Ahogyan telnek az évek, egyre több idős magyar él majd külföldön. Bécsben például úgy számolnak, hogy csak 60 fölötti magyarból több mint tízezer lesz 2040-ben. (Vigyázat, a poszt számokat tartalmaz!) Vajon mi lesz velük? Maradnak, visszaköltöznek Magyarországra, hogyan képzelik el az életüket? És hogyan képzelitek el ti?

Ausztriában rengeteg külföldi él, tavaly év elején például 1 millió 840 ezren voltak, igaz, kétharmaduk már Ausztriában született, ezzel együtt is, az osztrák főváros lakosságának harmada a szülei révén, vagy saját jogon bevándorló.

Márpedig ahogyan telnek az évek, úgy öregszik majd ez az egyre szélesebb réteg, és nagy kérdés, mit terveznek nyugdíjaskorukra. Az biztos, hogy sokan lesznek, a növekedés ugyanis folyamatos és látványos: míg 2007-ben az Ausztriában élő 60+-os generáció 15,5, addig tavaly már 17 százaléka született az országon kívül.

Egy friss tanulmány most a következő szűk negyedszázad fejleményeit próbálta meg kikutatni, és arra jutott, hogy 2040-re Bécsben 530 ezerre nő majd a hatvan év fölöttiek száma (most valamivel kevesebb, mint 400 ezer), ám ezen belül a határátkelők aránya a jelenleginél sokkal nagyobb lesz. 

Elsősorban a szerbek, bosnyákok és törökök adják majd ennek a rétegnek a gerincét 2030-ban, ám még hosszabb távon (ez praktikusan 2040-et jelenti) a kelet-európaiak (a magyarok mellett lengyelek, románok, bolgárok, stb.) aránya nő majd meg (csak magyarból több mint 10 ezer lesz). 

(Forrás: medienservicestelle.at) 

Menni vagy maradni? 

Érdekes módon a tipikus válaszadó 30 éve érkezett Ausztriába, nagyjából minden második munkavállalás céljából, harmaduk családegyesítés okán, és 17 százalék köztük a menedékkérő (a megkérdezettek fele osztrák állampolgár). 

Miután sokszor olvasni akár itt is a kommentek között, hogy „persze, majd nyugdíjasként jó lesz hazajönni”, a helyzet az, hogy a Bécsben élők egyértelmű többségének ez esze ágában sincs. 

Mindösszesen 8 százalék mondta biztosra, hogy nem akar Ausztriában maradni, 56 százalék viszont kifejezetten állította, hogy Bécsben képzeli el öreg napjait. Nem meglepő, hogy csak 6 százalékuk várja némi keserű szájízzel az ausztriai időskort, 42 százalék viszont kifejezetten pozitívan áll hozzá, míg 28 százaléknak vegyesek az érzelmei. 

Szóval nagyjából az látszik, hogy a többség maradna, és nem nagyon gondolkodik a hazatérésen, ami abból a szempontból abszolút érthető, hogy több év(tized) után már nem olyan könnyű mozdulni, és visszaszokni egy más életbe, kultúrába, még ha az a sajátunk is (volt valaha). 

A maradás problémái 

Persze maradni sem feltétlenül könnyű, amit jelez, hogy sokakban vannak kérdőjelek, elsősorban anyagi jellegűek (minden második megkérdezett tart attól, hogy nem fog tudni megfizetni például egy idősotthoni költözést, de sokan tartanak attól is (44 százalék), hogy nem áll elég információ a rendelkezésükre, vagy hogy nehezen boldogulnak majd a bürokratikus akadályokkal, például a papírok kitöltésével (35 százalék). 

Attól viszont a többség egyáltalán nem tart, hogy vallási, vagy egyéb értékrendbeli kérdés miatt hátrányos megkülönböztetés érheti. 

A hazaköltözés mellett én általában az anyagiak mellett legtöbbször kulturális („mégis inkább magyar ápoljon”) és nyelvi érveket szoktam hallani. 

Az én ismerőseim között van, aki például amiatt gondolkodott el a dolgon, mert attól fél, hogy ha bármilyen mentális problémával szembesül, akkor elsősorban nyelvi gondjai támadnak. 

Az osztrák felmérésben megkérdezettek között viszont ezek egyike sem kiemelkedő jelentőségű. Az otthonápolással kapcsolatos lista élén az empátia és a megfelelő képzettség áll (tízből 8-9 embernek fontos ez), körülbelül a válaszadók fele említette csak a közös nyelvet és hogy az ápoló azonos nemű legyen, és csupán minden negyedik megkérdezett tartotta fontosnak, hogy honfitársa ápolja. 

Ami az idősek otthonát illeti, ott is tízből kilencen a biztonságot, a jó szomszédokat, a természet közelségét és hasonló tényezőket tartottak fontosnak, és a származási, nyelvi kérdések ott is a lista alján szerepeltek. 

A hazatérés nehézségei 

A végére azért annyit még hozzátennék, hogy a hazatérés kapcsán lehet mindenféle rémtörténeteket is olvasni (nyilván amellett, hogy biztosan sokaknak simán megy). 

Nekem akad ismerősöm, aki hosszú hónapokig járta a kálváriát (talán már említettem is), mire sikerült elérnie, hogy a Magyarországon anno ledolgozott évei után megkapja a nyugdíjat. (Győzködöm egy ideje, hogy írja meg a történetet…) 

Az ő külön szerencséje, hogy nem kenyérre kellett, viszont aki hasonló cipőben jár, jó, ha felkészül a bürokratikus ugrabugrára, ami azért elég idegőrlő tud lenni. 

És miként azt a közelmúltban elég nagy vihart kavart kisgyerekes történetek jelzik, a magyar közigazgatás egyes tagjai nem feltétlenül állnak készen a hazatérők befogadására. 

Szóval a kérdés tehát az: ti tervezitek-e, hogy majdan nyugdíjasként hazatértek, vagy inkább másfelé (például Spanyolországba) veszitek az irányt?

HÍRMONDÓ

Szaúdi masszőrtől a hajós cukrászig

Elég ritkán találunk szaúd-arábiai munkát, most belefutottunk egybe, meg is mutatjuk nektek, emellett azért lesznek hagyományosabb helyszínek és munkák is.

A kormány szerint ugyanannyian mennek el, mint amennyien hazatérnek

Miközben egyes statisztikák szerint a felsőoktatásban tanulók közel fele fontolgatja a tartós külföldi letelepedést, addig a kormány szerint egyensúlyba került a határátkelők és a hazaköltözők aránya.

Szuper hír az ausztriai magyaroknak! 

Váratlan és magyar szempontból kellemes fordulat következett be Ausztriában, amikor Reinhold Mitterlehner alkancellár, a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a Der Standard című osztrák lap szerint azt mondta, a kormány nem csökkenti a külföldiek családi támogatását.

Egyre rosszabb helyzetben a demokrácia Magyarországon 

Magyarország demokráciaszintje esett a leglátványosabban az elmúlt 10 évben – áll a Freedom House idei jelentésében, amely szerint Közép-Európában Magyarország áll a legközelebb a tekintélyelvű rezsimhez.

Kirakhatják Magyarországot az EU-ból 

A Times értesülése szerint Franciaország, Németország és 21 más EU-tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menedékkérők rájuk jutó áttelepítési kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.

(Fotó: pixabay.com/Huskyherz)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.