Nem akartam foglalkozni a magyar miniszterelnök évértékelőjével, ám miután elolvastam, mi mindenről volt szó (és mi mindenről nem), mégis arra gondoltam, pár gondolat erejéig érdemes kiemelni belőle azokat a pontokat, amelyek számunkra érdekesek lehetnek.

Ez már a 19. alkalom volt, hogy Orbán Viktor évértékelőt tartott, és bár elviekben ez egy országértékelő beszéd lenne, legalább annyi szó esett benne Európáról, és a világról, mint Magyarországról. 

Kezdjük azzal, amiről nem volt szó: nem volt szó a külföldön élő magyarokról. Persze az a pár százezer ember nyilván nem olyan fontos, de ha már a Brexitet annyira dicsérte a magyar miniszterelnök (pedig a legutóbbi hírek szerint ezzel akár még azok a magyarok is megjárhatják, akik már most Nagy-Britanniában élnek), akkor talán egy vagy két mondatot érdemeltek volna a szigetországban, vagy éppen Európa más részén élők is. 

De ha nem, hát nem. 

„A mi ízlésünk szerint való” 

Amiről viszont szó volt, az például a sikeres magyar gazdaság, hiszen Orbán Viktor szerint sikerült leküzdeni a munkanélküliséget (hogy ebbe például mennyire játszik közre a rengeteg külföldön élő és dolgozó magyar, azt ugye hagyjuk). 

Ami a sikert illeti, a magyar kormányfő szerint Magyarország hét év alatt felépítette saját politikai-gazdasági rendszerét, amely „a mi testünkre szabott, a mi ízlésünk szerint való”. 

Azt is mondta, hogy a magyarok jövője biztosított, Magyarország erősödik és fejlődik, „a holnap miatt nincs okunk idegeskedni, a családok talpra fognak állni és anyagilag is össze fogják szedni magukat". 

Orbán Viktor hozzátette: ha mindenki rendesen elvégzi a munkáját, betartjuk a törvényeket, nem lesz baj, és minden évben mindenki előre léphet. 

Éppenséggel lesz hova, mert az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) friss adataiból az derül ki, hogy mintegy kilencszeres különbség mutatkozik a tagállamok között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik. 

Ez összeg szerint annyit tesz, hogy míg Luxemburgban havi 1999 euró, addig az utolsó Bulgáriában 235 euró a minimálbér. Magyarország a 22 vizsgált országból (ennyi helyen van kötelező minimálbér) a 17. helyen áll mintegy 412 euróval.

(Ha már itt tartunk, az Eurostat vásárlóerő-paritás (PPP) alapján is összehasonlította a minimálbéreket, így a különbség már "csak" háromszoros, az első és az utolsó helyezett változatlan, Magyarország így a 14.)

Nem kell az idegen munkaerő, de akkor mi történik Ukrajnában? 

A magyar miniszterelnök azt is mondta, hogy nem lenne jó az idegen olcsó munkaerő, inkább becsüljük meg a jól elvégzett munkát és a Magyarországon dolgozókat, a takarítónőket, útkaparókat. 

Kérdés: ha ez így van (és nyilván így van, ha ő mondja), akkor miért költ a kormány a Nemzeti Foglalkoztatási Alap támogatásával 82 millió forintot munkaerő-toborzásra Ukrajnában? 

A helyzet ugyanis úgy áll, hogy személyesen Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ítélte meg ezt az összeget arra, hogy hamarosan Ukrajna közelebbi és távolabbi nagyvárosaiban is tévé- és rádióreklámokban, valamint az internetes újságok bannerein hívják fel az ukránok figyelmét, hogy Magyarországon számos szakmában várják őket a munkaadók. 

Ungváron, Kijevben, Harkovban, Lvovban, Odesszában és Krivoj Rogban teszik majd közzé a hirdetéseket. A kommunikációs stratégiát, a plakátokat, a reklámfilmeket és rádiós bejátszásokat, valamint a bannereket 82 millió forintból valósítják meg. 

Magyarországra menekülő nyugat-európaiak 

Orbán Viktor szerint a magyarok jövője biztosított, Magyarország erősödik és fejlődik, Magyarországon „a holnap nem vet árnyékot a mára”, illetve „a holnap miatt nincs okunk idegeskedni”. 

Ezzel szemben Nyugat-Európában „a jövő sötét árnyékot vet a jelenre”, amit nem a kelet-európai, vagy az orosz propaganda mond, hanem így érzi a középosztály, amely fellázadt a vezetői ellen. 

(Ez mondjuk maximum a Brexitre igaz, ha Európában maradunk, a többi országban a szélsőséges pártok erősödtek, de hatalomra aligha kerülnek majd.) 

A közel háromnegyed órás beszéd leginkább szürreális mondata azonban mégsem ez volt, hanem a következő: „Az igazi menekülteket persze be fogjuk fogadni: németet, hollandot, franciát, olaszt, rémült politikusokat és újságírókat, hazájukat elhagyni kényszerülő keresztényeket, akik az otthon elvesztett Európájukat majd nálunk akarják megtalálni." 

Noha akadnak, akik elég rendszeresen vizionálnak a kommentmezőben Magyarországra menekülő németeket, azért ez így finoman szólva erős kormányfői gondolat, vagy ahogyan mondani szokás: viccnek kicsit erős. 

A miniszterelnök fontosnak nevezte a politikai stabilitás megőrzését, annak elvesztése ugyanis olyan luxus, „amelyet nem engedhetünk meg magunknak, és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormányrúdnál”. 

Végül itt hagynék még egy hírt a hétköznapokból: a jelenlegi 140 helyett 600 megfelelő szakképesítéssel bíró orvosra lenne szükség ahhoz, hogy a minimumfeltételek teljesíthetők legyenek a sürgősségi osztályokon a Magyar Orvosi Kamara szerint. 

A sürgősségi orvostan szakorvosjelöltjei nemritkán műszakvezetésre vannak kényszerítve, miközben melléjük vagy a szakorvosképzésben előírt gyakorlatukat töltő, vagy a menedzsment által odakényszerített kezdő rezidensek vannak beosztva a pszichiátriától a bőrgyógyászaton át a reumatológiáig bezárólag. Olyan osztályt is találtak, ahol az osztályvezetéssel megbízott orvosnak sincs meg az előírt szakképesítése.

Ha pedig valaki úgy érzi, nagyon szeretné megnézni az egészet, annak segítek, hogy ne kelljen keresgélnie.

(Fotó: kormany.hu)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.