A mai poszt előtt mindenkinek azt ajánlom, kapcsoljon nyári üzemmódba, kerítsen magának egy hideg italt, heverjen el és utána kezdjen az olvasásba (a reggeli kávé is engedélyezett...). Bevallom, jómagam nehezen tudtam hova helyezni ctboy írását, aztán nem kevés intenzív levelezés után jutottunk el odáig, hogy ma ezt olvashatjátok. Kíváncsi vagyok, mit szóltok ehhez a kísérlethez. :)
„Sámán áldásos tevékenysége révén a Határátkelő a tudományos publikációk elsődleges helyszínévé vált. Néhány hónapja, a HÁ olvasógárdája egy egész napra tudományos kutatócsoporttá változott, és az intenzív munkának köszönhetően nemcsak egy tudományág művelője lett, hanem VALÓDI, EREDETI (ál)tudományos felfedezést tett.
A Határkelő blog időnként parázs viták helyszíne.
Mire keressük a választ?
Miért akarunk külföldre menni? Mire kell felkészülni utazás előtt? Mennyiben lesz más a kinti életünk? Hogyan fogunk beilleszkedni?
Aztán az ilyen gyakorlatias kérdések után olyanokon is vitatkozunk, mint hazaszeretet, honvágy, büszkeség, boldogság, magyarság, meg persze éhség, szomjúság, lakhatás, hagyma, Túró Rudi, tejföl és egyebek.
Mitől lesz az HÁ-n az egyik nap békés és építő, és miért kiabál ugyanaz a közönség egymással a másikon?
Egy békés szombati napon a Határátkelő közönsége ál-tudományos felfedezést tett.
Olyan tudományágra sikerült rátalálni, ami segít a fenti fogalmak megértésében.
Mi vezetett el a felfedezéshez? Hát persze a csillagok a szerencsés együttállása.
A rossz idő miatt egész kutatócsapat verődött össze a blogon, hogy segítsen megérteni egyik blogtársát (továbbiakban – hősnőjét), és támogassa felkészülését a külföldi megpróbáltatásokra.
Olyan önzetlen volt ez a segítség, mint ami csak az M1-es autópályán március végén hóban rekedt honfitársaink segítségnyújtásához hasonlítható.
Hősünk a külföldre költözés előtti felkészülési fázisnál tart. Egyelőre Budapesten edzi magát a jogrendszer és a hivatalos ügyintézés útvesztőiben. Fizikai állóképességét csúcsidőben BKV-buszon közlekedve javítja. Emellett minden alkalmat megragad szellemi és fizikai erőnlétének fejlesztésére is. Hősünket meglepően sok attrocitás éri a budapesti mindennapok során.
Hogy megértsük a drámai helyzetek kiváltó okát, a HÁ kutatócsoportja az izraeli titkosszolgálat (MOSZAD) módszeréhez hasonló elemzési eljárást vezetett be. A vizsgálat tudományos keretek között zajlott.
Hősünk anonim maradt. Kizárólag választott nevét és avatarját használta. A kutatók egyidejűleg tették fel interjúkérdéseiket, míg hősünk, sakk szimultán módszerrel válaszolt azokra.
A több mint kétszáz kérdés-felelekből kialakult egy személyiségtérkép.
Szavak említésgyakorisága témacsoportonként
Nő: 157 említés
Hősünk 25 évesnek látszó késő "huszonéves", pici, vékony, törékeny, ápolt nő.
Vidéki megyeszékhelyen – ami amúgy egy „porfészek" – született és nevelkedett budapesti nő.
Belföldi élettapasztalatát az országban rengeteg helyen lakással gyarapította. Nem bír kis helyen élni. Megszokni egy budapesti világváros ritmusát három napig tartott neki. Kultúrsokk semmi. Neki még Budapest is kicsike. És ekkor elhangzott a kutatók számára fontos első kulcsmondat: nekem SZUPERMETROPOLISZBAN lenne a helyem.
Versenysúlya 46 kg. Öltözködése divatot követő, csinos. Fő jellemzője a magas sarkú cipő, hullámos barna haj. Egyszerű személyiség, nem tartja magát bonyolultnak, csak bizonyos szempontból, de az is csak látszólagos ellentét, ezek nem is olyan ellentétek, amik kizárják egymást.....................igazi NŐ (szerkesztő megjegyzése).
