager – magyarán a közvetlen főnököm 1900 USD-t keres!!), de végül a hatodik szerződésben a Senior Bartender pozíciót már igen (itt a pénz nem igazán változik, csak több a hatalom MUHAHAHAHA).

Van olyan magyar lány, aki barwaitressként kezdte, a végzettsége (BME) miatt azonban már a harmadik szerződésében Sanitation Officer volt, ma pedig már Enviromental Officer, ami senior management pozíció (!!!) – tehát a váll-lapon három csík van, egyszemélyes kabin franciaággyal, ablakkal, dolgozóval, fürdővel, és gondolom egy tisztességes fizetéssel. Két és fél éve kezdett hajózni, szerintem velem egykorú - 26 éves lehet...

Találkoztam magyar Photo Managerrel, Senior I/S managerrel, Senior Maitre'd-vel, szóval egész sok magyar van egészen magas pozíciókban. Összefoglalva hosszútávon (4-5 év+) komoly karriert lehet befutni.

Aruba - "Viselkedj, vagy menj haza!"

Megjegyzések Zsolt posztjához

A „kasztok" valóban úgy vannak beosztva, ahogy Zsolt megírta, de ez leginkább csak egyenruhában, illetve néhány jogosultságban jelent különbséget. Példa: a hajón ahol együtt dolgoztunk Zsolttal, volt egy első szerződéses, még gyakornok könyvelőlány (talán litván volt) – pozíciója szerint „tiszt".

Egyik nap megjelent a személyzeti bárban ahol épp én dolgoztam, nem először, sőt nem is másodszor, és adott termék megvásárlása után megpróbált kioktatni, hogyan is kéne nekem az adott terméket a rendszerben felütni. Az, hogy félig sem volt igaza, csak egy dolog, de a stílus elfogadhatatlan volt, így elhajtottam elég keményen a francba.

Ez természetesen elképzelhetetlen mondjuk egy első fedélzeti tiszt esetében, de az nem is fog megpróbálni kioktatni valamiről, amit nem tud. Sőt általában egy igazi tiszt normálisabban viselkedik, közvetlenebb, mint egy 20 éves recepciós.

Lényegében tehát az igazi tisztek a fedélzeti, műszaki illetve biztonsági tisztek, a többiek csak fehér egyenruhás kollégák, akinek az esetek túlnyomó többségében nem felelsz.

Ezt minden tisztelettel írom, de ahogy Zsolt is megírta, leginkább a staff gondolja úgy, hogy bármilyen szinten a „crew" felett állnak, még papíron sem igazán így van. A kabinjuk saját fürdővel rendelkezik, tehát 4 fő helyett csak 2 használja, de ezen kívül mindenben egyezik az összes többivel.

A hajós élet összegezve

Tény, hogy 6-8 hónapig a világ másik oldalán vagy, és minden egyes nap dolgozol. Tény, hogy mindenkinek nehéz (főleg az elején). Tény azonban az is, hogy a legalacsonyabb belépő pozícióban is negyedmillió forintnál kezdődik a fizetésed, amelyet, ha akarod 97%-ban félretehetsz.

Tény, hogy vezettem jetski-t St. Marteen-ban, láttam a Panama-csatornát, rendszeresen Black Jack-ezek a Bahamákon, béreltünk terepjárót Mexikóban, úsztam delfinnel a Kajmán szigeteken, strandoltam Curacaón, éjszakáztunk a Bermudákon, áthajóztam az Atlanti-óceánt, rendszeresen reggelizünk Miamiban, többször voltam Manhattanben és Kanadában, golfoztam Jamaicán.

Tény, hogy egy több mint 100.000 tonnás, akár 18 emeletes hajón dolgozol és élsz, amin van mozi, minigolf, színház, 18-20 bar/lounge, kaszinó, gift shop, spa, 3 főbb étterem, és több kisebb hely (pizzabár, shusibár, steakhouse), több medence és jacuzzi. Ezek a tapasztalatok/élmények a munkával járnak. :)

Négy év alatt több mint 22 millió forintot tettem félre / fizettem ki hitelekre stb. Volt olyan éjszaka a személyzeti bárban, hogy 980 USD-t tettem zsebre (akkor még készpénz volt, a morális részt most ne feszegessük... :)), volt olyan két hét, hogy kedvesemmel szétosztva az összes bevételt, fejenként 3800 USD-t tudhattunk magunkénak (bő 800.000 HUF).

Ezek csak hajós munkával történhetnek meg az emberrel így egyszerre és ilyen gyorsan, tehát ha van egy kis bátorságod, kitartó vagy és talpraesett - veled is megtörténhet.

Nem lehet életed végéig csinálni (bár találkoztam olyannal, aki több mint harminc éve hajózott), és nem is akarom. Úgy tekintek erre, mint egy lehetőségre, hogy megalapozzam az egzisztenciánkat.

Kedvesemmel minden összerakva egy év múlva már 3 lakásunk lesz tehermentesen (1 itthon, 2 Ukrajnában), az itthoniban élünk, az ukrajnaiakat pedig kiadjuk a fekete-tengeri nagyvárosban.

És utána elég, mert ez tényleg nem „normális" élet, de nem bánom, hogy 5-6 évet így töltök el. Amivel Zsolttal 101%-ban egyetértek – csak tudd abbahagyni. Az ötödik szerződésem volt az utolsó, most indulok a hetedikre..."

Most mi ez a kommentelés, meg előmoderáció? Mire jó ez? És miért pont nekem, amikor én normálisan kommenteltem? Kattints ide és megtudod!