Nem bolondultam meg, tudom, hogy az északi féltekén most éppen az ősz van soron, ám a mai blogválogatás során eljutunk Dél-Afrikába is (ezúton is szeretnék gratulálni Kátyának a Goldenblog-különdíjhoz, amit a legjobb külföldön élő magyar blogért kapott!!, Éljen, éljen!), ahol ugye éppen a tavasz közeledik. Emellett vonatozunk Hawaii-on, adót igénylünk vissza Ausztráliában és szelektíven hulladékot gyűjtünk Svédországban. Úgyhogy van dolgunk elég, vágjunk is bele!
Mai első állomásunk legyen Hawaii, és ha már állomás, akkor persze vonat. A Legfrissebb Hawaii Hömbölgések (ami már nálam a címe miatt is csillagos ötös, és akkor a tartalomról még nem is beszéltem) blog gazdája, Janek ugyanis vonatozni ment és finoman szólva is érdekes élményekkel gazdagodott. Nézzük!
„Tudjátok... Én mindig is azt hittem, hogy a Balatonra járó másodosztály szintjénél lejjebb nincsen. És valóban. Ezek a vagonok régen a cukornádat szállították, így kb úgy vannak összeszerelve, hogy ne essenek szét. Remélhetőleg. Na. Turisztikai projekt néven beletettek egy sor fapadot, és már dől is a lé.
Maga a park hangulatos, kicsit az otthoni ex-szoci szoborparkokra emlékeztet, de az idő jó volt, és nagy elvárásokkal szálltunk fel a vonatra.
A vonat sípol, a bemondó belekezd a szövegbe, a feszültség az egekben, és ekkor... Elindulunk... hátrafelé.
HE?
Igen. Tolatunk.
Mivel már csak 1 vágány van, így a vonat nem tud megfordulni. Tehát a túránk első 45 percében tolattunk, megálltunk, és a 2. 45 percében előrefelé haladtunk."
Hogy mi történt ezután, azt megtudjátok, ha elolvassátok a posztot, melyben a sok jó kép mellett videón is megnézhettek egy hawaii-i vonatozást!
Hova tavaszodjon, ha nem is volt igazi tél?
Folytassuk Kátya blogjával, annál is inkább, mert miközben Európában éppen búcsúztatjuk a nyarat, Dél-Afrikában a tavasz közeleg. Nézzük, hogyan néz ez ki közelről!
„Pár napja hirtelen minden tele lett tavaszi kampányokkal itt Durbanben. Azt viszont őszintén be kell vallanom, hogy nem igazán van tavaszi hangulatom. Gondoltam, hogy majd érezni fogom azt az egyértelmű, javuló tendenciát az időjárás tekintetében, ami otthon nálunk a tavaszt jelenti.
Na de hova tavaszodjon valami, ami még télen se volt igazi tél, finoman szólva? Mert a május-augusztusi időszak szépen eltelt az átlagos 22 C-al, ami azt jelenti, hogy néha volt 16 is, de máskor meg 30. Na, ez volt itt a tél. Jelenleg talán annyi változást érzünk, hogy az éjszakák is egész kellemesek, már nincs az a kis csípős hideg, ami eddig volt.
Hamarosan viszont beköszönt az esős évszak, na, azt már biztosan észre fogom venni. 4 hónapja (!), mióta itt vagyunk, cirka 3x esett említésre méltó csapadék, tehát egyértelmű, hogy ez most épp a száraz évszak. Ennek köszönhetően még itt, a szubtrópusi klímájú Durbanben is kezd inkább barna, mint zöld lenni a táj. A kertünkben a fák egy része kopasz, az egyik a házunk mellett pont most adta fel a vízhiányt, 1 hét alatt lehullatta az összes, bordóvá vált levelét."
További jobbnál jobb posztokat olvashattok még Kátya blogján, feltétlenül érdemes olvasgatni, kattintsatok!
Bejelentkeztem a könyvelőhöz
Az adózás minden ember életében neuralgikus pont, de azért nagyban megkönnyíti a bevallás gyötrelmét, ha azt kulturált, átlátható módon tehetjük meg (söralátét...).
Nézzük tehát, hogyan megy ez Ausztráliában, ahol Szandra küzdött meg vele.
„Az a helyzet, hogy egy csomó mindenre lehet visszaigényelni az adóból, például elég sok munkával kapcsolatos költségre. Ha például az ember mosógép szerelő, és munkahelye nem biztosít neki szerszámokat, és ezt saját költségén kell megvennie, akkor az összeget (többnyire) nyugta ellenében visszaigényelheti. Azért mondom, hogy többnyire, mert 300 dollárig azt hiszem nem nyugtaköteles a dolog.
Számomra a munkáltató mindent biztosított, így csak az egyenruhám mosásának költségét tudtam elszámolni. Vissza lehet igényelni az adományokra szánt pénz egy részét is azt hiszem, de 10 dollár felett az is nyugtaköteles. (...)
Szóval, bejelentkeztem a könyvelőhöz, vittem minden papíromat, ami kellhet: fizetési papírok, group certificate, banki kivonatok, satöbbi, satöbbi – ugye ismerős? (...)
A könyvelő persze rögtön tudta, hogy a több száz rubrikából melyik négyet kell kitölteni, és 5 percen belül kész is volt az igénylésem. Bosszantott is volna a $140-os díj nagyon, ha a segítségével nem majdnem a kocsim árát kaptam volna vissza." További részletekért kattintsatok Szandra blogjára!
Svédország, a szemétimportőr
A legtöbb országban állandó jelleggel harcolunk a szeméttel, otthon is, és országos szinten is, de azért van ellenpélda is. Például Svédország, ahol néha az az ember érzése, mintha túl jól is működne a rendszer. Barna legfrissebb blogbejegyzése is ezt a témát járja körül.
„Olyannyira jól működik a hulladékgazdálkodás, hogy egy tavaly októberi cikk szerint Svédország 800.000 tonna szemetet importál a környező országokból, hogy legyen mit elégetni az erőművekben.
Svédország 20%-ának fűtési energiáját nyerik ki ilyen módon a hulladékból (810.000 háztartás), a maradékból pedig negyedmillió háztartást látnak el árammal.
A cikk szerint Norvégia fizet azért, hogy a svédek elégessék a hulladékukat és az égetés után visszamaradt, mérgező anyagokat is tartalmazó hamut is visszakapja.
2009-ben Svédország lakosonként mindössze 7 kg szemetet "ásott el", míg pl. az Egyesül Királyság 260 kg-ot."
A poszt persze ennél jóval bővebb, remélem, sikerült felkelteni az érdeklődésetek, ha igen, akkor Barna blogján többet is olvashattok a témáról.
SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY! Megváltoztak a kommentelési szabályok, a részleteket ide kattintva olvashatod el, ahol az is kiderül, mi kell ahhoz, hogy a jövőben is ugyanúgy hozzászólhass a posztokhoz, ahogyan eddig.
Utolsó kommentek