Férfiak és nők által is csinosnak mondott.
Család: 10 említés
Hősünk szegény családból származik..
Boldog házasságban él. Párja nagyon konok férfi, akinek a felesége az első. Kedves, udvarias, tisztelettudó. Viszont állandóan veszekszenek.
Férfi+férj+fiú: 112+66+11 említés
Hősünk férje 100 kg-os, remek táncos. Tök egyszerűen mozog, csak teszi a lábát jobbra és balra, kicsit mozgatja a kezét, semmi fakszni, de annyira szexi. Húsáruban csak a prémiumterméket érdemes megvenni, abban nincs csalódás, és húsból van. Egyébként is, van, aki csak a jó fiúkat szereti.
A budapesti férfi fatökű. Persze, van kivétel, de azokon látszik, hogy vidékiek, azért nem fatökűek.
Magyarországon az általános vélekedés szerint egy férfi 100 kg alatt csak karácsonyfadísz. Hősünk férje tehát megfelel a minimális elvárásoknak, egyébként is vidéki.
A férfiak megvehetők:
• nem csak a pénzzel, hanem
• jó koszttal,
• állandó tisztasággal és renddel,
• a csendes-kedves, semmiért nem szóló hozzáállással,
• jó szexszel és a
• családi otthon melegével.
Itt azonban újra meg kell állnunk egy kis elmélkedésre.
A MAGYAR LÁNYOK a legszebbek a világon. Ezzel minden magyar egyetért. Statisztikai alapon azt gondolhatnánk, hogy ehhez a világsikerhez az is kell, hogy a magyar férfiak a legizmosabbak, legjobban kinézőek, legszexisebbek legyenek. (A legszebb férfi kifejezés nem tűnik nagyon "hot"-nak, de annál inkább melegnek, ezért ez a kifejezés semmiképpen sem illik ebbe a felsorolásba.)
Miért van az, hogy az ideális férfi egy gyönyörű maszáj harcos, akinek a látványától szerelmes lesz egy európai nő, de egy magyar férfi csak a futottak még kategóriába fér be ebben a rangsorban? Hogyan magyarázható meg a látványos ellentmondás a magyar NŐK csodálatos szépsége és a magyar férfiak középszerűsége között? (Ez a probléma egy újabb kutatás témája lehet.)
Persze ez a gondolati kitérő nem segíti a tudományos munkát, ezért a csapat gyorsan visszakanyarodott az eredeti felfedező útra.
Otthon, lakhatás, életmód: 51 említés
Egy átlagember rendkívül szürke életet él. Reggel felkel, összecihelődik, felszáll a buszra, elmegy dolgozni. Alig várja az ebédszünetet, majd a munkaidő végét. Hazabuszozik, otthon ugyanaz a kép várja nap nap után. Pocakos, szőrös férj gatyában és atlétatrikóban az egyik sarokban. Pampogó, szájhúzogató tinédzser a másikban. Telnek-múlnak az évek, és hirtelen arra eszmél, hogy felnőttek az unokák, és még mindig arra vár, hogy elkezdődjön az élete.
Na bizony hősünk nem ezt az életet választotta. Elsőrangú érzékkel választja ki azt a lakást 10 ezer közül, ahol a
• Szomszédban lakó öregasszony óbégat, rendőrséget kell rá hívni.
• Rendszeresen betörnek a szomszédos lakásokba.
• A kerékpárok kereket oldanak és
• Valami BŰZLIK.
Budapest mint város kiválasztásánál elsődleges célja az eltűnés volt. Szürke átlagemberként akarta élni az egyszerű emberek észrevehetetlen életét.
A haza és média általános elvárásai szerint egy nő ne hízzon el terhessége alatt, szülés után 2 hónappal már legyen újra 50 kg, és persze legyen kívánatos, még akkor is, amikor főz. A gyermeknevelés, a napi munka és az otthoni robot után még kívánja is a szexet, és legyen ott is bomba formában.
