Egyre nagyobb a bizonytalanság az Egyesült Királyság és főleg az ott élő uniós állampolgárok helyzete kapcsán, aminek az egyik következménye, hogy terjednek a hírek, melyek aztán hol igaznak bizonyulnak, hol kiderül róluk, hogy csupán arra jók, hogy rémisztgessék a már ott élő európaiakat, köztük a magyarokat is. Van azonban egy olyan joghézag, ami akár veszélyes is lehet, ha nem figyelnek oda a szigetországban élő magyarok (és más uniós tagállamok polgárai), úgyhogy arra gondoltam, erősen közszolgálati jelleggel ma erről írnék.

A helyzet úgy áll, hogy az Európai Unió tagállamaiból érkezett állampolgárok bizonyos megfelelések esetén állandó tartózkodásra jogosultak, ami alighanem elegendő lesz majd a Brexit után is a maradásra. 

(Csupán zárójelben jegyezném meg, hogy a Daily Telegraph értesülése szerint Theresa May brit miniszterelnök már attól a márciusi naptól fogva korlátozhatja egyes Európai Uniós polgárok belépését Nagy-Britanniába, amikor hivatalosan is bejelenti, hogy országa megkezdi az Európai Unióból történő kilépési tárgyalásokat. 

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újonnan érkezőknek például vízumért kellene folyamodniuk és korlátoznák a szociális segélyekhez való hozzáférésüket is. 

A lap ugyanakkor úgy tudja, hogy a bejelentés dátuma előtt érkezett EU-migránsok jogait tiszteletben tartják, ha az Európai Unió más országaiban élő brit állampolgárok jogai sem csorbulnak. Minderről részletesebben itt olvashattok.)

Na, szóval alaphelyzetben nincs is semmi gond, ám akadnak olyan speciális élethelyzetek, amikor már lehet. Némileg zavaros ugyanis a szabályozás, melynek értelmében az uniós tagállamokból érkezők és családtagjaik használhatják ugyan a közegészségügyet (NHS), de a Belügyminisztérium szerint ez nem jelenti azt, hogy teljeskörű betegbiztosítással is rendelkeznének – hívta fel a figyelmet a Freemovement.org jogásza.

Egy konkrét eset került eddig bíróság elé, és ott a Belügyminisztérium nyert, azaz a döntés értelmében az NHS nem számít teljeskörű betegbiztosításnak. Azaz (és itt jön a lényeg) mindazoknak, akik uniós állampolgárként élnek az Egyesült Királyságban, nem elegendő az NHS-jogosultság ahhoz, hogy maradhassanak az országban.

Kinek kell vigyázni?

Az uniós jognak megfelelően ugyanis egy ideje már bármely EU-tagállam állampolgára beléphet az Egyesült Királyság területére, de nem mindenki telepedhet le (és szerezheti meg a jogot arra, hogy a családtagja is vele menjen, bizonyos szociális juttatásokat igényeljen, ne lehessen kiutasítani és öt év után állandó tartózkodásra jogosult legyen).

A brit törvények négy kategóriába osztják az országban tartózkodó uniós állampolgárokat:

- munkavállalók

- magánvállalkozók

- önellátó személyek teljeskörű betegbiztosítással

- diákok teljeskörű betegbiztosítással 

Amint látszik, két olyan kategória is van, melyben még az uniós állampolgároknak is rendelkezniük kell teljeskörű betegbiztosítással (comprehensive sickness insurance - CSI). 

A leginkább érintettek tehát azok lehetnek, akik például a párjukkal mentek ki az Egyesült Királyságba, de ők maguk nem dolgoznak, illetve például azok az egyetemi hallgatók, akik nem kötöttek ilyen teljeskörű betegbiztosítást. 

A brit jog ugyanis elméletben lehetővé teszi, hogy a Belügyminisztérium CSI hiányában kiutasítsa, vagy adott esetben ne engedje vissza az országba az uniós állampolgárokat, hiába élnek ott akár évek óta. 

Mindez február elsejétől lépett hatályba, és amikor nyilvánosságra került ez az ügyvédi értelmezés, kisebb pánik alakult ki a Nagy-Britanniában élő külföldiek (elsősorban egyetemisták és például nem dolgozó családtagok) között. 

„Mintha másodrangú állampolgárok lennénk”

A Dundee University-n tanuló lengyel Sylvia Gawron például azt mondta, hogy noha most fejezte be a PhD-jét, az elmúlt években soha senki nem hívta fel a figyelmét a CSI-re: „Nemrégiben szóltak, hogy menjek, és regisztráljak az egyetem melletti legközelebb háziorvosnál. Ha nem teszem, akkor annak ellenére, hogy teljes egyetemi tanulmányaimat Skóciában végeztem, nem lesz jogom az országban maradni, és adófizetőként törleszteni az ’adósságom’ a brit társadalomnak azért, hogy lehetővé tették itteni tanulmányaimat”. 

„Úgy érzem, mintha az EU-ból érkezettekre másodrangú állampolgárként tekintenének – senkit sem érdekelnek a jogaink, a családjaink, vagy azok, akik tőlünk függnek. Itt lógunk a semmiben, arra várva, hogy kiderüljön, mi lesz velünk” – tette hozzá Sylvia Gawron. 

