Amikor az ember azon töpreng, mégis hova költözzön külföldre, az első kérdés természetesen az ország, ám ha azt sikerült eldönteni, mindjárt jön a következő dilemma: azon belül hova? Kisvárosba vagy nagyvárosba? Melyiknek mi az előnye? Beszélgessünk ma arról, hogy ti mi alapján döntöttetek vagy döntenétek, és elégedettek vagytok-e!

Én rögtön az elején leteszem a garast, éltem kisvárosban és nagyvárosban is, és én egyértelműen az utóbbira szavazok. Hogy miért? A lehetőségek miatt. Nem csak a munkára, hanem a kultúrára, szórakozásra is gondolok itt. 

Ezzel együtt is egy nagyvárosnak rengeteg hátránya is van: a tömeg, a közlekedés, a személytelenség (persze van, akinek ez hátrány, van, aki kifejezetten szereti), és még sorolhatnám. 

New York, New York 

És hát egy nagyváros kifejezetten kimerítő is tud lenni. Így élte meg például New Yorkot az ír Lisa Tierney-Keogh, aki drámaíróként próbál boldogulni az amerikai nagyvárosban, ami egyrészt az esetek többségében nem teszi az embert milliomossá, másrészt jó kis kreatív munka. 

„Mit nem adnék azért, ha bankári vagy orvosi hivatás iránti szerelemmel születek, és nem egy olyan nőként, aki írással akarja megkeresni a megélhetésre valót” - fogalmazott Lisa. 

„New York egy csodás hely tele kalanddal, csodával, izgalommal. Vannak múzeumai, színházai, galériái, parkjai, klubjai, bárjai, éttermei, üzletei és minden más szuper dolog, ami egy kozmopolita nagyvárosban elképzelhető” - tette hozzá. 

„Mindez itt van tőlem pár lépésre, csak éppen egy cseppnyi időm sincs kiélvezni, mert számomra, csakúgy, mint 9 millió másik New York-i számára ez a város a munkáról szól” - írta Lisa. 

Pörgés és stressz 

Az ír nő 2010 óta él New Yorkban, és érkezése után elég gyorsan rájött, hogy a város vagy munka vagy alvó üzemmódban van. Állandó a pörgés, nála is sokszor este 11-kor is be van kapcsolva minden kütyü, mert „a karrier nem építi önmagát”, és valahol a világban mindig munkaidő van. 

Így aztán nem csoda, hogy a New Yorkban élők számára az egyik fő problémát a stressz jelenti. Gyakorlatilag mindenféle stresszre találhat az ember önsegítő csoportot, és Lisa szerint a fél város tutira valamilyen gyógyszeren él. 

„New Yorkban minden éjszaka harc a pihenésért egy olyan városban, amely sosem alszik. Szó szerint. Vannak éjszakák, ami hajnali 3-kor még gőzerővel megy az építkezés, máskor egy autóriasztó, egy türelmetlen taxis, vagy egy utcai karaoke zavarja a pihenni vágyót” - panaszolta Lisa, aki szerint elképesztő, a város mi mindenre képes, hogy kikészítse lakóit. 

„A húszas éveimben a munka-magánélet egyensúlya olyasvalami volt, amit 30 fölött ér el az ember. Most, túl a harmincas éveimen ennek a két szónak semmi köze egymáshoz. Én úgy látom, New Yorkban nem létezik ez az egyensúly. Igaz, a város soha nem is ígérte, hogy létezne. Amikor idejössz, tisztában vagy az őrülettel, ami vár” - fejtegette. 

Ő is eljutott oda életének egy szakaszában, hogy annyira túlvállalta magát, hogy fizikailag és mentálisan is teljesen kikészült. Depresszióval diagnosztizálták, állandó hátfájdalmai voltak. Jógázni kezdett, néha lement sétálni a parkba, de amikor nem dolgozott mindig lustának érezte magát. 

New York adója 

„Rájöttem, hogy amíg New Yorkban élek, mindig fájni fog a hátam. Mindig fáradt leszek. A nappalokból éjszakák, a napokból hónapok lesznek, és az idő elporlad. A dudák és a szirénák sosem hagyják abba” - írta Lisa. 

New Yorkban az ember könnyen összefuthat mondjuk Gloria Steinemmel vagy Meryl Streeppel, de ennek ára van. „Ez New York adója: mindent megkaphatsz, de mindent el is vehet tőled” - fogalmazott. 

Ez persze csak egy élet és egy vélemény, de én is látom a saját környezetemben, mit jelent egy nagyváros. Akad olyan amerikai ismerősöm, aki nemrég költözött egy közép-nyugati közepes városból egy nagyvárosba, és szenved attól, hogy naponta 2-2,5 órát kell utaznia, hogy hatalmas a tömeg, és nincs meg az a lazaság, mint korábbi lakhelyén. 

És ez még mind semmi a keleti és a nyugati parti nagyvárosokhoz képest, azokról például azt mondta, nincs az a pénz, amiért odaköltözne. Van ugyanakkor olyan ismerősöm, aki az egyik ilyen nagyvárosban él, és imádja. 

Nem ismerek statisztikákat, de valami azt súgja, hogy a határátkelő magyarok többsége nagyvárosokban lakik, aminek persze megvan a maga logikája (munkalehetőségek, esetleg ismerősök, több magyar), és persze a fentebb részletezett hátránya is. 

Szóval a kérdés az, ti mit választottatok (választanátok) és miért: a kicsit vagy a nagyot?

HÍRMONDÓ 

Angol gyártól a dubai reptérig 

Nagyjából ezt az utat járjuk ma be munkakeresés közben, de lesz benne Németország és Hollandia, Svájc is, ha valakinek inkább ezek az országok jönnek be. 

A kormány szerint csökkenti az elvándorlást a kisebb munkanélküliség 

A rendszerváltás óta nem volt ilyen magas a foglalkoztatottság Magyarországon a kormány adatai szerint. Ma 735 ezerrel több embernek van munkája Magyarországon, mint 2010-ben. 

Egyre több ember kell Németországba 

Hasít a német gazdaság, ami persze alapvetően jó hír (Európának is), viszont már mutatkoznak az első baljós jelek, ugyanis a német cégek egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt. Ami viszont jól jöhet a magyar határátkelőknek. 

Már csúszásban a Brexit 

Nem is kicsiben, így aztán nem sokkal a tárgyalások kezdetét követően máris október helyett év végére kerül át a kereskedelmi kérdésekről szóló egyeztetések megindítása. Legalábbis ez áll abban a határozattervezetben, amiről jövő héten szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. 

Ilyen egy igazi svájci 

Levélben vallotta be a helyi vonattársaságnak egy svájci férfi, hogy 50 évvel ezelőtt 3-5 alkalommal jegy nélkül utazott. 

(Fotó: flickr.com/Peter Zoon)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.