Hősünk kisebb nehézségekkel, de képes az elvárásoknak megfelelni. Mos, főz, takarít, de fodrász, körmös nincs, nincs rá szüksége, egészséges hosszú és ápolt mind a kettő. Ruhát nem kínaiban és túrkálóban vásárol magának, ezt betudhatjuk hobbinak. Tusfürdőt vesz és egyéb illatszereket, természetesen nem mosószappannal mossa a testét. Hősünk rend és tisztaságmániás.
Szerelem: 138 említés
Hősünk a ruccolába (pitypangféle) szerelmes. És a korai Robert Redfordba (The way we were, magyarul: Ilyenek voltunk).
Számára
• a szenvedély és a szerelem közt nagyon elmosódott a határ,
• a szerelem vak, nem gondolkodik, nem számító,
• a szerelem képes lecsökkenteni a kulturális, társadalmi, és mindenféle különbségeket,
• ami számít az a gondolatok, a kimondott szavak, és ahogyan azt kimondják. Intelligencia, humor meg minden.
Hősünk úgy érzi, nem sokszor volt szerelmes (kb. négyszer), és nem is esik könnyen szerelembe, ha igen, akkor sem mondja ki sokáig a másiknak. (Ennek a megállapításnak történetünkben, később még nagy- nagy jelentősége .)
BKV, busz: 28 említés
Hősünk a budapesti tömegközlekedés speciális formáját használja, gyakran használja a hírhedt 173E és 7E buszokat.
Amikor Ő utazik
• A buszon utazva gyakran inzultus éri.
• Reggel odafele, és este vagy délután visszafelé vagy hazafelé valakivel gyakran összevész.
• Egy időben minden nap volt balhé, általában kettő. Egy öregnyanya meg is rángatta.
• 30 körüli BKV-ellenőr belemászik egy kb. 16 éves kislány arcába.
• Hősünk csak kirívó esetekben szól. Vagy akkor, ha másokat ér bántás, mert akkor közbelép.
• „Gyógyszeres kezelés" hatására (magnézium) a konfliktusok száma a BKV-n jelentősen csökken.
• Mindezt esőben, szélben, hidegben, kánikulában.
Kutatócsoportunk remek tempóban haladt a felfedezések felé. A fenti gyakoriságelemzés után azonban olyan mértékben gyorsultak fel az események, hogy a továbbiakban új módszert kellett alkalmazni.
A továbbiakban a kutatócsoport és hősünk között a Határátkelő oldalán lezajlott párbeszéd következik:
Hősünk: A BKV-n a férfiak más férfiba bele sem mernek kötni, csak egy 48 kg-s nőbe.
Kutatócsapat: Hát érdekes. Engem tizenakárhány év alatt semmi attrocitás nem ért Pesten.
Hősünk: Hát bocs, de ezt gondoltam.
Kutatócsapat: Ezt az agresszív választ nem értem, de valóban sokkal szelídebb ember vagyok nálad. Meg nem is jártatom a számat, visszaélve, hogy majd egy nőt nem fognak merni megütni, ahogy te írtad. Ez részedről egy manipulatív játszma, most szólok.
Hősünk: Az a különbség, hogy neked tágabb a tűréshatárod, mert szelíd vagy. A férfiak az ilyen nőket veszik el feleségül. Te mondjuk 100 esetből 8-szor szólsz vissza, én meg 98-szor. Nm agresszív voltam, arra céloztam, hogy ahogy megismertelek, te nem vagy olyan temperamentumos nő, mint én. Én kinyitom a szám, ez igaz, ezen vannak felháborodva, mert merek szólni, (hogy mer egy nő szólni egyáltalán a BKV-n???) Hogy ne lökdössön, hogy NE fogdossa a fenekem (szatírok rendszeresen a fenekem mögé akarnak kerülni, pedig védem a fenekem), hogy ne dőljön már a kezemre, amikor kapaszkodom, hogy ne lépjen a drága cipőmre, amit most tisztítottam ki, hogy ne lapítson neki teljes testsúlyával és testmagasságával a 4-6-oson az üvegajtónak, úgy, hogy levegőt se tudok venni. Ha nem reagál normálisan az első halk és udvarias kérésre, akkor kiabálok, ez igaz, és hidd el, hogy nem manipulatív játszma az, hogy nem félek senkitől, üssön meg, akkor visszaütök, rúgok, jó hosszú körmeim vannak, és nem műköröm, legyen akár kétszer akkora, mint én, de ha ideges vagyok, akkor én ezt nem kezdem el számolgatni meg matekozni, hogy kinek mekkora az esélye. Nem bírom az igazságtalanságot. Más a temperamentumunk, ennyi.