A lengyel egyetemista nincs egyedül a kétségeivel, hasonló helyzetben van a német Andrea Blendl is, aki szintén Skóciában jár egyetemre: „Hatalmas sokk volt, amikor ma reggel elolvastam az összefoglaló dokumentumot. Nincs CSI-m, azaz a Belügyminisztérium akár úgy is vélheti, hogy tartózkodási jogom sincs. Fogalmam sem volt erről a kitételről, és az egyetemem sem tudott semmilyen iránymutatást adni”. 

Azért ennyire nem eszik forrón

A jogi probléma ugyan valós, ám az összefoglalót író ügyvéd, a londoni Garden Court Chambers tagja, Colin Yeo sem véli úgy, hogy pánikra lenne ok, sokkal inkább arról van szó, hogy a Belügyminisztérium „gondatlan” volt, amikor ilyen jogosítványokat ragadott magához, „fölöslegesen keltve pánikot” az uniós állampolgárok között. 

„Az új szabályozás szerint, ha teljesen önellátó valaki az Egyesült Királyságban, nem igényel szociális juttatásokat vagy bármi hasonlót, ugyanakkor nem rendelkezik teljeskörű betegbiztosítással, akkor nem jogosult itt tartózkodni, és kiutasíthatják” – hangsúlyozta az ügyvéd. 

„Nem gondolom, hogy a Belügyminisztérium alkalmazni fogja ezt a szabályt mondjuk egy brit állampolgár francia feleségével szemben. Az viszont elképzelhető, hogy a nekik nem tetszőkkel, mondjuk lengyel hajléktalanokkal szemben igen” – tette hozzá Colin Yeo. 

„Jogilag egy semmilyen bűncselekményt el nem követő, szociális ellátásért nem folyamodó lengyel hajléktalan státusa ugyanolyan, mint egy brit bankár feleségéé, akinek nincs CSI-je. A Belügyminisztérium szemében mindketten ugyanúgy kiutasíthatók” – hangsúlyozta.

Magyarra lefordítva a jogásznyelvet, noha jogilag kincs különbség a parkban alvó, valamelyik európai országból érkezett hajléktalan, és a London előkelő negyedében élő, szintén uniós állampolgár, nem dolgozó bankárfeleség között, a Belügyminisztérium így lehetőséget kap arra, hogy az egyiket hazaküldje, a másikat pedig ne. Ezért érdemes mindenkinek odafigyelni és regisztrálni. 

Egyre kevesebben érkeznek 

A bizonytalanság nyomán nem csoda, hogy a tavalyi év utolsó három hónapjában már 50 ezer fővel csökkent a Nagy-Britanniában munkát vállaló más uniós állampolgárok száma. 

A brit statisztikai hivatal adatai szerint ez a legnagyobb csökkenés az elmúlt 5 évből (bár ezek szezonálisan nem kiigazított adatok, így lehetnek pontatlanságok). 

A csökkenés nem mindenkinek tetszik, egyes szervezetek például már munkaerőhiánytól tartanak Az üzleti szektor lehet az egyik kulcsterület, itt nagy számban alkalmaznak uniós állampolgárokat. 

A másik érintett az egészségügy, ahol attól tartanak, hogy idén már vissza is indulhatnak hazájukba az uniós munkavállalók.

Viszont egyre többen mehetnek 

Erre számít a lengyel kormány is, mely úgy becsüli, hogy akár 100-200 ezer lengyel is hazatérhet a Brexit miatt Lengyelországba. Már készülnek is rá, például a hazatérők támogatásával.

A távozásuknak pedig súlyos következményei lehetnek már a közeljövőben is, miként arra a Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) ezer tagvállalatra kiterjedő munkapiaci felmérése is felhívta a figyelmet. 

Eszerint jelenleg 748 ezer munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő számú és képzettségű munkaerőt. A megkérdezett vállalatok több mint negyede (27 százaléka) mondta azt, hogy a már egyébként nála dolgozó külföldi EU-munkavállalók fontolgatják távozásukat a cégtől, sőt sok esetben az Egyesült Királyságból.

Egyébként érdekes, mert a Határátkelő frissen indult külföldi állásajánló részén is rengeteg angliai állás van, például keresnek bentlakásos idősgondozót havi bruttó 1800-2320 fontért, vagy 8 hétre nettó 5300 fontért ingyenes szállással és teljes ellátással, vagy mondjuk recepcióst, és felszolgálót nettó havi 1200 fontért. Azaz hely és üresedés rengeteg van, és igény is a munkaerőre.

HÍRMONDÓ

Nehezedhet az ausztriai munkavállalás

A foglalkoztatási kártya elsőre semlegesen hangzik, ám a hétköznapokban alaposan megnehezítheti a külföldről Ausztriába érkező munkavállalók dolgát. Bevezetését nyárra tervezi az osztrák kormány.

Apró dolgokkal az orvost nem illik zavarni 

A holland egészségügy sok mindenben különbözik a magyartól, ezek között rengeteg minden van, ami jobb, és akad pár olyasmi is, ami rosszabb a tulipánosoknál. A háziorvosi rendszer például erős határeset.

Szentpétervári mesék 

Egy izgalmas város nem kevésbé izgalmas képeken.

(Fotó: immphotolondon/Romsics Balázs)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.