Sokszor hangzik el baráti beszélgetésekben (és nem csak azokban), hogy Magyarországon az álláskeresés során (is) elsősorban a kapcsolatok számítanak és csak másodsorban a tudás és a tapasztalat. Csaszi leveléből az derül ki, hogy az elmúlt időszak eseményei benne is súlyos kérdőjeleket vetettek fel. Nektek mi a tapasztalatotok (akár külföldön is)?

„Egy olyan kérdés kapcsán döntöttem úgy, hogy írok nektek, amit még nem nagyon láttam, hogy mások feszegettek volna a blogon.

Gyakran hallom azt a nézetet, hogy Magyarországon az egyik fő probléma, hogy „uram-bátyám" ország, csak ismerős révén lehet jó lehetőségeket megkaparintani, nem a tehetség, csupán az informális kapcsolatok számítanak.

Ezt a nézetet nem kizárólag az állami, hanem a versenyszférára vonatkozóan is gyakran hangoztatják.

A multiknál nem lehet igaz?

Én egészen eddig úgy gondoltam, hogy a közigazgatásban és ahhoz közeli helyeken valószínűleg igaz lehet az állítás (bár mivel sosem voltak államigazgatási ambícióim, ezért a karrierem szempontból ez kevésbé zavart), de a versenyszférában, kiváltképp a multik világában ez nem lehet igaz.

Egészen mostanáig. Elmesélem a történetem, és ha leközlitek, kíváncsi lennék mások véleményére, tapasztalatára, hogy csak az én elszigetelt esetemről van-e szó, vagy tényleg a versenyszféra is haveri alapon működik Magyarországon.

Magamról annyit, hogy piacképes diplomám van hazánk egyik legnagyobb egyeteméről, piacképes szakon, két nagy európai nyelven beszélek közel anyanyelvi szinten, mindkettőt volt szerencsém anyanyelvi környezetben tanulni.

Húszas éveim végén járok, több mint öt év szakmai tapasztalattal multinacionális cégeknél, sőt már külföldön is dolgoztam egy rövidebb időszakot kiküldetésben.

A váltás mellett döntöttem

Az önéletrajzomból jól látszik, hogy többször léptettek elő, ami - gondolnám én - azt jelzi egy leendő munkavállalónak, hogy jó munkaerőről van szó. Családom nincs, így nyugodtan ki lehet hajtani a belem, nem kell hatra rohannom a gyerekért az óvodába.

Pár hónapja úgy döntöttem, hogy váltok, természetesen nem mondtam fel azonnal, elkezdtem nézegetni az ismert hazai és nemzetközi állásportálokat. Elsősorban itthon, kisebb részben külföldön kerestem.

Pár hónap alatt körülbelül 30 jelentkezést küldtem el magyarországi állásokra, és kb. 15 pályázatot külföldre. Mind itthon, mind külföldön olyan helyekre jelentkeztem, ahol egyrészt éreztem valamennyi szakmai kihívást, fejlődési lehetőséget, másrészt úgy ítéltem meg, hogy valóban alkalmas lennék a pozícióra, valamint kizárólag nemzetközi hátterű cégek hirdetéseit kerestem.

És most jön, amit nem értek

A 30 magyarországi jelentkezésből NULLA helyről kaptam ajánlatot. Vissza sem nagyon hívtak, egy helyen bejutottam az utolsó fordulóba, ígérték, hogy két napon belül hívnak a végeredménnyel, azóta sem kerestek.

Eközben a 15 külföldi pályázatból két helyre is felvettek, az egyiket el is fogadtam, mind szakmailag, mind anyagilag eddig nagyon jó döntésnek tűnik.

A kérdés azonban marad. Hasonló profilú cégekhez jelentkeztem mind itthon, mind külföldön. Ugyanazt az önéletrajzot használtam, sőt a motivációs levelem is gyakorlatilag egyezett (apróságokat változtatgattam csak rajta az adott pozícióhoz igazítva). Mégis Magyarország: 30-ból nulla, külföld: 15-ből kettő.

Az érdekelne, hogy vajon ez egy elszigetelt eset, a véletlen műve, vagy más is tapasztalt hasonlót, azaz tényleg igaz-e, hogy még a versenyszférában, a multik világában is elsősorban a kapcsolatok számítanak Magyarországon."