Kutatócsapat: Azért csak van neked valami kisugárzásod, ami miatt beléd kötnek. Vagy nagyon csúnya vagy. De azért Magyarországon a nőkkel kifejezetten udvariasak szoktak lenni a férfiak. Ok nélkül nem nagyon kötekedünk egy nővel.
Kutatócsapat: Ilyenkor (is) nagyon örülök,hogy nem járok BKV-val, esküszöm, félnék veled 1 villamoson utazni: hűha, te aztán szeretsz a penge élén táncolni.
Hősünk: A férjem elzavart a gyógyszertárba, ahol könyörögtem a gyógyszerésznek, hogy adjon magnéziumot vagy bármit, kivéve nyugtatót, mert a férjem megmondta, hogy nem mehetek többet haza, ha nem leszek nyugodtabb. Minden este gőzölgő aggyal jöttem haza, hogy már megint mi történt velem a villamoson, és a férjem már unta a sztorijaimat. Szóval, mióta megvettem a magnéziumot, egy csapásra nyugodtabb lettem, és most már sokkal többször tudok csendben maradni, és tűrni. De nehéz. Kirívó esetekben szólók csak, és akkor, ha másokat ér bántás. Akkor közbelépek.
Kutatócsapat: A magnézium mellett megnézték már a pajzsmirigyed is? Magnézium helyett egy kis füvet kéne inkább szívnod, és lenyugodnál! Azért ha veled ilyen gyakorisággal fordulnak elő ilyen esetek, akkor el kellene gondolkoznod, hogy talán te csinálsz valamit rosszul.
Hősünk: Nézetem a vérképem. A pajzsmirigyem mindig jó, pont középen van. Drogellenes vagyok, semmi fű. Amúgy a nőkkel miért nincs konfliktusom? Miért csak a férfiakkal csapom a "patáliát"?
Kutatócsapat: Akkor a Lítium a következő, ha az se használ, akkor jöhetnek az antidepresszánsok. Utána meg a homloklebeny-eltávolítás.
Hősünk: Nem vagyok én mániás depressziós, hogy lítiumot szedjek!!
Kutatócsapat orvosa: Szerintem sem orvosi eset, vannak ilyen szenvedélyes természetű emberek főleg délen, de a mi éghajlatunkon is előfordulnak. Na jó, ha valaki nagyon feszült, egy szem Xanax vagy Frontin nem rossz, csak nem szabad rendszeresen szedni őket.
Hősünk: Köszönöm, doktor úr! Már lítiummal akartak tömni, meg el akarták távolíttatni a halántéklebenyemet. Klausztrofóbiás vagyok nem kicsit, és a tömegben bezártnak érzem magam. Plusz a tisztaságmániámnak sem tesz jót, hogy mások hozzámérnek.
Kutatócsapat: Néha pedig jót tud tenni egy kis feszültségoldó gyógyszer, de pl. kis mennyiségű alkohol is jót tehet ilyenkor.
Hősünk: DE NEM VAGYOK FESZÜLT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Elég nekem a magnézium, azóta nincs balhé annyi a BKV-n!
Kutatócsapat: Megfejtettelek! Te szorulásos vagy. Onnan az agresszió.
Kutatócsapat: Te egyébként szereted így magadat? Nem hiszem azt, hogy idegbeteg vagy. Nálunk a család nagyobb része eléggé "latinos" temperamentumú, sokszor kell csitítgatnom őket.
Hősünk: Igen, szeretem így magam, de megnehezítem vele sokszor az életem.
Kutatócsapat: Ha Te MINDEN BKV-utazáson bele tudsz kötni valakibe, ott valami nincs rendben.
Hősünk: Még gondolom nem volt több olyan élményed a reggeli 173 vagy 7 expresszen, hogy a szatír mögéd áll direkt, aztán érzed, hogy mozog valami ritmikusan.
Kutatócsapat: A 173E/7E járatokon tényleg eléggé mindennapos az ilyen. Ohh, a 7es busz szatírja? Azt én is ismerem.
Hősünk: Egyszer úgy felidegesítettem magam, amikor éreztem, hogy hátulról a fenekemhez nyomja az ágyékát, aztán meg a ritmikus motoszkálást, hogy a tisztaságmániám ellenére fogtam magam, és egy életem, egy halálom felkiáltással hirtelen hátranyúltam, és megfogtam, amit találtam a fenekemnél. Nem tudom mi volt az, illetve nem merek belegondolni, de mondtam neki, hogy azonnal fejezze be, mert a következő megálló még messze van, és várni fogják a rendőrök. Amúgy azért szeretem a telet, mert ilyenkor kesztyű védi a kezem. Abban reménykedem a mai napig, hogy csak a kezét fogtam meg, olyan kemény volt... úgy értem, olyan csontos.
Úgy lehet felismerni a szatírt még a támadás előtt, hogy már a buszmegállóban kiszúr téged, és azt figyeli, hogy te melyik ajtón szállsz fel, ő is ott fog, majd úgy próbál helyezkedni a nagy tülekedésben, hogy véletlen se melléd kerüljön, vagy háttal állva mögéd, hanem mögéd áll, mintha hátulról szeretkeznél a pároddal, mindeközben sűrűn bocsánatot kér, és úgy csinál, mintha nem lenne más választása, és kedvesen úgy tesz, mintha bánná. Én már van, akit arcról megismerek a megállóban, esélye nincs a közelembe jönni.
Hősünk: Én az első szatírral kb. 5 évesen találkoztam, és nem Budapesten, hanem egy vidéki megyeszékhelyen.
Kutatócsapat: Biztos történik ilyen másokkal is, de vannak emberek akik 'bevonzanak' bizonyos dolgokat. Bár lehet tudat alatt élvezed, ezért is vonzod be a szatírral találkozást.
Hősünk: Dehogy élvezem, gyerekkoromban én úgy szégyelltem magam, amikor ilyen történt. Amúgy egész életemben bevonzottam az ilyen helyzeteket.
Milyen a természetem? Olyan sokszor szeretnék szürkén a háttérben észrevétlen maradni, mert sokszor utálom, hogy előtérben vagyok. De nem sikerül. Van, hogy direkt meghúzom magam, hátha nem vesznek észre, mert el akarok tűnni, de akkor is mindenki észrevesz. Tök szar. De én ezeket nem akarom, mégis megtörténik!!!!!!
Kutatócsapat: Na látod,a civil életben is mindig előtérben vagy, hiába szeretnél szürkévé válni. Ilyen a személyiséged.
Kutatócsapat: Ez nem sima szenvedély, ez valami feltűnési viszketegség, vagy nem is tudom micsoda.
Ekkor hangzott el a kifejezés az áltudományos felfedezés alapjává vált.
Kutatócsapat: Mindenkinek van egy stresszigény-szintje, amiben jól érzi magát.
E körül kialakul a komfort zóna. Pl. Ha nincs elég bajod, akkor csinálsz magadnak, hogy újra jól érezd magad (visszakerülj a komfortzónába).
A te stresszigény szinted jóval magasabb, mint az átlag. Lehet, hogy ezt az öltözködéseddel, viselkedéseddel, (metakomunikációddal) mindenki tudtára adod (persze tudat alatt). Aki pedig szatírként olyan alanyokat keres, mint pl te, az ezt azonnal észre is veszi.
Talan ezért talál meg minden idióta.
Hősünk: Ezen most én is elgondolkodtam. És szerintem igazad van.
Válasz Hősünknek másnap hajnalban jól elrejtve a kommentek között, egyben hormonrezonancia-vizsgálat az elmélet helyességének tesztelésére.
„Tegnap definiáltuk a stresszigényt.
Mi van akkor, ha kibillensz a komfortzónádból?
Szükséged van egy stressz tevékenységre.
Ez lehet negatív (pl. alvás, olvasás, mozi stb.) vagy pozitív (paintball háború, oroszlánsimogatás,tinédzser gyerekkel beszélgetés, anyós meglátogatása stb.)
A stressz tevékenységre egy sor fizikából ismert fogalom érvényes. Például:
- erősség
- tartósság
- intenzitás
- frekvencia
- küszöbérték (egy szakadt öreg szatírt nem tekintesz ellenfélnek a buszon)
- meg a stresszmunka fogalma is értelmezhető (erős stressztevéknység egységnyi ideig végezve).
Na most lássunk pár példát
Átlagos stresszigényű személyeknél (kispolgári, normális) a szokványos stressz tevékenység: tanulás, munka, sport, család, szórakozás plusz egy hobbi.
Egy mazochistánál ugyanez a stressztevékenység már kevésbé szokványos.
Szadistánál, nőcsábásznál, kleptomániásnál, pszichopatánál és egyéb unortodox személyiségnél, a stresszaktivitás más- más formájú.
Pl. Ilyen szokatlan stressztevékenység az is, amikor 5 határátkelős egyfolytában cukkol egy olvasót, ő pedig élvezettel válaszol/osztja a lapot mind az ötnek, de olyan gépelési tempóban hogy alig bírják követni.
Szintén ilyen hagyma és aleb19 teljesen értelmetlen vitája. aleb19 olyan hatékony a másik kiakasztásában, hogy meg hagymát is padlóra vitte.
Nézzük a BKV szatírvadászatot!
Szereplőink: Piroska (Hősünk) és a Farkas (Szatír)
Mivel magasfokú stresszigényed van, szükséged van arra, hogy a szatír (vagy más agresszív idióta) téged, és csakis téged találjon meg a buszon.
Tudod hogy a szatír (továbbiakban FARKAS) csúcsidőben közlekedik, te is akkor utazol.
Kiismered a szokásait, módszereit, felderítést végzel.
Majd csapdát állítasz, 48 kilós, törékeny, ártatlan, védtelen kislánynak öltözöl, csakúgy, mint Piroska. Alapozóval, rúzzsal, szemfestékkel, hajfestékkel álcázod magad, megfelelő szagokkal (parfüm) eltereled a figyelmet az intenzív feromonokról.
Mindezt azért, hogy a Farkas téged, csakis téged lásson a másik 200 potenciális áldozat között.
Áldozati viselkedéseddel félrevezeted a Farkast (szatírt), és amikor mögéd somfordálva éppen kényelmesen végezné farkasi stressztevékenységét, egy laza mozdulattal hátranyúlsz, és kesztyűs kezeddel megragadod a csontos ........... kezét.
A fenti példában mindketten intenzív stressztevékenységet végeztek, Piroska is és a Farkas is. Semmi mást nem akartak csak, visszakerülni a komfort zónájukba..."
Kutatócsapatunk feszült várakozásba kezdett, hogy Hősünk vajon felkutatja-e a kommentek között elrejtett választ.
A csapat elképzelte, amint hősünk kíváncsian (hormonszint komfort zónán kívül) leül a gép elé (stressz aktivitás). Keresgél a Határátkelős kommentek között (stressz aktivitás). Nem találja, amit keresett. Erősebb késztetést érez. Tovább keresgél. Érzi, hogy van itt valami elrejtve csak neki (stressz aktivitás). Megtalálja a tesztdokumentumot. Megindul a hormonszint emelkedés a komfortzóna közepe felé. Hormonszint csak megy, megy , megy tovább......... még mindig csak megy, de nem tud megállni....... rezonál ...továbbemelkedik........xxxxxxXXXXXX........
Piroska ekkkor gépelni kezd. 6000 km távolabb a kutatócsapat monitora elvörösödött.
Hősünk reakciója:
„Most olvastam a vasárnapi poszt végén a személyiségelemzésemet. Először akkorákat röhögtem (tinédzser gyerekekkel beszélgetés, anyós meglátogatása..., és most beidézhetném szó szerint az egész leírást elejétől a végéig), hogy komolyan zengett tőlem a ház. Majd pár perc után rájöttem, hogy olyan történt velem, amire sosem gondoltam volna: létezik a virtuális szerelem. Beléd szerettem ctboy! Okos, intelligens férfi vagy. Bámulatos, ahogy megközelítetted a témát, időt szántál rá, a fogalmazás stílusa, összeszedettsége pedig letaglózott. Most ezt komolyan és nem ironikusan írom. Okos vagy, intelligens vagy, légy rá büszke! Bár volt benne egy-két részlet, ami nem volt helytálló, pl. nem kesztyűs kézzel fogtam meg a szatír kezét (remélem kezét), hanem csupasz kézzel, ami a tisztaságmániám miatt elég hihetetlen még számomra is, nem hordok rúzst, alapozót, csak púdert, de ez mindegy, ezek csak apró részletek. Továbbra is tagadom, hogy tudat alatt élvezem a szemét szatírok szexuális zaklatását, de a lényeg átjött. És igazad van. Nekem más a komfort zónám, egy magasabb stressz-szinten érzem magam jól. Ezt már én is megfogalmaztam magamnak, de azt hittem, a rendkívül alacsony vérnyomásom (90/60) akarom ezzel feljebb vinni. És ezzel meg is született az első HA-szerelem, bár csak egyoldalú, de az most mindegy. Engem ez nem stresszel.
Nem is értettem, hogy tudtad azt úgy megírni, az állam leesett, pedig ez ritkán fordul velem elő. Hol síri csendben olvastam a döbbenettől, hogy hogy lehet egy egyszerű hétköznapi kommentet így összerakni, ilyen ésszerűen, ilyen olvasmányosan és érthetően, hol hangosan röhögtem, úgy, hogy tényleg zengett a ház, és ettől még jobban ledöbbentem, mert még humoros is volt. Pedig ez csak egy mezei komment volt!"
Kutatói értékelés:
Pozitív hormonrezonancia. A három hormonális dimenzióban (a sokból) hősünk akkor érzi magát békességben (boldogságban), ha hormonszintje optimális (ilyenkor boldog), vagy legalább komfortzónán belül van (elégedett). Ha kívül van a zónán, feszültség keletkezik (éhségérzet, szomjúság, szeretre vágyakozás, vagy éppen agyon akar csapni valakit) ez a motiváció. Amikor hősünk elvégez egy stressztevékenységet, megváltozik a hormonszintje, megint zónán belülre kerül, nincs több motiváció.
Hősünk reakciója megfelel az előzetes hormonrezonancia-várakozásoknak. Egyes kutatók szerint – mivel válasz intenzitása kiverte a számítógép biztosítékát – a jelen esetre a hormonrezonanciánál erősebb, pozitív hormonrobbanás kifejezést kell alkalmazni.
A kutatócsapat a fent leírt pozitív hormonrobbanással az elméletet bizonyítottnak tekintette.
Megszületett a STRESSZTUDOMÁNY, nemzetközi nevén STRESS SCIENCE (vagy Stress-Demand Science).
A további kutatási irányt a hasonló áltudományokkal (szociológia, pszichológia stb.) szinkronizált irányba jelölték ki, mint a mindenható biológia egy al(ál)ágát.
A siker láttán az alkotók elérzékenyültek. Maguk előtt látták a HATÁRÁTKELŐ mint világszínvonalú tudományos média elismerését. Városokat, folyókat vizionáltak elnevezve a csapat tagjairól. Nobel-díjról álmodtak, és máris látták az első utcatáblát a nevükkel, a többi XXI. századi Magyar Nobel-díjas között, Széles Gáborral és Sheldon Cooperrel együtt.
A Nobel-díj elköltésén természetesen azonnal összevesztek. A csapat egyik fele azonnal mediterrán sziget vásárlásába kezdett, míg a másik fél a kutatás folytatására koncentrált.
Egy bölcsőben szunnyadó tudományról azt feltételezték, hogy a további felfedezések az országot soha nem látott növekedési pályára állítják. Ez a növekedés pedig elegendő lesz arra, hogy több százezer értékes magyar fiatal buszjegyet vásároljon.
Hazahozott tudásukat pedig az újra megbecsült magyar nép épülésére, és a jövő támogatására hasznosítják."
Utolsó kommentek